Celldömölk

magyarországi város Vas megyében

Celldömölk (németül Kleinmariazell) város Vas megyében, a Celldömölki járás székhelye.

Celldömölk
A Szűz Mária-templom
A Szűz Mária-templom
Celldömölk címere
Celldömölk címere
Celldömölk zászlaja
Celldömölk zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás város
Polgármester Fehér László (CSÖCE-ECVE)[1]
Irányítószám 9500
Körzethívószám 95
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 646 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség206,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Celldömölk (Magyarország)
Celldömölk
Celldömölk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 17° 09′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 17° 09′ 09″
Celldömölk (Vas megye)
Celldömölk
Celldömölk
Pozíció Vas megye térképén
Celldömölk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Celldömölk témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A város a 8-as főút jánosházi leágazásától északra, a megyeszékhely Szombathelytől 42 kilométerre keletre fekszik.

MegközelítéseSzerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pápa térségétől egészen Sárvárig húzódó 834-es főút, amely nagyjából kelet-nyugati irányban húzódik végig a központján. A 8-as főúttal a 8429-es út köti össze.

A környező kisebb települések közül Mesteri a 8432-es, Kemeneskápolna-Vásárosmiske a 8433-as, Kemenesmihályfa a 8452-es, Nemeskocs a 8459-es, Kemenesszentmárton-Vönöck a 8611-es úton, Köcsk pedig a 84 137-es számú mellékúton érhető el a város irányából.

Vonattal a Székesfehérvár–Szombathely- és a Győr–Celldömölk-vasútvonalon érhető el; Celldömölk vasútállomás a belvárostól északkeletre helyezkedik el, a 834-es főút és az állomást közvetlenül kiszolgáló 84 315-ös számú mellékút között. Innen indult a Celldömölk–Répcelak–Fertőszentmiklós-vasútvonal is, de ezt 1979-ben megszüntették.

TörténeteSzerkesztés

Kiscell és Nemesdömölk 1903-ban egyesült Celldömölk néven, Alsóságot 1950-ben, Izsákfát pedig Celldömölk várossá nyilvánításakor (1978. december 31-én) csatolták Celldömölkhöz.[3] A mai település területén egy ötödik település, Pórdömölk is volt a középkorban, ez azonban a 20. század elején már nem volt önálló.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Makkos István (nem ismert)[4]
  • 1994-1998: Makkos István (KDNP)[5]
  • 1998-2002: Makkos István (Celldömölkért Egyesület)[6]
  • 2002-2006: Fehér László (MSZP)[7]
  • 2006-2010: Fehér László (MSZP)[8]
  • 2010-2014: Fehér László (Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület)[9]
  • 2014-2019: Fehér László (Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület)[10]
  • 2019-től: Fehér László (Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület-Együtt Celldömölk Városért Egyesület)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 0,9% németnek, 1,3% cigánynak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, református 3%, evangélikus 19,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 4,6% (25,1% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességekSzerkesztés

  • Az egykori Kiscell számos látnivalója és műemléke közül kiemelkedik a Szűz Mária római katolikus plébániatemplom, amelyet 1747-48-ban építettek még Koptik apát irányításával. Ezt már 1748 őszén a győri püspök jelenlétében átadták és megáldották, de csak 1780-ban szentelte fel Szily János püspök. Belső festésére a 19. század végén, nagyobb felújítására 1948-ban és 1975/­76-ban került sor. A jelentős méretű épület latin kereszt alaprajzú, 50 m hosszú és 11 m széles. A nyugati bejárati oldalon két 40 méteres, a templom méretéhez viszonyítva zömök torony áll, közöttük ívben tört homlokzat, a bejárat felett Szent Anna fából faragott szobra, a főpárkány felett üvegmozaik kép (Falka József, 1948), felette Szűz Mária monogramja van. Mellette Szent Benedek keresztes érmének mozaikszerű üvegfestményei láthatók. A bal oldali torony alatt a templom 1945-ös bombázások alatti csodálatos megmenekülésének emléket állító táblát helyeztek el. A toronyórákat 1929-ben szerelték fel. A templom belsejében, a hajó két oldalán 6-6 kápolnát alakítottak ki. A bennük található műkőből készült stációk Borsa Antal (1942) alkotásai. A bejárattól jobbra elindulva a következő oltárokat láthatjuk: a Jézus születésének szentelt oltár mellett Páduai Szent Antal szobrát helyezték el. Szent Mihály főangyal oltárán Szent Péter és Mária Magdolna szobrai láthatók. A Szentolvasó dicsőségét hirdető oltárkép a Szentolvasó átadását ábrázolja. A Szent Benedek-mellékoltár oltárképe (Globucsnig Ferenc, Győr) mellett Szent Mór és Szent Placid szobra áll. A Nepomuki Szent János ­oltár Ráskai Anna megbízásából készült, képét, amelyen a gyónási titok védőszentjét a sziklás partú Moldvából emelik ki az angyalok, Dorfmeister István festette (1767). A főbejárattól balra, a Szent Keresztről elnevezett oltáron két angyal áll, egyikük kezében lándzsa, a másikéban epe van. Mellette helyezték el a Szent Sír-kápolnát és Szent József szobrát. Szent Albán az epileptikusok védőszentje látható a következő oltárképen, a szobor Szent Borbáláról készült. A Szent Család-oltárt Beniczky Nándor hagyatékából emelték, a szobrokat Szent Jánosról és Szent Zakariásról formázták. Mellette lisieux-i Szent Teréz ábrázolását helyezték el. A következő helyiségben Szent Skolasztika képe látható (Globucsnig Ferenc). A Szent Anna-oltár képén, amelyet egyesek szerint szintén Dorfmeister István festett, a szent Szűz Máriával látható. Itt helyezték el a falba építve azt a követ, amelyik megsebesítette a szerencsésen felgyógyult kútásót, és 1995 óta itt áll Koptik Odó márványtáblája is. Szent Imre oltárának képét Schaller István soproni festőművész készítette 1778-ban. A szószékkel szemben Nepomuki Szent János szobra áll. Az oldalkápolnák felett mindkét oldalon karzat fut végig, ahova a kórusról lehet feljutni. A templom mennyezeti freskója, középen látható. A mennyezeti freskók a karzattól indulva: Angyali üdvözlet, Szűz Mária meglátogatja Szent Erzsébetet, Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban, a 12 éves Jézus, Szűz Mária mennybemenetele, Szűz Mária megkoronázása, Szent Benedek és Kapisztrán János (jobb oldali kereszthajó), Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet (bal oldali kereszthajó). A képeket Borsa Antal festette 1941-ben. A főoltárt a hajó közepén álló kápolnaszerű helyiségben helyezték el, amely felett a csodatevő, felöltöztetett kegyszobor (Boldogságos Szűz Mária a kis Jézussal) látható. A kápolna mögött Szent István oltárát helyezték el, melynek képén Szent Henriket, Szent Istvánt és Gizellát örökítették meg. Az épület hátsó részében két helyiségből álló sekrestyét (a második a gyóntató helyiség funkcióját is ellátja), felettük pedig kincstárat (a felajánlott kegytárgyak elhelyezésére szolgáló termet) építettek ki. A templom jelenlegi orgonáját 1914-ben kapta, de mestere (Mauracher, Salzburg) 1876-ban a pannonhalmi bazilika számára készítette. A berendezés túlnyomórészt barokk. A kegytemplomtól délre elhelyezkedő kolostor épületének alapjait 1760-ban rakták le. Eredetileg négyszögűnek tervezték, de csak az U alakig tudták megvalósítani. 1763 őszén tették fel ünnepélyes körülmények között homlokzatára az aranyos kettős keresztet. A belső munkákkal csak 1770-ben végeztek, így, bár hivatalosan 1768-ban adták át, ez nem tekinthető az építés pontos dátumának. A déli homlokzaton napóra látható. Az egykori klastrom helyiségeinek belső festményeit az 1950-es években lemeszelték. Korábban a járási tanács használta, 2010. július végéig polgármesteri hivatal működött benne majd 2010. szeptemberében visszakerült a bencések tulajdonába.[12] A templom mögött található barokk építménnyel, Kálváriával együtt teljes a település vallásos központja. Felépítése Liptay János ezredesnek köszönhető, aki nyugalomba vonulásakor itt telepedett le.
 
Rovásos helységnévtábla
  • Az előbb ismertetett együtteshez kapcsolható a tőlük délre fekvő tér közepén álló Szentháromság-szobor (Holler György), amelyet egy 1790-ben létrehozott alapítvány segítségével építettek fel 1836-ban. A felirat szerint Joachim József és Niederreiter Ferdinánd városbírók működésének köszönhetően. A névadó szoborcsoport alatti posztamensen Remete Szent Pál, Szent István, Szent János és Szent Flórián alakjai láthatók.[1]
  • A Széchenyi utcában, a két általános iskola közötti téren található emlékpark közepén álló Hősi emlékművet (Gács János) 1926-ban avatták fel.
  • A Hunyadi János-emlékoszlopot 1956-ban a nándorfehérvári diadal emlékére állították. Érdekessége, hogy nem a Hunyadi család címere látható rajta.
  • Az egykori Sóhivatal, majd Főszolgabírói Hivatal épületét 1786-ban emelték, copf stílusban.
  • Sághegyi Múzeum
  • Kálvária
  • Vulkán Gyógy- és Élményfürdő: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz, amely nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, vize főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál.
  • Városháza (2010)[13]

KépekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

SportSzerkesztés

  • Alsóság SE (labdarúgás - 2010/2011-ben nem indult)
  • Alsósági Tigrisek (labdarúgás)
  • Celldömölki VSE (asztalitenisz, kézilabda, labdarúgás)
  • Celldömölk UFC (labdarúgás)
  • CVVSE (úszás)
  • KEMKO Celldömölk[14] (kosárlabda)
  • Izsákfa SE (labdarúgás)

Rendezvények, fesztiválokSzerkesztés

  • Sághegyi Szüreti Napok (szeptember utolsó hétvégéje)
  • Vulkán Labdarúgó Fesztivál
  • Tulipán Fesztivál (április/május)

SzínházSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

DíszpolgárokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Celldömölk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Celldömölk története a KSH online helységnévtárában
  4. Celldömölk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Celldömölk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. Celldömölk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Celldömölk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Celldömölk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  9. Celldömölk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  10. Celldömölk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  11. Celldömölk Helységnévtár
  12. Visszakapták a bencések a celli apátsági épületegyüttest - Vas Népe, 2010. szeptember 9.[halott link]
  13. Felavatták az új városházát Celldömölkön - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. [2015. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  14. KEMKO Celldömölk kosárlabda csapat: http://kemko.cellkabel.hu

Források és szakirodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Celldömölk témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés