Szin

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Szin község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Szin
Református templom
Református templom
Szin címere
Szin címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Ötvös Bálint (független)[1]
Irányítószám 3761
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség824 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,1 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAggteleki-hegység[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 20° 39′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 50″, k. h. 20° 39′ 38″
Szin (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szin
Szin
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Jósva patak mentén fekszik, az Aggteleki-karszt délkeleti részén, Aggtelektől 15, Edelénytől 29 kilométerre. Bár alig néhány kilométernyire fekszik a magyar-szlovák országhatártól, közigazgatási területének nincs határszakasza, mert az államhatár magyar oldala az Aggteleki-karsztnak ezen a vidékén részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartozik.

Külterületei szerkesztés

A falu három lakott külterülete: Alsómalom, Felsőmalom, Szelcepuszta.

Alsómalom szerkesztés

Itt áll az 1990-es évek elején vendégfogadóvá átépített, egykori Deák-féle vízimalom. Ezt az Aggteleki Nemzeti Park fogadó kapujává kívánják kiépíteni.

Szelcepuszta szerkesztés

A falutól mintegy 3 km-rel északra, a Szelce-völgy fölső végében. A mai puszta helyén helyén az Árpád-korban valószínűleg vasműves település állt. Erre utalnak a környező hegyoldalak, völgyek nevei:

  • Verő-oldal,
  • Verő-tető,
  • Patkós-völgy,
  • Patkós-oldal;

valamint a Szelce-völgyben szántás közben felbukkanó kohósalak-maradványok.[4]

Az 1930-as években itt építették fel Horthy Miklós vadászkastélyát. Ez jelenleg turistaház; most is főleg vadászokat fogad.

Megközelítése szerkesztés

Főutcája az egész Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton végighúzódó 2603-as út, amely a község közigazgatási területén torkollik bele, majdnem 46 kilométer megtétele után a 27-es főútba, annak 39. kilométerénél. Közvetlenül e csomópontot megelőzően, utolsó méterein ágazik ki a 2603-asból észak felé a 26 115-ös út, amely csak a zsáktelepülésnek számító Szögligetre vezet.

Keleti határszélét érintve húzódik a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal is, melynek a település közigazgatási területén ugyan nincs megállási pontja, de a központjától alig három kilométernyire) található a Jósvafő-Aggtelek vasútállomás.[5] [Ez utóbbi érdekessége, hogy mindkét névadó településétől több mint 10 kilométernyi távolságra fekszik.]

Nevének eredete szerkesztés

Az egyfajta gazdasági épületet jelentő, régi magyar szín vagy szén főnévből keletkezett. Középkori okiratokon Szín vagy Szén néven szerepelt.

A falu címere szerkesztés

Álló négyszög alakú pajzs. Kék mezőben két leveles szőlőindáról egy ezüst szőlőfürt csüng lebegve.

Története szerkesztés

A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – az ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel – Zeyn írásmóddal. Az ide települő örökösök előbb-utóbb a falura utaló Szini családnéven kezdték nevezni magukat; Tekus további utódai váltak:

1399-ben már kőből épült temploma volt, amely az 1600-as évektől a református egyházhoz tartozott. A falu lakóinak legfőbb jövedelmi forrása a filoxérajárvány előtt a bortermelés volt; a járvány alatt ennek ősi hagyománya feledésbe merült.

1950 és 1966 között önálló tanácsú község, majd 1966 és 1990 között Szinpetrivel közös tanácsa lett. 1990-től újra önálló község; a 2000-es években körjegyzőség székhelye.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kiss Ferenc (MDF)[6]
  • 1994–1998: Ifj. Ötvös Bálint (független)[7]
  • 1998–2002: Ötvös Bálint (független)[8]
  • 2002–2004: Ötvös Bálint (független)[9]
  • 2004–2006: Ötvös Bálint (független)[10]
  • 2006–2010: Ötvös Bálint (független)[11]
  • 2010–2014: Ötvös Bálint (független)[12]
  • 2014–2019: Ötvös Bálint (független)[13]
  • 2019-től: Ötvös Bálint (független)[1]

A településen 2004. április 18-án azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[14] A választáson ennek ellenére ő is elindult, és 80 %-ot is meghaladó eredménnyel (két jelölt közül) meg is nyerte azt.[10]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
785
813
823
834
811
824
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 43%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 38,5% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 24,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 24,7% (5,1% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,2% volt római katolikus, 17,9% református, 0,7% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 31,4% felekezeten kívüli (15,9% nem válaszolt).[17]

Intézményei szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

Híres sziniek szerkesztés

Itt született Izsó László (1891–1986) parasztköltő.

Nevezetes események szerkesztés

1965-ben itt forgatták Az orvos halála című filmet (rendezte: Mamcserov Frigyes, a főszerepben Páger Antal).

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Szinpetri.hu. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
  5. Kiss László: A tömegközlekedés fenntarthatóságának kérdése az aprófalvas területeken Magyarországon. rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/kissla.doc
  6. Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  8. Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. a b Szin települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. április 18. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  11. Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  12. Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  13. Szin települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  15. A nemzetiségi népesség száma településenként
  16. Szin Helységnévtár
  17. Szin Helységnévtár

Források szerkesztés

  • Vendéglátóhely
  • Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21.
  • Szin: A falu honlapja