Főmenü megnyitása

Szin község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Szin
Református templom
Református templom
Szin címere
Szin címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Ötvös Bálint[1]
Irányítószám 3761
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség823 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség45,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,1 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAggteleki-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szin (Magyarország)
Szin
Szin
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 20° 39′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 20° 39′ 39″
Szin (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szin
Szin
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szin témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Jósva-patak mentén fekszik, az Aggteleki-karszt délkeleti részén, Aggtelektől 15, Edelénytől 29 kilométerre. Főutcája az egész Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton végighúzódó 2603-as közút, amely a község közigazgatási területén torkollik bele, majdnem 46 kilométer megtétele után a 27-es főútba, annak 39. kilométerénél. Közvetlenül e csomópontot megelőzően, utolsó méterein ágazik ki a 2603-asból észak felé a 26 115-ös út, amely csak a zsáktelepülésnek számító Szögligetre vezet.

Bár Szin alig néhány kilométernyire fekszik a magyar-szlovák országhatártól, közigazgatási területének nincs határszakasza, mert az államhatár magyar oldala az Aggteleki-karsztnak ezen a vidékén részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartozik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Az egyfajta gazdasági épületet jelentő, régi magyar szín vagy szén főnévből keletkezett. Középkori okiratokon Szín vagy Szén néven szerepelt.

A falu címereSzerkesztés

Álló négyszög alakú pajzs. Kék mezőben két leveles szőlőindáról egy ezüst szőlőfürt csüng lebegve.

TörténeteSzerkesztés

A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – azt ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel – Zeyn írásmóddal. Az ide települő örökösök előbb-utóbb a falura utaló Szini családnéven kezdték nevezni magukat; Tekus további utódai váltak:

1399-ben már kőből épült temploma volt, amely az 1600-as évektől a református egyházhoz tartozott. A falu lakóinak legfőbb jövedelmi forrása a filoxérajárvány előtt a bortermelés volt; a járvány alatt ennek ősi hagyománya feledésbe merült.

1950 és 1966 között önálló tanácsú község, majd 1966 és 1990 között Szinpetrivel közös tanácsa lett. 1990-től újra önálló község; a 2000-es években körjegyzőség székhelye.

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 57%-a magyar, 43%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

IntézményeiSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

Szin határában húzódik a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal, a település közigazgatási területén (bár a központtól közel három kilométernyire) található a Jósvafő-Aggtelek vasútállomás.[5] [Ez utóbbi érdekessége, hogy a névadó települések mindkettejétől több mint 10 kilométernyi távolságra fekszik.]

KülterületeiSzerkesztés

A falu három lakott külterülete: Alsómalom, Felsőmalom, Szelcepuszta.

AlsómalomSzerkesztés

Itt áll az 1990-es évek elején vendégfogadóvá átépített, egykori Deák-féle vízimalom. Ezt az Aggteleki Nemzeti Park fogadó kapujává kívánják kiépíteni.

SzelcepusztaSzerkesztés

A falutól mintegy 3 km-rel északra, a Szelce-völgy fölső végében. A mai puszta helyén helyén az Árpád-korban valószínűleg vasműves település állt. Erre utalnak a környező hegyoldalak, völgyek nevei:

  • Verő-oldal,
  • Verő-tető,
  • Patkós-völgy,
  • Patkós-oldal;

valamint a Szelce-völgyben szántás közben felbukkanó kohósalak-maradványok.[6]

Az 1930-as években itt építették fel Horthy Miklós vadászkastélyát. Ez jelenleg turistaház; most is főleg vadászokat fogad.

Híres sziniekSzerkesztés

Itt született Izsó László (1891-1986) parasztköltő.

Nevezetes eseményekSzerkesztés

1965-ben itt forgatták Az orvos halála című filmet (rendezte: Mamcserov Frigyes, a főszerepben Páger Antal).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Kiss László: A tömegközlekedés fenntarthatóságának kérdése az aprófalvas területeken Magyarországon. rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/kissla.doc
  6. Szinpetri.hu. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 22.)

ForrásokSzerkesztés

  • Vendéglátóhely
  • Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21.
  • Szin: A falu honlapja