Főmenü megnyitása

Johann Lucas Kracker, magyarosan Kracker János Lukács[2] (Bécs, 1719. március 3. – Eger, 1779. december 1.) Ausztriában, Cseh-Morvaországban és Magyarországon működő[1] cseh családból származó késő barokk festőművész.

Johann Lucas Kracker
Johann Lucas Kracker portréja
Johann Lucas Kracker portréja

Született1719. március 3.
Bécs
Meghalt1779. december 1. (60 évesen)
Eger
Sírhely Hatvani temető
Nemzetisége cseh
Stílusa késő barokk
Aki hatott rá Paul Troger[1]
Daniel Gran[1]

Johann Lucas Kracker aláírása
Johann Lucas Kracker aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Lucas Kracker témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Bécsben élő, cseh származású szobrászcsaládban született. 1733–1744 (1738–1749[3]) között a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, és Anton Herzog freskófestő segédje volt.[4]

Legkorábbi festményei Grazban (1742-ből) és Szlovéniában (1744-45-ből) találhatók.[4]

Az 1740-es évek végén Morvaországba települt, ahol Joseph Thadeus Rotter brünni festőnek segédkezett, de 1749-ben már önállóan dolgozott Znojmóban.[4] A város premontrei kolostorának (német: Klostenbruck kolostor, cseh: Loucký kolostor) segítségével a helyiek mellett magyarországi megrendelésekhez is hozzájutott. Az ötvenes években készítette el a jászói premontrei prépostság és a varannói pálos templom és kolostor freskóit, valamint a sasvári pálos templom Remete Szent Pál- és Nepomuki Szent János-mellékoltárképét.[4]

1760-ban Prágába hívták, és 176061-ben ott alkotta a fő művének tartott Szent Miklós csodái és megdicsőülése című mennyezetfreskót a jezsuiták Szent Miklós-templomában.[4]

1762-ben Sauberer prépost hívására ismét Jászón dolgozott: a templom mennyezetét és oltárképeit, valamint a kolostor oromzatának freskóit festette meg.[4]

1764. szeptember 15-én levélben ajánlotta fel szolgálatait gróf Eszterházy Károly egri püspöknek, aki az ajánlatot elfogadta. Kracker egri freskói közül több elpusztult.[4] 1778-ban készítette el az egri líceum könyvtártermében a tridenti zsinatot ábrázoló freskót, amelyen 150 életnagyságú alak szerepel, közülük 132-en a zsinat résztvevői.

Eszterházy vele akarta megfestetni a Líceum dísztermének freskóit is, de erre a művész betegsége, majd halála miatt már nem kerülhetett sor.

Különböző szenteket ábrázoló vászonfestményei Jászó, Eger, Mezőtárkány, Tiszapüspöki, Feldebrő, Egerszalók, Besztercebánya és Kápolna római katolikus templomaiban vannak.

EmlékezeteSzerkesztés

  • Síremléke Egerben, a Hatvani temető IV/13/30 parcellájában áll (nem messze a kápolnától, attól északra.Bezegh György apátkanonok állíttatta a festő tiszteletére. Hasáb alakú talapzatába márványtáblát építettek. Fölötte keretelt medalionban virágfüzérrel átkötött paletta ecsetekkel utal a festőművészre. A szobor térdre ereszkedő nőalakja jobbjával stilizált sziklára állított keresztet ölel át, bal kezével pedig egy horgonyra támaszkodik.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Garas Klára (2005. tavasz). „Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késő barokk festő Közép-Európában” (PDF). Buksz 17 (2), 171-174. o. (Hozzáférés ideje: 2011. október 12.)  
  2. Így szerepel Garas Klára monográfiájában.
  3. Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. ISBN 963 8265 00 0 53 p. 12.
  4. a b c d e f g Jávor Anna: KRACKER, Johann Lucas (magyar nyelven). artportal.hu. [2011. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 12.)
  5. Magyarország műemlékjegyzéke, Heves megye

ForrásokSzerkesztés

  • Foltínyi János: Adalékok a magyar képzőművészek sorozatához. Századok, 1874.
  • Jávor Anna: Johann Lucas Kracker. Egy késő-barokk festő Közép-Európában. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2004
  • Garas Klára: Kracker János Lukács, 1717-1779. Adalék a magyarországi barokk festészet történetéhez = Johann Lucas Kracker, 1717-1779 : Beitrag zur Geschichte der Barockmalerei in Ungarn. 1941.
  • Eger művészetéről: tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez. 1937.
  • Garas Klára: Magyarországi barokk festészet. Budapest, 1955.
  • Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. ISBN 963 8265 00 0 53 p. 12–13.
  • Magyar nagylexikon 11. kötet 526. old.
  • MAGYARORSZÁG MŰEMLÉKJEGYZÉKE, HEVES MEGYE