Hárslevelű

a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtája

A hárslevelű (szlovákul Lipovina, németül Lindenblättriger, franciául Feuille de Tilleul[1]) a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtája a Vitis vinifera Pontian Balcanica ágából. Minőségi fehérborszőlő, hazai elterjedtségét tekintve a kilencedik leggyakoribb fajta.

Hárslevelű
fehérborszőlő
Egyéb nevei Lipovina, Lindenblättriger, Feuille de Tilleul
Eredet Kárpát-medence őshonos szőlőfajtája
Hazai elterjedtsége Tokajai, Mátrai, Egri, Villányi borvidékek
Általános elterjedtsége Európa borvidékei
Fürt leírása nagyon hosszú, vállas, laza
Érési időszak október eleje–közepe
Érzékenység szárazság, téli fagy, rothadás
Művelésmód kordon
Borának jellemzői beérési mustfoka 19 körüli, tüzes, illatos
Jelentős borai Tokaji aszú
Megjegyzések Kitűnően aszúsodik.

Több magyar borvidéken – Mátrai (Debrő), a Somlói, az Egri és a Villányi borvidékeken – termelik, de leginkább a Tokaji borvidék jellemző fajtája, ahol furminttal keverve a Tokaji aszút állítják elő belőle. A Tokaji-hegység északi, szlovákiai részén és Dél-Afrikában szintén termelik.

Jellemzői Szerkesztés

Tőkéje erős növekedésű, ritka lombozatú, egyenletesen és bőven teremő. Levele ép, kerek; fürtje igen hosszú, laza szerkezetű; bogyói közepesen nagyok, gömbölyűek, vékony héjúak, lédúsak. Napos, száraz fekvésű dűlőkben jól aszúsodnak. Októberi érésű, szárazságra, téli fagyokra és rothadásra érzékeny fajta.

Száraz borként a Hárslevelű sűrű, testes, zöldesarany színű, erős fűszer-, virágpor- és virágillatú ital.

Források Szerkesztés

  • Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978. ISBN 963-230-442-X
  1. 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról. [2006. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 12.)

További információk Szerkesztés

Nézd meg a hárslevelű címszót a Wikiszótárban!