Hárskút (Szlovákia)
Hárskút (szlovákul 1948-ban Lipovníknak átnevezve) túlnyomórészt még magyar lakosú község Felvidéken, Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
| Hárskút (Lipovník) | |
 | |
| Hárskút látképe északnyugat felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Rozsnyói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1364 |
| Polgármester | Robert Anna |
| Irányítószám | 049 42 |
| Körzethívószám | 058 |
| Forgalmi rendszám | RV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 537 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 360 m |
| Terület | 12,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hárskút
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 37′ 43″, k. h. 20° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 43″, k. h. 20° 37′ 15″ | |
| Hárskút weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hárskút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Rozsnyótól 8 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A szoroskői hágó alatt, Hárskút térségében IV. Béla – a Bebek család őseinek adott – 1243-as adománylevele alapján kolostor és templom, valamint királyi kastély állott, ami – Kardos István kutatásai alapján – nagy valószínűség szerint bencés monostor lehetett. (Más források hibás adata, hogy a ciszterciek építettek itt 1141-ben kolostort és templomot, ami nem áll meg, mert az első ciszterci kolostor a történelmi Magyarország területén csak 1142-ben épült Cikádoron, a Tolna megyei Bátaszék helyén; az írországi Mellifons in Hibernia híres cisztercita kolostorát keverték össze Hungáriával, amihez Pázmány Péter tekintélye is hozzájárult.)
A falut 1364-ben „Korna Lypa" néven említik először a Bebek család birtokaként, akik kisorosz, rutén pásztorokat is telepítettek ide – amint arról számos család- és dűlőnév is tanúskodik (Demárka, Dusa, Orosz-telke). 1430-ban 34 portát számoltak itt össze. A falu később az Andrássyak kransznahorkai uradalmához tartozott. 1570-ben 38 lakóház és 3 zsellérház állt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HÁRSKÚT. Magyar falu Torna Várm. földes Urai G. Andrásy, és Kotsó Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dernő mellet Gömör Vármegyének szélénél, határja középszerű."[2]
1828-ban 109 házában 876 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Hárskut, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/4 mfdnyire: 744 kath., 474 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó gyümölcs. Erdő. Méhtenyésztés. Határja részint róna, részint hegyes, s elég termékeny. F. u. gr. Andrásy György."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Hárskút, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 135 házzal és 550 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és ezzel együtt került az Andrássyak birtokába. A XVIII. század közepén a Melczer család is birtokos volt itt. A község azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Ide tartozik Szoroskő puszta is. A róm. kath. templomot 1721-ben építették. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása pedig Rozsnyó."[4]
A falu Mátyás koráig Torna vármegye része, majd 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
A mai közigazgatási beosztás szerint is a rozsnyói járáshoz tartozik, de az már a kassai kerület része. Ismert szülötte a falunak Barczi Géza Kassán működő festő. A község zászlaját és címerét 1999-ben szentelték fel.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 540 magyar lakta.
2001-ben 540 lakosából hivatalosan 462 magyar és 73 szlovák.
2011-ben 511 lakosából 381 magyar és 117 szlovák.
| A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
NevezetességeiSzerkesztés
- Mai, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a régi, román stílusú templom felhasználásával épült gótikus stílusban. 1721-ben és 1856-ban átalakították és 1894-ben bővítették. Búcsújáróhely ünnepe a Rózsafüzér királynője.
- Plébániája az egykori kolostor alapjain 1787-ben épült, 1894-ben átalakították.
KéptárSzerkesztés
Hárskút északi szélén
Jellegzetes régi ház Hárskúton
Hárskúti utcakép
Községi hivatal
Élelmiszerüzlet
Katolikus templom
Szűz Mária-szoborfülke
Katolikus templom
A templom bejárata
Katolikus templom
Utcakép
Utcakép
Katolikus templom
Feszület a falu szélén
Címeres üdvözlőtábla
Vasútállomás
Tájkép Hárskúttól északra (háttérben Krasznahorka vára)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 1.)
További információkSzerkesztés
