Magnetit

oxidásványok közé tartozó ásványfaj. A legfontosabb vasércásvány

A magnetit az oxidásványok közé tartozó ásványfaj. A legfontosabb vasércásvány. Nevét az ókori Thesszália egyik városáról, Magnésziáról (Μαγνησία) kapta.[1] A Magyarhoni Földtani Társulat a 2022-es év ásványának jelölte a gipsz és a kaolinit mellett, és a címet is elnyerte.[2]

Magnetit
Általános adatok
Kémiai név vas(II)-vas(III)-oxid
Képlet Fe2+Fe23+O4
Kristályrendszerköbös
Ásványrendszertani besorolás
OsztályOxidásványok
Alosztály2:3 és 3:5 típusú fém-oxidok
Csoport Spinellcsoport
Azonosítás
Megjelenés oktaéderes, rombdodekaéderes kristályok vagy vaskos tömegek
Szín vasfekete
Porszín fekete
Fény félig fémes
Átlátszóság opak
Keménység 5 – 6 (a Mohs-féle keménységi skálán)
Hasadás nincs
Törés kagylós
Oldhatóság még erős savakban is rendkívül nehezen oldódik
Sűrűség4,9-5,4 g/cm³
Különleges tulajdonság aktív mágneses
A Wikimédia Commons tartalmaz Magnetit témájú médiaállományokat.

Keletkezése szerkesztés

Likvidmagmás érctelep alkotó, bázikus-magmás járulékos kőzetalkotó, szkarnosodásban, hidrotermális és metamorfózis útján másodlagosan is keletkezik. Oxidáció hatására maghemitté alakul. A magas titántartalmú változatát titanomagnetit néven különböztetik meg. Nagyon sok magmás képződésű kőzetben kőzetalkotó ásványként megtalálható. A legjobb minőségű és legfontosabb vasérc.

Előfordulása szerkesztés

 
Magnetitbánya Kirunában

A legtöbb magmás kőzetben előfordul járulékos elegyrészként, ilmenittel, apatittal és szilikátokkal gyakori. Hatalmas telepszerű előfordulása található Svédországban a sarkkörön túl Kirunában, több százmillió tonna ércvagyonnal. Oroszországban, Magnyitogorszk térségében 500 km² területen 300 000 millió tonna ércvagyont jeleztek, melyet mágneses anomália útján fedeztek fel. Nagy előfordulások vannak az Egyesült Államokban Utahban, Dél-Afrikában, Bolíviában és Ausztráliában.

Magyarországon apró kristályokként Badacsonyban, Celldömölkön, Felsőcsatáron, Recsken, Rudabányán, Perkupán, a Velencei-hegységben található meg. Hazánkban bányászatra alkalmas előfordulás nincs. A Szarvaskő közelében a diabázhoz kötődően van nagyobb előfordulás, de az ott lévő kőzetekben kísérleti jellegű bányászatot elsősorban a titánvasérc miatt folytattak, Az ott lévő wehrlitben 21% vas-oxidot és 15% titán-oxidot mutattak ki.

augit, amfiból, ilmenit. olivin, a gránátcsoport egyes ásványai.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 94. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. év ásványa. (Hozzáférés: 2021. november 13.)

Források szerkesztés