Főmenü megnyitása

Feldebrő község Heves megyében, az Egri járásban.

Feldebrő
Feldebrő - Temple.jpg
Feldebrő címere
Feldebrő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Kelemen József László[1]
Irányítószám 3352
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség974 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség35,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Feldebrő (Magyarország)
Feldebrő
Feldebrő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 20° 14′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 20° 14′ 010″
Feldebrő (Heves megye)
Feldebrő
Feldebrő
Pozíció Heves megye térképén
Feldebrő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Feldebrő témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A 2417-es és a 24 132-es utak találkozásánál, a Tarna völgyében, a Mátra hegység délkeleti lábainál fekszik. A községet Vécs, Aldebrő, Tófalu, Kerecsend, Demjén, Egerszólát és Verpelét települések határolják, és az Egri főegyházmegyéhez tartozik.

Nevének eredeteSzerkesztés

A település neve belső, magyar névadással keletkezett a "széles, kiterült, lapos fenekű völgy" értelmű debrő főnévből. Ennek előzménye a szláv debra "üreg; vízmosásos mélység" lehetett.

TörténeteSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 5,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 18% (17,9% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1767-ben Pruzsinszky József Sándor Lipót nádor magyar nyelvtanítója, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője.

ForrásokSzerkesztés

  • Erdei Ferenc (1985): A feldebrői római katolikus templom helyreállítása. Művészet, XXVI. évf. 8. sz. 30-33. old. HU ISSN 0580-3608
  • Henszlmann, Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Gerecze Péter: A debrői altemplom, in: Archaeologiai Értesítő XVII (1897)
  • Gerő, László (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Feldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Feldebrő Helységnévtár

További információkSzerkesztés

 
Feldebrő, XII. sz altemplom, a hazai kora középkori építészet egyik kimagasló, és ritka látnivalója
 
Feldebrő, az ásatások idején előkerült XIII. századi román kori ötvösremek, püspöki kereszt
Kisnána Verpelét Egerszalók
Vécs

 
   Feldebrő   
 

Demjén
Nagyút Aldebrő Kerecsend