Csont

merev szerv, amely a gerincesek endoszkeletonjának részét képezi

A csont (latinul os, többes számban ossa) a gerincesekben megtalálható kemény szerv. A csontokat magasan mineralizált csontszövet alkotja. A csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben. A csontrendszer (systema skeletale) az élő emberi test súlyának hozzávetőlegesen 10%-át kitevő része.

Hosszú csöves csont keresztmetszete, amelyen mind a szivacsos (substantia spongiosa), mind a tömött (substantia compacta) csontállomány látható
Emberi combcsont (hosszú csöves csont)

A csontváz szerkesztés

Az emberi csontváz felépítésében a járulékos csontokat leszámítva mintegy 206 csont vesz részt. A csontokat a szervezetben az ízületeken keresztül szalagok és egyéb járulékos elemek egyesítik csontvázzá. A csontok kemény, szilárd és egyúttal rugalmas képletek. A csontok külső felszínét csonthártya (periosteum) borítja, a csontok belső üregét csontbelhártya (endosteum) béleli.

Alapvető funkciói szerkesztés

  • meghatározza a test alakját és méreteit, annak belső szilárd vázát, az endoskeletont alkotja
  • védelem – elhatárolja a különböző testüregeket (koponyaüreg, orrüreg, szájüreg, szemüreg, mellüreg, gerinccsatorna, kismedence), és a bennük lévő szerveket védi a külső hatásokkal szemben. Például a koponya csontjai védik az agyat
  • vérképzés – a szivacsos csontvelőüregben található a vörös csontvelő, amely a vér sejtes elemeit képezi (a sárga csontvelő energiatároló zsírszövet)
  • az emberi test mozgásának passzív szerve
  • ásványi anyagok raktára – a csontban raktározódik a kalcium és a foszfor, ahonnan szükség esetén mobilizálódnak
  • sav-bázis egyensúly – a csont képes különböző bázisok megkötésére vagy felszabadítására
  • méregtelenítés – a nehézfémek gyors megkötésére képes, kivédve ezáltal káros hatásukat. Később kis, ártalmatlan mennyiségekben adja le.

A csontszövet összetétele szerkesztés

A gerincesek csontjait a támasztószövetek csoportjába tartozó csontszövet építi fel. A csontok, illetve a csontszövet 40%-a víz, a száraz anyagban szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) alkotórészek egyaránt szerepelnek:

  • 35% a szerves rész:
    • osteokollagén rostok (I-es típusú kollagén),
    • osteocalcin (glikoprotein) és
    • sialoprotein.
  • 65% a szervetlen rész:
    • ennek mintegy 85%-a hidroxilapatit (Ca10(PO4)6(OH)2)
    • kalcium-karbonát,
    • magnézium-karbonát,
    • kova (szilícium-dioxid),
    • alkáli sók stb.

A csont sejtes alkotórészei szerkesztés

  • Csontképző sejtek (osteoblastok), a csont növekedésének és átépülésének a helyén fordulnak elő. Megfelelően szétágazó nyúlványrendszerük van, nagy mennyiségben állítják elő az ún. I-es típusú kollagént.
  • Csontsejtek (osteocyták), tulajdonképpen a csontszövet belsejében rekedt osteoblastok. Tápanyagforgalmukat minden irányba kinyúló nyúlványrendszerük biztosítja, ezek biztosítják a csontok ásványi anyagforgalmát is.
  • Csontfaló sejtek (osteoclastok), a csontfelszívódás helyén fordulnak elő. Működésük következtében a csont felszínén (kimaródás) bemélyedés (Howship-féle lacuna) jön létre.

A csontok típusai szerkesztés

  • Hosszú csöves csontok
  • Lapos csontok
  • Légtartalmú (pneumatikus) csontok
  • Köbös vagy szabálytalan csontok

A csont alkalmazása szerkesztés

 
Régi csonteszközök

Ősidőktől fogva használ az ember csonteszközöket. Viszonylag könnyű megmunkálhatóságának köszönhetően gyakran díszíti is. Mára a műanyagnak köszönhetően sokat vesztett funkcionális jelentőségéből, de dísztárgyként napjainkban is kedvelik. Legértékesebbek az elefántcsontból készült tárgyak. Csontból készítenek enyvet is, ezt csontenyvnek nevezik.

Galéria szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

Kiegészítő irodalom szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

  • Tóth Gábor: A csontrendszer. Tóth Gábor egészség és életmód. [2010. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 11.)