Főmenü megnyitása

Lancsics Bonifác (Szombathely, 1674. – Dömölk, 1737. április 25.) bencés szerzetes, teológus, filozófus, költő, a Boldogasszony Anyánk kezdetű Mária-ének szerzője.

Lancsics Bonifác
Született 1674
Szombathely
Elhunyt 1737. április 25.
Dömölk
Foglalkozása szerzetes,
teológus,
filozófus,
költő

ÉleteSzerkesztés

Régi magyar családban, Szombathelyen született. Grazban logikát tanult, majd 19 éves korában, 1693-ban belépett a Bencés Rendbe. Ezt követően Pannonhalmán filozófiát, Nagyszombatban pedig teológiát hallgatott.

1725-ig Pannonhalmán élt. 1710-ben szentelték pappá, és pannonhalmi évei alatt, valamikor 1715 előtt írta a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű Mária-éneket, amelyet hosszú ideig nemzeti himnuszként énekeltek. Pannonhalmán hitszónok, novíciusmester, a gazdasági ügyek magisztere (1710 és 1714 között a somogyi tized beszedője), valamint 1715 és 1725 között főmonostori perjel volt. Különös érdeklődést tanúsított a gyógynövények, a belőlük készíthető főzet, tinktúra, kenőcs, borecet, szappan, valamint ezek receptjei iránt. Az ő kezdeményezésére hozták létre az első levendula-ültetvényt Pannonhalmán.[1] és több kéziratos munkája is erről a témáról szól. Pl. a „Libellus Medicinalis pro diversis morbis curandis vel vitandis…” (Orvosi könyvecske a különböző betegségek gyógyítására) című munkája 1697-ből több mint száz orvosságos receptet tartalmaz, és tanácsokat is ad a betegségek megelőzésére.[2]

1725-től haláláig a török dúlás idején romossá vált dömölki bencés apátság jószágkormányzójaként és a környék lelkipásztoraként működött. Fellendítette az apátság gazdaságát és szerette volna az egykori Mária-kegyhely jelentőségét is visszaállítani, de ez végérvényesen csak évekkel később, Koptik Odó dömölki apát tevékenységének köszönhetően sikerült. Halálakor a dömölki apátság történetének krónikása, Pacher Donát így emlékezett meg róla: „Amilyen nagy tisztességben élt, olyan nagy becsületben halt meg; igaz bencést kísértek utolsó földi útjában a résztvevő vendégek... Vele szállt sírba az apátság ébresztőinek legkiválóbbika".[3]

EmlékeSzerkesztés

  • Nevét 2005 óta utca viseli Szombathelyen.
  • 2011-ben avatták fel Szombathelyen, a Szily János utca 3. szám alatti épület falán domborműves emléktábláját.[4]
  • A celldömölki Árpád-kori romtemplom falán 2012-ben avatták fel emléktábláját, jelezvén, hogy az épület romjai alatt nyugszik.[5]

Főbb művei[3]Szerkesztés

  • Négykötetes kéziratgyűjteménye (Pannonhalmi Főapátság LVT.) ;
  • Boldogasszony Anyánk c. ének (Szoszna Demeter kéziratos énekeskönyve, 1715. Pannonhalmi Főapátság LVT. 83. köteg);
  • Zarándoklatra hívó levele 1725-ből Pannonhalmi Főapátság LVT. 83. köteg);
  • Jószágkormányzóságával kapcsolatos iratok (Pannonhalmi Főapátság LVT.)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Pacher Donát: A dömölki bencés apátság története. In.: A pannohalmi Szent-Benedek-Rend története. szerk. Sörös Pongrácz. Bp. 1912. 12/A. köt. pp. 78–103.
  • Gacs B. Emilián Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyve (1714-1715). Pannonhalma, 1938. 109 p. Szigeti Kilián: A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete történelmünk folyamán. In: Vigilia, 1973. augusztus, pp. 557–559.
  • 200 éves a Szombathelyi Egyházmegye. Szombathely, 1977., p. 362-363.
  • Sólymos Szilveszter: Ezer év száz bencése. Pannonhalma, 1997. pp. 50–56.