Főmenü megnyitása

Por-lyuk (Jósvafő)

barlang Jósvafőn

A Por-lyuk megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az Aggteleki-karszton, először ezen a helyen történt őslénytani leletek feltárását eredményező ásatás.

Por-lyuk
Hossz90 m
Mélység16 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés16 m
Tengerszint feletti magasság394 m
Ország Magyarország
Település Jósvafő
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5440-18
Elhelyezkedése
Por-lyuk (Magyarország)
Por-lyuk
Por-lyuk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 30′ 39″, k. h. 20° 32′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 39″, k. h. 20° 32′ 49″

LeírásSzerkesztés

A Lófej-völgyben, a Nagy-oldal keleti, meredek, karsztbokorerdős lejtőjén, egy fokozottan védett területen, 53 méter relatív magasságban nyílik a természetes bejárata. A Lófej-forrástól körülbelül egy kilométerre van. Nehéz megtalálni. Középső triász mészkőben, folyóvízi erózió miatt keletkezett. A járatokban sok a cseppkő, amelyeknek a többsége már nem fejlődik és oldott formák figyelhetők meg a falakon. Többek között kaolinitet és goethitet is kimutattak az agyagából. Sem folyó, sem állóvíz nem található benne. 46 méter a legnagyobb vízszintes kiterjedése. A Por-lyukat a denevérek néhány példánya nyári szállásként használja. Csak engedéllyel látogatható a barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang.

Gazdag Riss-Würm-interglaciális korba tartozó, gerinces fauna került elő belőle, amelynek a részletes, tudományos feldolgozása is megtörtént. A kutatás előtt az Aggteleki-karszton nem történt őslénytani ásatás. A gerinces, makro maradványokat Jánossy Dénes, a gerinces, mikro maradványokat Kordos László, a denevérmaradványokat Topál György és a csigák maradványait Krolopp Endre dolgozta fel. 16.500 darab kígyócsigolyát tartalmazott az átvizsgált anyag. A Bejárati-teremben hallstatti kultúrájú cserépedény töredékeket találtak. A fehérfogú cickány első, hazai leletére itt bukkantak rá. A régészeti lelőhely azonosító száma 17023.

A Por-lyuk név először, a Barlangkutatás 1922–1925. évfolyamában jelent meg (Strömpl 1922–1925). Előfordul az irodalmában Fiatalok-barlangja (Kordos 1984), jósvafői Porlyuk-barlang (Kordos 1984), Por-lik (Neidenbach, Pusztay 2005), Porlyuk (Jaskó 1933) és Porlyuk-barlang (Fejérdy, Holly 1960) néven is. A Fiatalok-barlangja nevet a Kun Andrással kutató, jósvafői fiatalok ihlették.

KutatástörténetSzerkesztés

Valószínűleg régóta ismert barlang. A Barlangkutatás 1922–1925. évi évfolyamában jelent meg az első, nyomtatott említése. Ekkor kicsi, veremszerű és jelentéktelen üregnek jellemezte Strömpl Gábor. Egy 1933-ban publikált, Jaskó Sándor által írt tanulmányban néhány szóban le van írva és egy helyszínvázlaton fel van tüntetve a földrajzi elhelyezkedése. A leírás szerint 20 méter hosszú. 1957-ben és 1958-ban Kun András kutatta néhány jósvafői fiatal segítségével, akikkel új részeket tárt fel. Ekkor néhány csont is előkerült belőle, amelyeket a Herman Ottó Múzeumban helyeztek el. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. évi évfolyamában egy tanulmány jelent meg a barlangról és ebben a dolgozatban helyet kapott az alaprajzi barlangtérképe és a hosszmetszeti barlangtérképe is. A publikáció szerint emberfej nagyságú, karfiol alakú, rostos kalcitképződmények is voltak a járataiban és a vízszintes vetületi hosszúsága 109 méter, a mélysége 18 méter. Az 1962-ben kiadott, „A barlangok világa” című könyvben meg van említve. 1967-ben Jánossy Dénes által vezetve, őslénytani leletek után kutatva ásatást végeztek benne. Az ásatás során kelta cserépedény-töredékek és középső pleisztocén, valamint Riss-Würm-interglaciális, gerinces faunában gazdag leletanyag került elő, enyhe holocén keveredésével. 1968-tól 1970-ig Kordos László és társai részletes földtani, hidrológiai és meteorológiai vizsgálatokat folytattak a lelőhelyen.

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1971. évi évfolyamában Kordos László 120 méter hosszúnak és 17 méter mélynek írta le. A Karszt- és Barlangkutatás 1972. évi évfolyamában megjelent, részletes feldolgozás szerint a hossza 121 méter és a mélysége 20 méter. A kiadványban publikálva lett egy vetületi alaprajz barlangtérkép, amelyet Kordos László szerkesztett, egy kifejtett hossz-szelvény barlangtérkép, egy vetített hossz-szelvény barlangtérkép, keresztmetszetek, egy földtani térkép, egy vetített hossz-szelvény barlangtérképen és egy alaprajzi barlangtérképen fel lett tüntetve az üledékeinek a helyzete az őslénytani ásatás gyűjtési helyeinek a megjelölésével, a hőmérséklet és a relatív páratartalom vízszintes eloszlása 1969 májusában, ez utóbbi az alaprajzi barlangtérképen látható, a Bejárati-terem függőleges, izoterma térképe 1969 júliusában, a klímaelemek változása a Bejárati-teremben és az I. sz. folyosóban 1969 májusában.

A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve a helye egy helyszínrajzon. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvben, az őslénytani leletekről legismertebb, magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedését szemléltető térképen fel van tüntetve a helye, a szövegben egy rövid leírás olvasható a jelentőségéről és a magyarországi barlangok jegyzékében szerepel a neve és két névváltozata, valamint egy térképen fel van tüntetve a helye. 1995 óta a Világörökség része. 1998-ban készült el a legújabb, alaprajzi barlangtérképe és a hossz-szelvény barlangtérképe, valamint keresztmetszetek, amelyeknek alapján a hossza 74,9 méter és a szintkülönbsége, azaz a mélysége 16 méter. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyvben található egy szócikk a barlangról, amely szerint 394 méter tengerszint feletti magasságban, a völgytalp felett, körülbelül 50 méterrel magasabban nyílik, szabadon látogatható, az első említése 1912-ben történt, a hossza 75 méter és a mélysége 16 méter. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés