Főmenü megnyitása

Feldebrő község Heves megyében, az Egri járásban.

Feldebrő
Feldebrő - Temple.jpg
Feldebrő címere
Feldebrő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásEgri
Jogállás község
Polgármester Jakab Ernő
Irányítószám 3352
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség974 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség35,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Feldebrő (Magyarország)
Feldebrő
Feldebrő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 20° 14′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 20° 14′ 010″
Feldebrő (Heves megye)
Feldebrő
Feldebrő
Pozíció Heves megye térképén
Feldebrő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Feldebrő témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A 2417-es és a 24 132-es utak találkozásánál, a Tarna völgyében, a Mátra hegység délkeleti lábainál fekszik. A községet Vécs, Aldebrő, Tófalu, Kerecsend, Demjén, Egerszólát és Verpelét települések határolják, és az Egri főegyházmegyéhez tartozik.

Nevének eredeteSzerkesztés

A település neve belső, magyar névadással keletkezett a "széles, kiterült, lapos fenekű völgy" értelmű debrő főnévből. Ennek előzménye a szláv debra "üreg; vízmosásos mélység" lehetett.

TörténeteSzerkesztés

A település nevét 1219-ben említették először monasterium Debrev néven, azonban az már sokkal korábban is létezhetett. Templomát talán Szent István korában vagy közvetlenül halála után építhették, bizonyosan 1018 után emelték, mert az 1332–1337 évek közötti pápai tizedjegyzékben feltüntetett védőszentje a Szent Kereszt volt. A templomot feltételezhetően a terület birtokosa, Aba Sámuel építtette nemzetségi kolostortemplomának, és – altemploma létezéséből ítélve feltehetően – temetkezési helynek is szánta.

A falu az első évszázadokban az Aba nembéli Debrői család birtokai közé tartozott, melynek első név szerint ismert tagjai Becse, Makján, Apos, II. Makján pedig 1286-ban nádor volt. Debrő ekkoriban gazdag település lehetett, mely megtartotta birtokközpont jellegét is.

A 15. században Zsigmond király idején azonban Debreiek egyik tagja Debrői István összeesküvésbe keveredett, kitől a király birtokait elkobozta, majd 1438-ban Albert király Debrőt és a hozzá tartozó falvak felét Debrői Imrének, a másik felét Rozgonyi Péter egri püspöknek, Rozgonyi Istvánnak és fiának, Jánosnak adta, majd 1461 előtt a Rozgonyiak Debrő mellett birtokaik védelmére várat emeltek, melynek hadászati jelentősége ugyan csekély volt,főképp birtokközpontként szolgált.

Debrő tulajdonosai sűrűn változtak a 15. század végén: Kanizsai György, Bakócz Tamás egri püspök, majd Bélteky Drágffy Bertalan erdélyi vajda is birtokos volt itt.

A Török hódoltság alatt; Debrő és környéke valamint Hatvan 1544-es török elfoglalása, majd Eger 1552. évi ostroma után, a környék szinte teljesen elnéptelenedett, a török lerombolta a debrői várat is. Az 1560-as évektől Debrő is az ónodi váruradalom tartozéka lett.

1603-ban Rákóczi Zsigmond vette meg Debrő várát tartozékaival együtt, és így több mint egy évszázadra a Rákóczi-család birtoka lett. A tizenöt éves háború után a vidék elnéptelenedett Debrővel együtt. 1601-ben és 1647-ben is csak négy telket találtak itt, 1621-ben pedig csak tizenhét jobbágyot. A lakosság száma csak az 1670-es években emelkedni kezdett egy időre, majd a visszafoglaló háborúk újra elűzték Debrő lakosságát. Debrőt 1710-ben, miután a császári udvar II. Rákóczi Ferencet, a császári udvar hűtlenné nyilvánította, az uralkodó Althan Mihály grófnak adományozta.

A török kiűzése után a falu lassan települt újjá, az 1712. évi birtokfelméréskor is csak húsz telkes jobbágy és húsz telek volt itt.

A debrői uradalom helyzete, akkor változott meg alapvetően, amikor 1740-ben Grassalkovich Antal királyi személynök vásárolta meg az uradalmat. Számos épületet emelt itt és többek között ujjá építtette a templomot is. Utódai alatt az uradalom csődbe ment, birtokait pedig gondnokság alá helyezték, majd 1847-ben gróf Károlyi György vásárolta meg, aki itt 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alapított, amelyet unokájától Károlyi Mihálytól 1921-ben elkoboztak. Ezután az uradalom egy része állami kézbe került, a másik részét pedig 1925-ben vagyonváltsággal kiosztották. Összesen 251 katasztrális hold és 995 négyszögöl területet válthattak meg a feldebrőiek.

A 20. század harmincas–negyvenes éveinek birtokviszonyaira jellemző az öt hold alatti törpebirtok volt.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 5,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 18% (17,9% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1767-ben Pruzsinszky József Sándor Lipót nádor magyar nyelvtanítója, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője.

ForrásokSzerkesztés

  • Erdei Ferenc (1985): A feldebrői római katolikus templom helyreállítása. Művészet, XXVI. évf. 8. sz. 30-33. old. HU ISSN 0580-3608
  • Henszlmann, Imre (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Gerecze Péter: A debrői altemplom, in: Archaeologiai Értesítő XVII (1897)
  • Gerő, László (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  3. Feldebrő Helységnévtár

További információkSzerkesztés

 
Feldebrő, 12. sz altemplom, a hazai kora középkori építészet egyik kimagasló, és ritka látnivalója
 
Feldebrő, az ásatások idején előkerült 13. századi román kori ötvösremek, püspöki kereszt
Kisnána Verpelét Egerszalók
Vécs

 
   Feldebrő   
 

Demjén
Nagyút Aldebrő Kerecsend