Gótikus székesegyház (Eger)
A Szent István által 1004 körül alapított Egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték. A lerombolt templomnak csak alapfalai maradtak meg; ezek a Dobó István Vármúzeum romkertjében tekinthetők meg.
| Gótikus székesegyház | |
 | |
| Egyházmegye | Egri főegyházmegye |
| Település | Eger |
| Elhelyezkedése | |
 Gótikus székesegyház
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 54′ 16″, k. h. 20° 22′ 48″47.904383°N 20.380045°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 16″, k. h. 20° 22′ 48″47.904383°N 20.380045°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gótikus székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésA székesegyház elődje egy 11. századi, román stílusú rotunda volt, aminek makettje a vártörténeti kiállításon látható. A kis körtemplom falait sárba rakott kőből építették; keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.
A háromhajós, eredetileg román stílusú székesegyházat feltehetően Szent László király idején, a 11. század végén építették. A templomot Szent János evangélista tiszteletére szentelték fel, és ezért a 14. századi krónikák a várat is Szent János evangélista váraként említik.
A templomot a tatárok lerombolták; a 13. század második felében kibővítve, késő román stílusban építették újjá.
A székesegyházat a 14. században immár gótikus stílusban bővítették tovább, majd a 15. században egy új, hatalmas, háromhajós székesegyház építésébe is belekezdtek, ennek azonban csak a keleti része készült el. (Ha az egészet felépítették volna, Európa egyik legnagyobb és legdíszesebb temploma lehetett volna.)
A feliből-harmadából elkészült székesegyház már álló szentélyfalaiból alakították ki 1537 és 1548 között, a vár Alessandro Vedani vezette átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.
Látnivalók
szerkesztésA 11. század végéről fennmaradt töredékek közül többet is bemutatnak a Dobó István Vármúzeum vártörténeti állandó kiállításán:
- furatos, rozettás, palmettákkal díszített, faragott oszlopfej (kora középkori kőfaragó művészetünk egyik legszebb emléke);
- figurális részletek az egyik bejárat íves timpanonjában stb.
A késő román bővítés idejéből is több díszes töredéket tártak fel; közülük kiemelkedik az 1300(?) táján, bükki fehér mészkőből készült faragvány. Ennek növényi ornamensei között a görög-római mitológiából ismert, a középkorban azonban ritkán ábrázolt, szőlőt szedő faun figurája is feltűnik.
Valószínűleg az 1420-as években készült Alexandriai Szent Katalin arannyal, kékkel és pirossal festett, gazdagon redőzött ruhájú, fej nélkül is felemelően szép szobra — a 4. században mártírhalált halt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt.
A székesegyház újjáépítése
szerkesztés| Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2022. december 31. |
Az egri vár nagyszabású felújítási terveiben a székesegyház 15. századi alakjában történő újjáépítése is szerepel.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Újabb kétmilliárdot költenek az egri vár felújítására, ismét állni fog a székesegyház épülete. Egri ügyek, 2019. április 27. (Hozzáférés: 2019. április 27.)
Források
szerkesztés- Petercsák Tivadar: Az egri vár: valóságos és eszmei érték
- egercity.hu: Az egri vár rövid története és látnivalói
|
Ez a templomról, vallási vagy szakrális építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |