Jósvafő
Jósvafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. A településen nyílik a Baradla-barlang.
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Jósvafő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Putnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jóna Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3758 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 233 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 10,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,55 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Aggteleki-hegység[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 01″, k. h. 20° 33′ 13″48.483481°N 20.553669°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 01″, k. h. 20° 33′ 13″48.483481°N 20.553669°E | |||
 Jósvafő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Jósvafő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jósvafő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztés
Miskolctól közúton körülbelül 65 kilométerrel északra, az Északi-középhegységben, azon belül az Aggteleki-karszt középső részén, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik, a Jósva forrásvidékén. Mindössze néhány kilométerre fekszik a szlovák határtól, de a falu közigazgatási területének nincs határszakasza, az államhatár melletti területek az Aggteleki-karsztnak ezen a szakaszán részben Aggtelekhez, részben Szögligethez tartoznak.
A település főutcája a Borsodi-dombságon és az Aggteleki-karszton teljes hosszában végighúzódó 2603-as út, utóbbiból ágazik ki, a 34,200-as kilométerszelvénye közelében nyugati irányban a Baradla–Domica-barlangrendszer itteni bejáratához, illetve az Aggteleki Nemzeti Park székházához vezető, mindössze pár száz méter hosszú 26 108-as út. A legközelebbi települések nyugat felől Aggtelek, kelet felől pedig Szinpetri és Tornakápolna.
Vasútvonal nem érinti a települést; a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal Jósvafő-Aggtelek vasútállomásának elnevezése megtévesztő: valójában Perkupa település közigazgatási területén található, Jósvafőtől mintegy 12 kilométernyi távolságra.
Története
szerkesztésA települést 1272-ben említik először, Ilsuafey alakban írva. Azt jelzi, hogy a település a Jósva patak forrásánál, fejénél épült. A víznév szláv eredetű, a kifejezés „égerfákkal szegélyezett vízfolyást” jelent. Zsigmond király idején már kőtemplom és hámor is állt a településen.
A trianoni békeszerződés előtt Abaúj-Torna vármegye Tornai járásának része volt.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Berecz Béla ("Jósvafőért" Baráti Kör)[4]
- 1994–1998: Varga László (független)[5]
- 1998–1999: Varga László (független)[6]
- 1999–1999: Varga László (független)[7]
- 2000–2002: Garan Béla (független)[8][9]
- 2002–2006: Garan Béla (független)[10]
- 2006–2010: Garan Béla (független)[11]
- 2010–2014: Garan Béla (független)[12]
- 2014–2019: Jóna Gábor (független)[13]
- 2019–2024: Jóna Gábor (független)[14]
- 2024– : Jóna Gábor (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 246 | 230 | 229 | 202 | 223 | 225 | 233 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámláláson a település minden lakosa magyarnak vallotta magát.[15] 2003-ban 374 lakosa volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,5%, református 65%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 4,1% (18,1% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 96%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,5% volt római katolikus, 62,8% református, 2,2% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,8% felekezeten kívüli (23,3% nem válaszolt).[17]
Látnivalók
szerkesztés
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 11/1999. (VIII. 18.) számú rendeletével műemléki jelentőségű területté nyilvánította Jósvafő népi építészeti emlékeket (elsősorban lakóházakat és faszerkezetű gazdasági épületeket) őrző részeit, hogy védje a község tájba illeszkedő építészeti kultúráját, a település ősi szerkezetét, a szerkezet és az abba szorosan illeszkedő építmények összhangját. E szerkezetet négy patak, a Jósva, a Tohonya-patak, a Kecső-patak és a Kajta határozza meg; ezek a faluban folynak össze. A szalagtelkes falu házsorai, utcái a kanyargós medrek mellett alakultak ki. A védett értékek között jelentősek a 19. században emelt, tornácos lakóházak, az éghajlathoz igazodó méretű és szerkezetű, fából ácsolt csűrök, pajták és egyéb melléképületek.
- Baradla Galéria – barlangi tárgyú festmények kiállítása
- Kessler Hubert emlékház a Baradla-barlang kijáratánál.
A neves barlangkutató emlékházzá helyreállított lakóház földszintjén a látogató eredeti dokumentumok és másolatok segítségével megismerkedhet a ház történetével, a Törőfej-völgy fejlődésével, valamint általános képet kap a Baradla kialakulásáról, látványos képződményeiről, feltáró és tudományos kutatásáról, élővilágáról, régészeti leleteiről, védelméről, a munkálatokat végző személyekről, a turizmus fejlődéséről, neves látogatóiról, és arról, milyennek látták a művészek a természet e ritka alkotását.
- Tengerszem-tó
- Református templom kazettás mennyezettel, különálló harangtoronnyal
- Turulmadaras hősi emlékmű
- Millenniumi emlékpark
- Ófalui főtér
- Hucul-ménes - A szabadtartásban élő, hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménes állományának nagyobb része Jósvafőtől 1,5 km-re található Gergés-lápán. A falu kúriájának udvarán bemutató istállóban lovaglási és kocsikázási lehetőség is van.
- Temető, faragott fejfákkal
- Jósvafői zsidó temető
- Malom – az egykori kapahámor épülete ma már Öreg Malom Fogadó néven található meg, a Tájház szomszédságában, a templomtorony tövében
- Középső malom – az épületet az 1900-as évek első felében zsidó imaházzá alakították, amire az oromzatot díszítő kőtáblák és liturgikus jelek emlékeztetnek. A 20. század elején leégett. Helyreállítását megkezdték.
- Kúria Oktatóközpont, Hucul lovasbázis
A kisnemesi kúria épületében működik az Aggteleki Nemzeti Park Oktatóközpontja. Sokféle előadással, tantermi, terepi és kézműves foglalkozásokkal, erdei iskolai programokkal várják az óvodás és iskolás csoportokat.
- 1995-ben a településen található 30 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok az Apalin 1. sz. barlang, a Babot-kúti 1. sz. inaktív forrásbarlang, a Babot-kúti 2. sz. inaktív forrásbarlang, a Babot-kúti 3. sz. inaktív forrásbarlang, a Baradla-barlang (jósvafői bejárata a Tengerszem Szálloda szomszédságában található), a Baradla Hosszú-Alsó-barlang, a Baradla Rövid-Alsó-barlang, a Bobby-barlang, a Farkaslyuki-barlang, a Farkaslyuki-hasadékbarlang, a Féldecis-barlang, a Gergés-lápai-víznyelőbarlang, a Harmincnyolcas-barlang, a Harmincnyolcas-csőbarlang, a Harmincnyolcas-kőfülke, a Kecső-völgyi-barlang, a Kossuth-barlang, a Kuriszlánfői-zsomboly, a Kuriszláni-beszakadás, a Micimackó-kuckója, a Nagy-oldali-zsomboly, a Por-lyuk, a Szabó-kúti-forrásbarlang, a Szelelő-lyuk, a Tohonya-oldali-átjáró, a Tohonya-szurdoki-kőfülke, a Tücsök-lyuk, a Vass Imre-barlang, a Villa Negra-barlang és a Zöld Kőevő-barlang.
- Tájház (Dózsa György u. 3.) – a 19. század végén épített, jellegzetes parasztporta (lakóház, csűr, nyári konyha, istálló, pinceház) műemlékileg védett. Kiállítása a falu életét mutatja be a korábbi évszázadokban.
- Aggteleki Nemzeti Park több felszíni és felszín alatti túralehetőséggel
- Gyalogtúra-lehetőségek [1] Archiválva 2013. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Érdekesség
szerkesztés
- Az országban utolsóként, 2005 októberében Jósvafőn kapcsolták ki a BHG Híradástechnikai Vállalat által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű, ER256 típusjelű telefonközpontot. Kapacitása 200 fővonal volt.
Híres jósvafőiek
szerkesztésKörnyező települések
szerkesztésKépek
szerkesztés-
-
-
-
Légi felvétel -
-
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
- ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jósvafő települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. július 18. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ A 2000. január 30-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. január 30. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. április 27.)
- ↑ Jósvafő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Jósvafő Helységnévtár
- ↑ Jósvafő Helységnévtár
Források
szerkesztés- Jósvafő honlapja
- Aggteleki Nemzeti Park Hivatalos Turisztikai Honlapja Archiválva 2013. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
