Gipsz
A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj, a kalcium-szulfát dihidrátja (CaSO4·2H2O).
| Gipsz | |
 | |
| A sivatagokban, ahol nagy a párolgás, az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra hasonlítanak | |
| Általános adatok | |
| Kémiai név | kalcium-szulfát |
| Képlet | CaSO4·2H2O |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szulfát- és rokon ásványok |
| Alosztály | Pótanion nélküli víztartalmú szulfátok és rokonaik |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | táblásak, prizmásak, tű alakúak |
| Szín | átlátszó/áttetsző, színtelen, fehér vagy sárgára, barnára, vörösre színezett |
| Fény | üvegfényű, hasadási felületén gyöngyházfényű |
| Átlátszóság | átlátszó és áttetsző |
| Törésmutató | nα = 1,519–1,521
nβ = 1,522–1,523 nγ = 1,529–1,530 |
| Pleokroizmus | nincs |
| Keménység | 1,5-2 |
| Hasadás | egy kristálytani sík mentén kiváló, másik kettő mentén jó |
| Törés | csak egy hasítási iránya van |
| Olvadáspont | 1,460 °C |
| Oldhatóság | forró, híg HCl |
| Sűrűség | 2,32 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gipsz témájú médiaállományokat. | |
Megjelenési formái, genetikája
szerkesztés
Kristályai többnyire táblásak, prizmásak, tű alakúak. Gyakran ikresedik, többnyire fecskefark alakú ikreket képez. Szemcsés-kristályos tömeges változata az alabástrom, a finom rostos gipszet szelenitnek vagy szaténpátnak nevezik .[1]
A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A betöményülő tengervíz elsőként kicsapódó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett anhidrit válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és kalcium is jelen van a környezetben: például Gánton (Vértes) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai Kiscelli Agyag Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.
Nagy tömegben s gyakorlatilag vegytisztán keletkezik a füstgázok kén-dioxid tartalmának nedves mészköves technológia alkalmazásával való csökkentése során, amit ipari méretekben ún. kéntelenítő berendezés alkalmazásával végeznek. A technológia részletesebb és közérthető leírása a Mátrai Erőmű honlapján található.[2]
Felhasználása
szerkesztésFinom szemcséjű, áttetsző változatát, az alabástromot dísztárgyak, szobrok készítésére használják, a tömeges gipszkőzetet mint égetett gipsz alkalmazzák.
Az építőipari termékek között például gipszstukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók) alapanyagaként használják fel.
Rokon ásványfajok
szerkesztés
Neve
szerkesztésA gipsz szó a latin gypsus-on keresztül a görög γύψος (»gypsos«, gipsz, kréta) szóból származik, a görögök pedig a sémi nyelvi környezetből vették át. További ókori eredetű megnevezések még a gipszre: szelenit (holdkő), alabástrom és lapis specularis (tükörkő).
Érdekességek
szerkesztésA 2017-es és 2022-es év ásványának jelöltje is volt, előbbi esetben a kvarc és a malachit-azurit páros mellett, míg az utóbbi esetben a magnetit és a kaolinit mellett. 2017-ben a kvarc került ki győztesen, a 2022-es évre pedig a magnetitet választották.[3][4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szelenit (Szaténpát). (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ http://www.mert.hu/gipsz Archiválva 2016. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Kéntelenítő berendezés és gipsz-előállítás
- ↑ https://www.mosthallottam.hu/termeszet/ev-asvanya-2017-ben/ Archiválva 2018. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Év ásványa 2017-ben
- ↑ F.P.: Év ásványa 2022 (magyar nyelven). Mosthallottam.hu, 2021. november 27. [2022. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
További információk
szerkesztés- Gipsz az Origo oldalán
- Mineralienatlas:Gips (németül)
- Webmineral - Gypsum (angolul)
- MinDat - Gypsum (angolul)
- Das Projekt Riesenkristalle (németül)
- Informationen vom Bundesverband der Gipsindustrie(németül)
Irodalom
szerkesztés- Martin Okrusch, Siegfried Matthes: Mineralogie. 7. Auflage. Springer Verlag, Berlin 2005, ISBN 3-540-23812-3 (németül)
- Edition Dörfler: Mineralien Enzyklopädie. Nebel Verlag, ISBN 3-89555-076-0 (németül)
- Stefan Weiß: Das große Lapis Mineralienverzeichnis. 4. Auflage. Christian Weise Verlag, München 2002, ISBN 3-921656-17-6 (németül)
