Por-lyuk (Jósvafő)

A Por-lyuk Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része. Az Aggteleki-karszton először itt történt őslénytani leletek feltárását eredményező ásatás.

Por-lyuk
Hossz	90 m
Mélység	16 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	16 m
Tengerszint feletti magasság	394 m
Ország	Magyarország
Település	Jósvafő
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5440-18
Lelőhely-azonosító	17023
Elhelyezkedése
Por-lyuk Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 30′ 39″, k. h. 20° 32′ 49″48.510933333333, 20.546933333333

Leírás

A Lófej-völgyben, a Nagy-oldal K-i meredek és karsztbokorerdős lejtőjén, fokozottan védett területen, 53 m relatív magasságban nyílik a természetes bejárata. A Lófej-forrástól kb. 1 km-re van. Nehéz megtalálni. Középső triász mészkőben folyóvízi erózió miatt keletkezett. A járatokban sok a cseppkő, amelyeknek többsége már nem fejlődik. Oldott formák figyelhetők meg a falakon. Többek között kaolinitet és goethitet is kimutattak agyagából. Sem folyó, sem állóvíz nem található benne. 46 m legnagyobb vízszintes kiterjedése. A Por-lyukat a denevérek néhány példánya nyári szállásként használja. Csak engedéllyel látogatható a barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang.

Gazdag Riss–Würm-interglaciális gerinces fauna került elő belőle, amelynek részletes tudományos feldolgozása megtörtént. A kutatás előtt az Aggteleki-karszton nem történt őslénytani ásatás. A gerinces makro maradványokat Jánossy Dénes, a gerinces mikro maradványokat Kordos László, a denevérmaradványokat Topál György és a csigák maradványait Krolopp Endre dolgozta fel. 16.500 db kígyócsigolyát tartalmazott az átvizsgált anyag. A Bejárati-teremben hallstatti kultúrájú cserépedény töredékeket találtak. A fehérfogú cickány első hazai leletére itt bukkantak rá.

A Barlangkutatás 1922–1925. évfolyamában volt először Por-lyuknak nevezve a barlang az irodalmában (Strömpl 1922–1925). Előfordul a barlang az irodalmában Fiatalok barlangja (Bertalan 1976), Fiatalok-barlangja (Kordos 1984), jósvafői Porlyuk-barlang (Kordos 1984), Por-lik (Neidenbach, Pusztay 2005), Porlyuk (Jaskó 1933) és Porlyuk-barlang (Fejérdy, Holly 1960) neveken is. A Fiatalok barlangja nevet a Kun Andrással kutató jósvafői fiatalok miatt kapta a Por-lyuk.

Kutatástörténet

Valószínűleg régóta ismert barlang. A Barlangkutatás 1922–1925. évi évfolyamában jelent meg az első olyan publikáció, amelyben említve van a barlang. Ebben a tanulmányban, amelyet Strömpl Gábor írt, az olvasható, hogy kicsi, veremszerű és jelentéktelen üreg. Az 1933-ban publikált, Jaskó Sándor által írt tanulmányban néhány szóban le van írva a Por-lyuk. A tanulmányban lévő helyszínvázlaton látszik a barlang földrajzi elhelyezkedése. A leírás szerint a barlang 20 m hosszú. Kun András 1957-ben és 1958-ban, néhány jósvafői fiatal segítségével kutatta a barlangot, akikkel új részeket tárt fel benne. Ekkor néhány csont is előkerült a Por-lyukból, amelyeket a Herman Ottó Múzeumban helyeztek el.

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. évi évfolyamában megjelent tanulmány szerint emberfej nagyságú, karfiol alakú, rostos kalcitképződmények is voltak a Por-lyukban, amelynek vízszintes vetületi hosszúsága 109 m, mélysége pedig 18 m. A dolgozatban helyet kapott a barlang alaprajz térképe és hosszmetszet térképe. Az 1962-ben kiadott, A barlangok világa című könyvben meg van említve a barlang. 1967-ben Jánossy Dénes által vezetve ásatást végeztek a barlangban, hogy őslénytani leletek kerüljenek elő. Az ásatás során kelta cserépedény-töredékek és középső pleisztocén, valamint Riss-Würm-interglaciális gerinces faunában gazdag leletanyag került elő, enyhe holocén keveredésével. 1968-tól 1970-ig Kordos László és társai részletes földtani, hidrológiai és meteorológiai vizsgálatokat folytattak a lelőhelyen.

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1971. évi évfolyamában Kordos László 120 m hosszúnak és 17 m mélynek írta le a Por-lyukat. A Karszt- és Barlangkutatás 1972. évi évfolyamában megjelent részletes feldolgozás szerint a barlang hossza 121 m, mélysége pedig 20 m. A kiadványban publikálva lett a barlang vetületi alaprajz térképe, amelyet Kordos László szerkesztett, kifejtett hossz-szelvény térképe, vetített hossz-szelvény térképe, keresztmetszet térképei és egy földtani térkép. A barlang vetített hossz-szelvény térképén és alaprajz térképén fel lett tüntetve üledékeinek helyzete az őslénytani ásatás gyűjtési helyeinek megjelölésével, a hőmérséklet és a relatív páratartalom vízszintes eloszlása 1969 májusában (ez utóbbi az alaprajz térképen látható), a Bejárati-terem függőleges izoterma térképe 1969 júliusában, a klímaelemek változása a Bejárati-teremben és az I. sz. folyosóban 1969 májusában.

A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő barlang Por-lyuk néven. A barlangnévmutatóban meg van említve 1 irodalmi mű, amely foglalkozik a barlanggal. Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy Jósvafőn helyezkedik el a Por-lyuk, amelynek további nevei Fiatalok barlangja és Porlyuk. A Lófej-völgyben, a forrástól D-re kb. 1 km-re, a Nagy-oldal lejtőjén, 53 m relatív magasságban van a barlang bejárata. Bejárata alacsony, ív alakú és 3–4 m széles. A pusztuló egykori víznyelőbarlang 120 m hosszú és 17 m mély. A részletesen átkutatott barlang kitöltéséből riss–würm kori csontok kerültek elő. A kézirat barlangot ismertető része 3 publikáció alapján lett írva.

Az 1977. évi Karszt és Barlangban lévő, Jánossy Dénes által írt áttekintésben szó van arról, hogy említésre méltó a jósvafői Lófej-völgyben elhelyezkedő Porlyuk-barlang anyaga, amelynek faunája az utolsó glaciális határára datálja az anyagot, és amely mintapéldája egy komplex feldolgozásnak. A publikációban van egy Magyarország térkép, amelyen azoknak a Magyarországon lévő barlangoknak a földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg, amelyek őslénytani leleteik miatt ismertek. A térképen látható az Északi-középhegység lelőhelyei közé sorolt Porlyuk-barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült az áttekintés angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Porlyuk Cave a barlang neve. A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében be van jelölve a barlang helye helyszínrajzon.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben rövid leírás olvasható a barlang jelentőségéről. A kiadványban van egy Magyarország térkép, amelyen azoknak a Magyarországon lévő barlangoknak a földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg, amelyek őslénytani leleteik miatt legismertebbek. A térképen látható a jósvafői Por-lyuk földrajzi elhelyezkedése. Magyarország barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Por-lyuk néven jósvafői Porlyuk-barlang és Fiatalok-barlangja névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része a Por-lyuk. Nyerges Attila, Szabó Zoltán és Zengő Beáta 1998. június 15-én, a KTM TVH Barlangtani Osztályán elkészítették a barlang alaprajz térképét, hossz-szelvény térképét és 6 keresztmetszet térképét. Az alaprajz térképen, amelyen jelölve van az É-i irány, látható a 6 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A térképek alapján a barlang hossza 74,9 m és szintkülönbsége, azaz mélysége 16 m. (Később elkészült az 1998-ban rajzolt hossz-szelvény térkép színes változata.) A 2002–2003. évi Karszt és Barlangban publikált, Holly Istvánról szóló nekrológban az van írva, hogy Holly István Fejérdy Istvánnal együtt közölt cikket az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban a Porlyuk-barlangról.

A 2005-ben napvilágot látott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Por-lik (Por-lyuk) az Aggteleki Nemzeti Parkban található és védett természeti érték. A Lófej-völgy K-i meredek, karsztbokorerdős oldalában, 394 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A völgytalptól kb. 50 m-rel magasabban nyílik. Minden bizonnyal régóta ismert volt, de csak 1912-ből származik első említése. A Vass Imre Kutatóállomás gondnoka és helyi fiatalok 1957-ben kezdték el feltárni. A 75 m hosszú és 16 m mély barlang triász mészkőben, folyóvízi erózió miatt jött létre. Oldott formák és zömmel szenilis cseppkőképződmények díszítik falait. A szabadon látogatható barlang alapfelszereléssel járható. A barlangból az 1967-ben végzett ásatás eredményeként kelta cserépedény-töredékek, illetve középső pleisztocén és riss-würm gerinces faunában gazdag leletanyag került elő, enyhe holocén keveredésével.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5440/18 nyilvántartási számú Por-lyuk, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint Boldogh Sándor, Štefan Matis és Peter Pjenčák 2004. február 13-án észleltek három kis patkósdenevért a jósvafői Por-lyukban. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5440-18 kataszteri számú Por-lyuk, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, jósvafői, 5440-18 barlangkataszteri számú és 17023 lelőhely-azonosítójú Por-lyuk régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom

• Berhidai Tamás – Cser Ferenc – Holl Balázs: A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 154. old.
• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 204. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Boldogh Sándor: The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings (Hungary). Vespertilio, 2006. (9–10. évf.) 38. old.
• Boldogh Sándor: Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 167. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1433. old.
• Fejérdy István – Holly István: Adatok az É-Borsodi Karszt morfológiájához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. november. 490–491. old.
• Jakucs László – Kessler Hubert: A barlangok világa. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1962. 183. old.
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 250. old. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
• Jánossy Dénes – Kordos László – Krolopp Endre – Topál György: The Porlyuk Cave of Jósvafő. Karszt- és Barlangkutatás, 1971. (7. köt.) 15–59. old.
• Jánossy Dénes: A hazai barlangok gerinces őslénytani kutatása. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 40., 41. old.
• Jánossy Dénes: Results of palaeontological excavations in caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 50. old.
• Jaskó Sándor: Morfológiai megfigyelések és problémák a Gömör–Tornai karsztvidék délkeleti részében. Földrajzi Közlemények, 1933. (61. köt.) 9–10. füz. 251. old.
• Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutató csoportjának 1966. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 19. old.
• Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1969. évi munkájáról. Kézirat. Miskolc, 1969. december 3. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: A jósvafői Porlyuk-barlangban befejeződött az 1967 óta tartó adatgyűjtés... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 5. füz. 3. old.
• Kordos László: Klímamegfigyelések a barlangok bejárati szakaszában. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 31., 32. old.
• Kordos László: A jósvafői Por-lyuk komplex vizsgálata. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 6. füz. 11–12. old.
• Kordos László: Újabb gerinces ősmaradvány lelőhelyek Jósvafő környékén. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 1. füz. 18. old.
• Kordos László: Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1976-ban. MKBT Beszámoló, 1976. 40. old.
• Kordos László: Historico-zoogeographical and ecological investigation of the subfossil vertebrate fauna of the Aggtelek Karst. Vertebrata Hungarica, 1978. (18. köt.) 86., 88–89., 91. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 55., 58., 276., 283. old.
• Maucha László: Holly István (1937–2003). Karszt és Barlang, 2002–2003. 86. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 365. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
• Sásdi László: Az Aggtelek–Rudabányai-hegység karsztjának földtani fejlődéstörténete. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 6. old.
• Strömpl Gábor: Előzetes jelentés az 1911. év nyarán az abauj-gömöri barlangvidéken végzett barlang kutatásokról. Földtani Közlöny, 1912. (42. köt.) 4. füz. 328. old.
• Strömpl Gábor: A gömör-tornai karszt csonkamagyarországi barlangjai. Barlangkutatás, 1922–1925. (10–13. köt.) 1–4. füz. 55. old.

További információk

• Por-lyuk
• Országos Barlangnyilvántartás