Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 27-es főút, mely a központján is áthalad. Ott ágazik ki belőle (a 35+750-es kilométerszelvényénél, nyugati irányban) a Varbócra vezető 26 112-es számú mellékút, és alig néhány méterrel arrébb, északi irányban a 26 116-os számú mellékút is, amely a község Dobódél nevű, különálló településrésze számára biztosít közúti kapcsolatokat. A tőle délnyugatra fekvő Szőlősardóval a község déli széle közelében kiágazó 26 109-es számú mellékút köti össze.
Először 1340-ben említik, Precopa alakban. Neve valószínűleg szláv eredetű; jelentése: keresztárok földhányással. Birtokosai kezdetben a Színi és a Szalonnai családok voltak. 1332-ben már bizonyítottan templomos hely volt.
1526-tól a Bebekek tulajdonába került. A 16. század derekán református hitre tért a falu népe, és a reformátusok birtokba vették a középkori templomot. 1562-ben a törökök felégették. 1686 után a szádvári uradalom részeként az Esterházyak szerezték meg. Egy 1590-es híradás szerint fatalpas temploma Szögliget filiája volt. Az 1784-es tűzvészben leégett a falu 46 háza, a paplak és a templom, az egyház minden felszerelésével (kegyszerek és anyakönyvek). 1785-ben már állt az új templom és lelkészlakás, de 1797-ben ismét a tűz martalékává lett a templom, a parókia, az iskola és 108 ház; még a harang is elolvadt a haranglábon. Az új, késő barokk stílusú templom építését még abban az évben elkezdték.
1896-ban vasútállomást kapott. 1919-ben Perkupa és Szalonna községek között húzódott a cseh csapatok demarkációs vonala.
A falutól északra mélyművelésű anhidritbányát üzemeltettek. A terméket a helyszínen őrölték, majd talajjavításra használták. A gazdaságtalan bányát és vele az őrlőüzemet bezárták; az üzemcsarnokokban sokáig díszkőmegmunkáló üzemelt. Az egykori bánya területén 2009 februárjában kellett volna megnyitni Magyarország első klímagyárát, amely a tervek szerint kizárólag szél-, nap- és geotermikus energia felhasználásával üzemel majd.[4] A beruházást 2009. október 29-én átadták.[5]
2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 20,2% cigánynak mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 32,7%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 5% (2,7% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 20% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,1% németnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,1% volt római katolikus, 24,4% református, 1,7% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 9,3% felekezeten kívüli (17,1% nem válaszolt).[15]
A kőfallal kerített református templomot1797 és 1799 között emelték, miután a régi leégett. Valószínűleg a jelenlegi épület alatt rejtőznek a falu hajdan volt középkori templomának romjai. A keleti homlokzat fölött magasodó, hegyes sisakos tornyát 1852–53-ban építették hozzá. Szentélye egyenesen záródik. A 9 m × 21 m-es hajó három szakaszból áll; mindhármat csehsüvegboltozat fedi. A hajó két végén fakarzat áll. A karzatok és a padok is a 18. század végén készült, festett asztalosmunkák. A szószék koronája faragott, festett.
Perkupai stílusban épített népi lakóház, PerkupaPerkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték. A faluról elnevezett perkupai stílusban dolgozó mesterek keze munkáját őrzik a Petőfi utca parasztházai. Szépen felújított, látogatható tájházában (Petőfi u. 22.) található a Galyasági Településszövetség irodája, és ez a legtöbb évben a Gömör-Tornai Fesztivál részeként (vagy attól függetlenül) rendezett falunap rendezvényeinek központja is. A tájházban nívós kiállítás mutatja be a perkupai stílus kialakulását és jellegzetességeit.
A 27. út mellett, a fagylaltozó előtti téren felállított információs táblától indul a 2005-ben kialakított, majd 2011-ben felújított Bódva-völgyi tanösvény. A 2,5 km hosszú útvonal másik végpontja a Köszvényes-kútnál működő Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Táborban van. A tanösvény augusztus közepétől október végéig, a tábor működési idejében látogatható. A túra bejárását segítő kiadvány Perkupán, a polgármesteri hivatalban vagy (ősszel) a táborban vehető át.
A perkupai kőművesek sajátos alkotásai a Petőfi u. fölső végén a Varbóc felől lefolyó Vízvölgyi-patakon átívelő, boltíves kőhidak is. A Petőfi u. 68. ház portáját a főúttal összekötő híd a két világháború között épült.
Itt született 1933-ban Kalász László költő. Szalonnán hunyt el 1999-ben, de hamvai kívánsága szerint itt, a szülőfaluban nyugszanak. Róla nevezték el a falu művelődési házát, aminek oldalán márványtábla hirdeti a költő emlékét.
Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 11.
Magyarország
é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 20° 41′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 16″, k. h. 20° 41′ 08″
A polgármesteri hivatal
A Stépán Ilona Általános Iskola
A Kalász László Művelődési Ház
Kalász László emléktáblája a róla elnevezett művelődési ház falán
.jpg)
.jpg)
