Méhészudvarnok
Méhészudvarnok (másképp Szádudvarnok-Méhész,[2] szlovákul: Dvorníky-Včeláre) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1314 |
| Polgármester | Simkó Csaba |
| Irányítószám | 044 02 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 512 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 204 m |
| Terület | 13,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″ | |
| Méhészudvarnok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Méhészudvarnok témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 37 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.
Története szerkesztés
A falu területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek.
Szádudvarnok szerkesztés
A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. Szádudvarnokot 1314-ben említik először, a 14. században több birtokosa volt. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké.1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok.
Méhész szerkesztés
Méhészt 1314-ben „Othelek" néven említik először. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői, Szentkirályi és Kálnai családé. 1512-től a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-tól a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok.
A trianoni diktátumig mindkét település Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Szádudvarnok, Méhész és Szádelő községeket 1964-ben Zádielske Dvorníky néven egyesítették, majd Szádelő kiválása után 1990-ben a Dvorníky-Včeláre nevet kapta.
Népessége szerkesztés
1910-ben Szádudvarnokon 442-en, Méhészen 125-en, túlnyomórészt magyarok laktak.
2001-ben 445 lakosából 303 magyar és 140 szlovák.
2011-ben 434 lakosából 276 magyar és 128 szlovák.
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Misad, Katalin. A szlovákiai magyar írásgyakorlat helyesírási jellemzői a szlovák nyelv hatásának tükrében., Magyar Helyesírás – Oktatási segédlet (PDF), lekt. Németh Takács Henrietta, Pozsony: Szenci Molnár Albert Egyesület, 5–6. o. (2021). ISBN 978-80-973425-7-9. Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 2. „Ebben az egykor önálló, de a közelmúltban közigazgatásilag egyesített községek magyar nevének írásmódja ahhoz a szlovák helyesírási szabályszerűséghez igazodik, mely szerint az ilyen névformákban kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az összevont helységek nevét, pl.: Dvorníky-Včeláre → Szádudvarnok-Méhész, Perín-Chym → Perény-Hím.”
