Perkupa

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Perkupa község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Perkupa
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Perkupa címere
Perkupa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállás község
Polgármester Molnár Zoltán (független)[1]
Irányítószám 3756
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség812 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség41,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,39 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájAggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájBódva-völgy[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perkupa (Magyarország)
Perkupa
Perkupa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 41′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 17″, k. h. 20° 41′ 23″
Perkupa (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Perkupa
Perkupa
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Perkupa témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól 49 kilométerre északra, a 27-es főút mentén található. Utóbbiból a település területén ágazik ki (a 35,750-es kilométerszelvényénél, nyugati irányban) a Varbócra vezető 26 112-es út, és alig néhány méterrel arrébb, északi irányban a 26 116-os út, amely Perkupa község Dobódél nevű településrésze számára biztosít közúti kapcsolatokat.

TörténeteSzerkesztés

Először 1340-ben említik, Precopa alakban. Neve valószínűleg szláv eredetű; jelentése: keresztárok földhányással. Birtokosai kezdetben a Színi és a Szalonnai családok voltak. 1332-ben már bizonyítottan templomos hely volt.

1526-tól a Bebekek tulajdonába került. A 16. század derekán református hitre tért a falu népe, és a reformátusok birtokba vették a középkori templomot. 1562-ben a törökök felégették. 1686 után a szádvári uradalom részeként az Esterházyak szerezték meg. Egy 1590-es híradás szerint fatalpas temploma Szögliget filiája volt. Az 1784-es tűzvészben leégett a falu 46 háza, a paplak és a templom, az egyház minden felszerelésével (kegyszerek és anyakönyvek). 1785-ben már állt az új templom és lelkészlakás, de 1797-ben ismét a tűz martalékává lett a templom, a parókia, az iskola és 108 ház; még a harang is elolvadt a haranglábon. Az új, késő barokk stílusú templom építését még abban az évben elkezdték.

1896-ban vasútállomást kapott. 1919-ben Perkupa és Szalonna községek között húzódott a cseh csapatok demarkációs vonala.

A falutól északra mélyművelésű anhidritbányát üzemeltettek. A terméket a helyszínen őrölték, majd talajjavításra használták. A gazdaságtalan bányát és vele az őrlőüzemet bezárták; az üzemcsarnokokban sokáig díszkőmegmunkáló üzemelt. Az egykori bánya területén 2009 februárjában kellett volna megnyitni Magyarország első klímagyárát, amely a tervek szerint kizárólag szél-, nap- és geotermikus energia felhasználásával üzemel majd.[4] A beruházást 2009. október 29-én átadták.[5]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth Lajos (FKgP-Magyar Néppárt)[6]
  • 1994–1998: Falucskai Gusztáv (független)[7]
  • 1998–2002: Tóth Lajos (független)[8]
  • 2002–2006: Tóth Lajos (független)[9]
  • 2006–2010: Molnár Zoltán (független)[10]
  • 2010–2014: Molnár Zoltán (független)[11]
  • 2014–2019: Molnár Zoltán (független)[12]
  • 2019-től: Molnár Zoltán (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,3%-a magyarnak, 20,2% cigánynak mondta magát (0,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 32,7%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 5% (2,7% nem válaszolt).[14]

LátnivalókSzerkesztés

  • A kőfallal kerített református templomot 1797 és 1799 között emelték, miután a régi leégett. Valószínűleg a jelenlegi épület alatt rejtőznek a falu hajdan volt középkori templomának romjai. A keleti homlokzat fölött magasodó, hegyes sisakos tornyát 1852–53-ban építették hozzá. Szentélye egyenesen záródik. A 9 m × 21 m-es hajó három szakaszból áll; mindhármat csehsüvegboltozat fedi. A hajó két végén fakarzat áll. A karzatok és a padok is a 18. század végén készült, festett asztalosmunkák. A szószék koronája faragott, festett.
  • Római katolikus templomát 1865-ben építették Ybl Miklós tervei alapján. A szent István tiszteletére szentelt, egyhajós templom síkmennyezete faragott deszkafödémes. Legértékesebb tárgya egy 18. századi Madonna-szobor.
  •  
    Perkupai stílusban épített népi lakóház, Perkupa
    Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték. A faluról elnevezett perkupai stílusban dolgozó mesterek keze munkáját őrzik a Petőfi utca parasztházai. Szépen felújított, látogatható tájházában (Petőfi u. 22.) található a Galyasági Településszövetség irodája, és ez a legtöbb évben a Gömör-Tornai Fesztivál részeként (vagy attól függetlenül) rendezett falunap rendezvényeinek központja is. A tájházban nívós kiállítás mutatja be a perkupai stílus kialakulását és jellegzetességeit.
  • A 27. út mellett, a fagylaltozó előtti téren felállított információs táblától indul a 2005-ben kialakított, majd 2011-ben felújított Bódva-völgyi tanösvény. A 2,5 km hosszú útvonal másik végpontja a Köszvényes-kútnál működő Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Táborban van. A tanösvény augusztus közepétől október végéig, a tábor működési idejében látogatható. A túra bejárását segítő kiadvány Perkupán, a polgármesteri hivatalban vagy (ősszel) a táborban vehető át.
  • A perkupai kőművesek sajátos alkotásai a Petőfi u. fölső végén a Varbóc felől lefolyó Vízvölgyi-patakon átívelő, boltíves kőhidak is. A Petőfi u. 68. ház portáját a főúttal összekötő híd a két világháború között épült.
  • 1995-ben a településen található Magas-hegyi-zsomboly nevű barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Környező településekSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1933-ban Kalász László költő. Szalonnán hunyt el 1999-ben, de hamvai kívánsága szerint itt, a szülőfaluban nyugszanak. Róla nevezték el a falu művelődési házát, aminek oldalán márványtábla hirdeti a költő emlékét.
  • Itt nőtt fel Szegedi Csaba (1981–) operaénekes.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Perkupa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Épül Közép-Európa első környezettudatos klímagyára[halott link]
  5. Átadták Magyarország első környezettudatos klímagyárát Perkupán[halott link]
  6. Perkupa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Perkupa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  8. Perkupa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  9. Perkupa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  10. Perkupa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  11. Perkupa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  12. Perkupa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  14. Perkupa Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés