Főmenü megnyitása

A helységnévtár egy ország helységeinek nevét és azok legfontosabb adatai tartalmazó gyűjtemény. A helységnévtár elsősorban a települések, földek, vagyontárgyak, általában adóköteles birtokok összeírása és/vagy népszámlálás (census) révén keletkezik, de a modern statisztikai rendszerekben előállhat más, származtatott módon is.

Helységnévtárak és hasonló kiadványok 1873 előttrőlSzerkesztés

Helységnévtárként is használhatóak a 18. és 19. század országleírásai (Magda Pál, Vályi András, Fényes Elek). Ezek közül a legnépszerűbb Fényes Elek 1851-ben kiadott műve, Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik.

Magyarország első hivatalos összeírásai, melyek teljeskörűségre törekedtek, az 1873 előtti évszázadban születtek. Általában valamilyen speciális céllal készültek, ezért adatközlésük korlátozott.

  • Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Budapest, 1920. 335 oldal
  • Lipszky János: Repertorium locorum… Pest, 1808. 766 oldal
  • Dóczy József: Magyarország tökéletes mutatókönyve. 1830. 207 oldal
  • Magyarország, Erdély, Horvát-Tótország, Temesi bánság, szerb vajdaság helynévtára. Pest, 1854. 144 oldal

Magyarország hivatalos helységnévtáraiSzerkesztés

Magyarország hivatalos helységnévtárait a Központi Statisztikai Hivatal illetve jogelődei készítetik el 1873 óta. Az első száz évben általában tízévenként kétszer, a népszámlálás előtt és után néhány évvel adtak ki hivatalos helységnévtárat, azóta viszont csak a népszámlálások után.

A hivatalos helységnévtár címe a kiadások során többször változott, részben a tárgyalt terület, részben az államforma változásai miatt. A közzétett adatok tartalma is változatos volt, de valamennyi kiadás gerincét az ország településeinek részletes bemutatása képezte, ezen belül elsősorban a közigazgatási beosztás, a népesség, a posta, a közlekedés adatainak kimutatásával.

1873 és 2003 között 26 kiadás jelent meg:

  • 1873
  • 1877
  • 1882
  • 1888
  • 1892
  • 1895
  • 1898
  • 1900
  • 1902
  • 1907
  • 1913
  • 1922
  • 1926
  • 1933
  • 1937
  • 1941
  • 1944
  • 1951
  • 1952
  • 1956
  • 1962
  • 1967
  • 1973
  • 1985
  • 1995
  • 2003

Történeti helységnévtárakSzerkesztés

A helységnévtárak sajátos típusa foglalkozik a települések elnevezéseinek és esetleg egyéb adatainak történeti változásaival. Ezek a művek fontosak a különböző hosszabb távú adatok pontos értelmezéséhez és helyes feldolgozásához.

A két legátfogóbb történeti helységnévtár a Kárpát-medencéről:

Etimológiai szótárakSzerkesztés

Szintén sajátos helységnévtár-típus a földrajzi etimológiai szótár, melynek célja a földrajzi nevek kialakulásának és történetének bemutatása.

A helynévadás módozataival a névtudomány, eredetük kutatásával az etimológia foglalkozik.

A magyar földrajzi nevek etimológiájának összefoglaló munkája a Kiss Lajos szerkesztette Földrajzi nevek etimológiai szótára.[3]

ForrásokSzerkesztés

  1. Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum – KSH Könyvtár, Budapest, 2011 ISBN 978-963-446-593-5
  2. Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Kárpát-Pannon Kiadó, Budapest, 2000 ISBN 963-00-5510-4
  3. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4567-5

Külső hivatkozásokSzerkesztés