A kaolinitfélék a fillo- vagy rétegszilikátok alosztályának agyagásványok alcsoportjába tartozó ásványcsoport.

Kaolinit
Uralkodóan kaolinitből álló, földes szerkezetű kaolin (porcelánföld)
Uralkodóan kaolinitből álló, földes szerkezetű kaolin (porcelánföld)
Általános adatok
Képlet Al4Si4O10(OH)8
Kristályrendszertriklin
Ásványrendszertani besorolás
OsztálySzilikátásványok
AlosztályFilloszilikátok
Csoport agyagásványok
Azonosítás
Megjelenés földes szerkezetű, finom pikkelyekből álló halmazokat alkot
Szín fehér, sárgás, illetve barnás vagy zöldes árnyalatú
Fény nagyobb pikkelyeken gyöngyházfényű
Átlátszóság átlátszó és áttetsző
Törésmutató

nα = 1,553–1,565,

nβ = 1,559–1,569,

nγ = 1,569–1,570
Pleokroizmus nincs
Keménység 1-2
Hasadás tökéletes
Törés egyenetlen
Sűrűség2,6 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaolinit témájú médiaállományokat.

A kaolin természetben előforduló lágy, porózus agyag, amely a kaolinit ásványcsoportba tartozik. A kaolin fő összetevője a kaolinit, emellett gyakran tartalmaz kvarcot.

A kaolin elnevezés eredete első lelőhelyeinek egyikéből származik: Kao (magas) Ling (hegy) (kínai).

Kémiai és fizikai tulajdonságaikSzerkesztés

SzerkezetükSzerkesztés

Kétrétegű: a tetraéderes [Si4O10] szilikátsíkhoz hidrargillit szerkezetű, oktaéderes Al(OH)3 réteg kapcsolódik. Az egymásra következő rétegek hidrogénhíd kötéssel (O- és OH-ionokon keresztül) kapcsolódnak, ami a változatos egymás fölötti helyzetből adódó szerkezeti variációkhoz vezet (kaolinit, dickit, nakrit).

A halloysitnak cső alakú, feltekeredett kristályai vannak. Ennek magyarázata az, hogy a hidrargillit réteg és [Si4O10] szilikátsík rácsállandója eltér (8,62, illetve 8,93 Å), ezért a két egybeépült réteg a méretkülönbségek miatt feltekeredik. A kaolinit, dickit és nakrit esetében a hidrogénhíd kötés elég erős ahhoz, hogy a feltekeredést megakadályozza, míg a halloysit kettős rétegei között vízmolekulák is vannak, ami miatt a hidrogénhíd kötések meggyengülnek.

Megjelenési formái, genetikájaSzerkesztés

A kaolinit földes szerkezetű, finom pikkelyekből álló halmazokat alkot. A dickit kristályai nőnek a legnagyobbra a csoportban (5 mm). A dickit és nakrit gyakran alkot sugaras, legyezőszerű, apró halmazokat.

A csoport ásványai földpátok, földpátpótlók és más alumínium-szilikátok hidrolitos lebontásával, másodlagosan képződnek. Elsősorban a savanyú vulkáni kőzetek (riolit) kaolinosodnak. Magyarországon a Tokaj-hegységben vannak telepei.

Ipari alkalmazásaikSzerkesztés

Kerámia- és tűzállóanyag-gyártás

Kerámia- és tűzállóanyag-gyártásban alapvető nyersanyagok. Az ebből a célból bányászott porcelánföld (vagy kaolin) túlnyomó része kaolinit ásványból áll.

Kozmetika ipar

Egyedi kristályos szerkezetének és finom szemcséinek köszönhetően elsősorban tisztító és nedvszívó hatása miatt alkalmazzák a kozmetikai iparban. A kaolin felhasználása, mint kozmetikai alapanyag: mechanikai hámlasztó, nedvszívó, csomósodásgátló, dúsító töltelékanyag, kozmetikai színezék, opálosító. [1]

Rokon ásványfajokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Nézd meg a kaolinit címszót a Wikiszótárban!

JegyzetekSzerkesztés

  1. CosIng - EU Kozmetikai alapanyag adatbázis. (Hozzáférés: 2020. augusztus 4.)