Egerszalók

magyarországi község Heves megyében

Egerszalók község Heves megyében, az Egri járásban.

Egerszalók
Az egerszalóki gyógyfürdő
Az egerszalóki gyógyfürdő
Egerszalók címere
Egerszalók címere
Egerszalók zászlaja
Egerszalók zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Varga István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3394
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség1981 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség88,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,11 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egerszalók (Magyarország)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 00″, k. h. 20° 19′ 60″
Egerszalók (Heves megye)
Egerszalók
Egerszalók
Pozíció Heves megye térképén
Egerszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerszalók témájú médiaállományokat.
Saliris Resort hotel
Mészkőlerakódás a termálvíztől
A "sódomb", ásványi anyag lerakódás

FekvéseSzerkesztés

Egertől 5 km-re, az Egri-Bükkalja területén, a Laskó-patak völgyében, a 2416-os és a 24 129-es utak találkozásánál található; az előbbi út kelet-nyugati irányban biztosít közúti kapcsolatokat a környező települések felé, az utóbbi pedig Kerecsendnél a 25-ös főútból kiágazva a 3-as főút térségével kapcsolja össze a községet. A településtől északra a Laskó-patak felduzzasztásával létrehozott, 130 hektáros víztározó és horgásztó, délre pedig gyógyfürdő, szálloda, kemping várja az ide látogatókat.

TörténeteSzerkesztés

Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. A település valószínűleg a tatárok áldozatául esett, mivel az 1248-as okiratokban nevét már terra Zolouknak írják, a fennmaradt oklevelekben is ekkor említik első ízben.

1248-ban, 1318-ban, 1323-ban, Kocs (Coch, Koch) szomszédjaként írják az oklevelekben. 1261-ben a Szalók nemzetségbeli Pál és Achilles 8 millió garas(?)ért megvásárolta Becsenegh és fia Verpleth (vásárolt) Szalókkal szomszédos Kocson levő földjét. 1262-ben ugyanezen Pál és Achilles a Bechenektől (Becsenegh) és fiától Velprethtől vásárolt kocsi földet ugyanannyiért eladták Benedeknek és Lodomernak, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nemzetségbeli Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök, a káptalan és Tek földje szomszédságában terült el.

1551-ben, a török időkben végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok. 1550-es évektől és 1730-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben német telepesek érkeznek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar telepes érkezik ide. Szalók lakossága főleg mezőgazdaságból és szőlőtermelésből él, de sokan vállaltak munkát, vagy költöztek el a közeli városokba is.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Sinkó István (független)[4]
  • 1994–1998: Sinkó István (független)[5]
  • 1998–2002: Tőgyi Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Tőgyi Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Tőgyi Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Tőgyi Gábor (független)[9]
  • 2014–2015: Tőgyi Gábor (független)[10]
  • 2015–2019: Varga István (független)[11]
  • 2019-től: Varga István (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2015. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mert az előző polgármester, Tőgyi Gábor február közepén elhunyt.[12][13]

Név Jelölő szervezet(ek) Terminus Megjegyzés / Források
Varga István Fidesz-KDNP 2015 óta A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 627 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[14]
független A 2015. május 18-án megtartott időközi választáson az 1005 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 424 szavazatot szerzett meg, amivel 42,19 %-os eredményt ért el.[11]
Tőgyi Gábor független 19982015 A 2014. október 12-én megtartott választáson a 836 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 543 szavazatot szerzett meg, amivel 64,95 %-os eredményt ért el.[10]
A 2010. október 3-án megtartott választáson a 793 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 447 szavazatot szerzett meg, amivel 56,37 %-os eredményt ért el.[9]
A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 873 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 594 szavazatot szerzett meg, amivel 68,04 %-os eredményt ért el.[8]
A 2002. október 20-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 739 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[7]
Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 786 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 520 szavazatot szerzett meg, amivel 66,16 %-os eredményt ért el.[6]
Sinkó István független 1990-1998 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 789 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 606 szavazatot szerzett meg, amivel 76,81 %-os eredményt ért el.[5]
Az 1990-es polgármester-választásról csak annak végeredménye ismert.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 4,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 15,1% (24,9% nem nyilatkozott).[16]

KocsSzerkesztés

Szalók mai határába esett Kocs mára már elpusztult Árpád-kori település is.

TörténeteSzerkesztés

Kocs nevét első ízben 1248-ban említik először az oklevelek, nevét ekkor Coch alakban írják, mint Szalók-kal határos települést, s mint Vitalis eclericus néhai feleségének, Halmaji András leányának azon kocsi földjét, amelyet hitbérbe néhai Vrbanus egri éneklőkanonoktól kapott; rajta kívül határos volt errefelé Becenek.

1250-ben Szalók nemzetségbeli Leusták egri kanonok végrendelkezett, s unokaöccsére, Thek-re (Theconi) hagyta azon körülhatárolt kocsi földjét, melyet Rosa asszonytól, Vitalis clericus néhai feleségétől bírt, valamint homokkocsi földjét (Szabolcs m.). 1261-ben Bechenegh és fia Verpereth azon vásárolt kocsi földrészt, mely őket a Bencs és Bencsen atyafiokat illeti, 8 M-ért eladták Szalók nb. Pálnak és Achillesnek. 1262-ben ugyane Pál és Achilles a Bechenek-től és fiától, Velpreth-től vásárolt kocsi földet ugyancsak 8 M-ért eladták Benedeknek és Ladomérnek, László zempléni főesperes testvéreinek, Szalók nb. Ádám (Ade de eodem gen. Zalouk) beleegyezésével; e föld az egri püspök és káptalan és Tek földje szomszédságában terült el. 1275-ben Kocs tizedét az egri püspök visszaadta a káptalannak.

1318-ban és 1323-ban a káptalan birtokának mondják Szalók (Egerszalók) szomszédságában.

Ma puszta, Egerszalók határában északra, és helynév Eger határában Ny-ra: Nagy-Kocs, Kis-Kocs szőlőhegy. 1886-os térképen Kocs völgy, Kocs tető.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom. 1738-ban épült barokk stílusban. Szűz Mária tiszteletére van felszentelve. Nyaranta itt keresztény ifjúsági találkozót rendeznek.[17]
  • Római katolikus plébániaház. 1831 és 1834 között épült, késő barokk stílusban.
  • Nepomuki Szent János szobor. Az 1800-as években készült, késő barokk stílusban.
  • Kőhíd. A Laskó-patakon átívelő egylyukú kőhíd, a 19. században készült.
  • Barlanglakások. A Sáfrány utca végén több, egybefüggő barlanglakás felújításával és konzerválásával skanzent alakítottak ki. A barlanglakásokat az 1960-as évekig lakták, némelyiket ma is használják, például nyárikonyhának. A skanzenben a helyi életvitelt is bemutatják. 2011 augusztusában minden nap megtekinthető volt.[18]
  • Kaptárkövek. A vulkanikus eredetű, kiálló kövekbe vájt fülkék célja vitatott. A néphagyomány többféle magyarázatot is kínál. Egyes kaptárkövekben az elnevezésüket igazoló módon méhviasz maradványokat is találtak.[19]
  • Borospincék. A településen számos borászat található, némelyik különleges kialakítású pincékben fogadja a látogatókat.[20][21]

GyógyfürdőjeSzerkesztés

  • A település déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos melegvizű hőforrás domboldalon lefolyó vize csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki.

A kalciumot, nátriumot, magnéziumot, ként tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melynek metakovasav tartalma is jelentős. A vizet 1992-ben az Egészségügyi Minisztérium gyógyhatásúnak minősítette. Értékét felismerve a falu mára gyógyfürdőkre épült gyógyturizmus központja. Gyógyvizét sokan keresik fel, a víz főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére hatásos, de ivókúrára is javallott.[22]

A sódombSzerkesztés

A feltörő gyógyvíz lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, ez kicsapódva úgynevezett sódombot hoz létre.[22] Hasonló csak Pamukkaléban (Törökország), és a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) található.[23]

HorgásztóSzerkesztés

  • A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.

SportéleteSzerkesztés

Az Egerszalók SE labdarúgó-klubot 1950-ben alapították. Megyei bajnokságban szerepel.[24]

TestvérvárosaiSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. a b Egerszalók települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  11. a b c Egerszalók települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. május 17. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. Elhunyt Egerszalók polgármestere. EgriÜgyek.hu, 2015. február 19. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  14. Egerszalók települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  16. Egerszalók Helységnévtár
  17. Egerszalóki ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat
  18. Barlanglakások. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  19. Betyárbújó kaptárkövek. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  20. Borozók. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  21. HoremWeb: Helli-pince, 2011. augusztus 26. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  22. a b Hőforrás – Sódomb. Egerszalók Község Hivatalos Honlapja. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  23. Salt Hill Thermal Spa – Bemutatkozás. Thermálfürdő.net. Virtual Tour. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
  24. http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/627 Az Egerszalók Sport Egyesület oldala a magyarfutball.hu-n
  25. Szállodák. [2013. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 17.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Egerszólát Egerbakta Eger
Verpelét

 
   Egerszalók   
 

Eger
Feldebrő Demjén Andornaktálya

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés