Mátrai borvidék

magyarországi borvidék

A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7,815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna patak és a Zagyva folyó által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek.

Mátrai borvidék
Ültetvény Abasáron
Ültetvény Abasáron
Adatok
Ország Magyarország
Megye Heves
Borrégió Egri
Szőlőfajták Olaszrizling
Szürkebarát
Leányka
Muscat Ottonel
Sauvignon blanc
Chardonnay

A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös. A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával hazánk egyik legszebb vidéke. A Mátra dombjainak déli fekvése kedvező a mezőgazdasági kultúrák, főleg a szőlő és gyümölcstermesztés számára. Gyöngyös a környező falvakkal együtt képezi a Mátrai történelmi borvidéket.

A Kárpátok hegykoszorúja óvja a medencét a zord időktől, a Mátra hegység déli délnyugati lejtőin a sok napsugár érleli a bogyókat, a régi tűzhányók talaja pedig minden jóval ellátja a szőlőket, hogy tüzes, illatos jó bort teremjen. Az üde, friss gyümölcsös jelleg a vörös boroknál is jellemző. Markaz és Visonta térségében gyönyörű vörös borokat kóstolhat az ide látogató.. 

TörténeteSzerkesztés

Ezen a területen már a honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Szent István király idején már nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek. Írásos emlékeink a terület szőlővel, borral való kapcsolatát az 1040-es években említik először „1042-ben Saár határában zárdát építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik”

A tatárjárás után a lakott települések és a városok újjáépítéséhez sok fára volt szükség, így megindult a fakitermelés, és az üresen maradt területeket pedig szőlővel telepítették be.

Mátraalján a nagyobb arányú szőlőtelepítés a 13. században indult meg, a 14. században már jelentős a borkereskedelem is. A térség legnagyobb szőlőbirtoka Visontán a Haller család birtokában volt (1750-ben mintegy 50-60 holdnyi).

A török elfoglalták Gyöngyöst, aminek az oka, hogy a hatvani bég dézsmabort tudjon behajtani, de a magyarok is adót vetettek ki a Gyöngyösiekre, ami egy elég komoly visszafejlődést eredményezett. 

A török uralom után a vidék Rákóczit támogatta, és a szabadságharc után a szőlőtulajdonosok is jobbágysorba kerültek. Az új szőlőbirtokosok a fejlesztésekkel nem törődtek, és a szőlőkultúra nem tudott kibontakozni, majd Mária Terézia vámrendeletei tovább nehezítették a vidék borkereskedelmét. 

A 18. században újbóli nagyobb szőlőtelepítés voltak, majd a filoxéra ezt a borvidéket sem kímélte

JeleneSzerkesztés

Az ide látogatók kellemes élmények részeseivé vállnak, ha felkeresik a nevezetesebb emlékhelyeket: A gyöngyöspatai románkori templom, a gyöngyöstarjáni Haller pince, a nagyrédei Öreghegyi Borozó, a Szőlőskert Zrt. szőlészeti múzeuma, „Aba Sámuel” pince Abasáron, a kisnánai Kompolthy vár, a Farkasmályi pincesor.

Jelenleg a Mátrai Borvidék adja az ország szőlő-bor exportjának a 40%-át. A Kárpátok óvja a borvidéket a szélsőséges zord időjárásoktól, és a Mátra hegység déli lejtőin pedig sok napsugárzás éri a szőlőt. Az itt termelt borok a friss, virág és gyümölcs illatukról híresek. Napjainkban a borvidékhez tartozó 22 településen termesztenek szőlőt. A körzet kiemelkedő bortermelő települései: Abasár, Markaz, Visonta, Nagyréde, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos. A szőlőfajták közül a hagyományos Olaszrizlingen, Leánykán és Muscat Ottonelen túl a Szürkebarát, a Sauvignon blanc és a Chardonnay is kiváló minőségű borokat ad. A térségben termelik a Domoszlói Muskotályt is, mely bor méltán vált híressé az ország határain túl is.

A borok jól illeszkednek, simulnak tájjellegű ételeinkhez, erősítve egymás ízét, zamatát, finomságát. Az itt készült fehér borok elsősorban friss, virág és gyümölcs illatukról híresek.  Az itt érlelt bor hidat ver embertársainkhoz, barátságot köttet ember és ember között. "Ez a hely, ahol a Nap és a hegy összeér”.

Talajadottságok és klímaSzerkesztés

Vulkanikus alapkőzet, tápanyagban gazdag, üledékes feltalajokkal. A mezőségi talajok a borvidék alsó részén, míg a barna erdőtalajok a felső-kivágott erdők helyén alakultak ki.

Kontinentális klímájú borvidék hideg telekkel és forró nyarakkal. Éves napfénytartam 1900-2000 óra, a csapadékmennyiség nagyon változó.

Szőlőtermesztés és borászatSzerkesztés

A szőlő szaporítóanyag előállítás és ezen belül a szőlőoltvány készítés nagy szerepet töltöbb be a Mátrai borvidéken. Kezdete a század elejére nyúlik vissza Abasár és Nagyréde településekre. 1961-ben Gyöngyöshalászon, és Ludason jelentős területe alanytelepeket és európai fajtákból törzsültetvényeket létesítettek. Ezek a telepek tették később lehetővé, hogy szövetkezetek létrejötte után a szőlőoltvány termelés, Abasáron és Nagyrédén meghatározó termelési tevékenységgé váljon az 1960-as évekre. Ez alapozta meg a Mátrai Borvidék jelenlegi gazdag fajtaválasztékát.

A Mátra OEM jelenlegi (2016-os) termékleírásában szereplő bortípusok:

  • Fehér
  • Rozé
  • Vörös
  • Muskotály
  • Késői szüretelésű bor
  • Siller
  • Superior fehér
  • Superior vörös

Szőlőművelés szabályai (2016-os Mátra OEM termékleírás alapján):

A rügyterhelés nem haladhatja meg a 16 élő rügy/tőke értéket. A 2012. január 1-e után létesített ültetvények művelésmódjai: ernyő, Moser, egyes függöny, Sylvoz vagy alacsony, ill. középmagas kordon lehetnek. A minimális ültetvénysűrűség 3500 tőke/ha.

Mátra Superior kategóriájú borok legfeljebb 1 kg/tőke tőketerhelésű szőlőből, kizárólag kézi szürettel készülhetnek.

HegyközségSzerkesztés

név: Mátrai Hegyközségi Tanács

cím: 3231 Gyöngyössolymos, Szabadság u. 118.

e-mail cím: dominika@matrahkt.axelero.net

ForrásokSzerkesztés