Abasár

magyarországi község Heves vármegyében

Abasár község az Észak-Magyarország régióban, Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban. A Mátrai borvidék meghatározó települése. Itt van Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a Sár-hegy.

Abasár
Lakóház (Kapásház - Tájház), Abasár, Múzeum utca 15
Lakóház (Kapásház - Tájház), Abasár, Múzeum utca 15
Abasár címere
Abasár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállás község
Polgármester Kazsu Attila (független)[1]
Irányítószám 3261
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség2498 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség119,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 09″, k. h. 20° 00′ 27″
Abasár (Heves vármegye)
Abasár
Abasár
Pozíció Heves vármegye térképén
Abasár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abasár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Mátra déli lábánál, a Sár-hegy lejtőjén, a Bene-patak völgyében fekszik, Budapesttől 90, Gyöngyöstől 8 kilométerre északkeletre.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton érhető el, a 2416-os és a 2419-es úton, melyek találkozásánál fekszik. Visontával a 24 145-ös út köti össze. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Története szerkesztés

 
Abasár és környéke látképe

A környék már i. e. 2500 körül lakott volt. A település eredeti, Saár nevét őrző legrégibb írás 1261-ből maradt fenn. Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, amely I. Istvántól kapta ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia, a későbbi király, Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt, s 1044-ben őt magát is abban temették el. A falu a 14. században a Csobánka család tulajdonába került, majd a Kompolthy családé lett, akiktől 1552-ben került az guthi Országh család birtokába.

Abasár fejlődése a török időkben megtorpant, s csak a 18. századtól indult újra virágzásnak. 1848-ig zsellérfalu volt. A 19. századig a lakók főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak, és sokan közülük mind a mai napig szőlőoltvány-, és bortermelésből élnek.

A település neve 1901-től Abasár. 1950-ben egyesítették a tőle északra fekvő Pálosvörösmart településsel, de 2006. október 1-én a két falu ismét különvált.

Népcsoportok szerkesztés

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Juhász Béla (független)[4]
  • 1994-1998: Juhász Béla (KDNP)[5]
  • 1998-2002: Dér Ferenc (független)[6]
  • 2002-2006: Dr. Lénártné Benei Anikó (MSZP-SZDSZ)[7]
  • 2006-2010: Dr. Lénártné Benei Anikó (MSZP-SZDSZ)[8]
  • 2010-2014: Dr. Lénártné Benei Anikó (független)[9]
  • 2014-2019: Dr. Lénártné Benei Anikó (független)[10]
  • 2019-től: Kazsu Attila (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért.[6] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak két másik település (Esztergom és Magyarhertelend) lakói szavazhattak, ennél több, 10 illetve 12 aspiránsra pedig csak egy-egy további településen, Nyírtasson és Hatvanban akadt példa.

Egyházi közigazgatás szerkesztés

Római katolikus egyház szerkesztés

Az Egri főegyházmegye Székesegyházi Főesperességének Gyöngyös-Adácsi Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Leányegyházként Pálosvörösmart tartozik hozzá.

Református egyház szerkesztés

A Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Északpesti Református Egyházmegye (esperesség) gyöngyösi anyaegyházához tartozik szórványként.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2567
2537
2538
2541
2527
2498
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,5% (24,8% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, németnek, ruszinnak és szlováknak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 2,8% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[12]

Természeti értékek szerkesztés

  • Sár-hegy: 497 m magas. A hegy természetvédelmi terület, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Dél felé nyitott, vulkanikus eredetű hegy, amelynek déli lejtőit az alföldi tájakról idáig felnyúló löszös talaj fedi. Mikroklímájának és földrajzi fekvésének köszönhetően természetes növény- és állatvilága igen gazdag – az alföldi és a középhegységi fajok egyaránt otthon érzik magukat. A hegy legjelentősebb természeti értékei a szőlősök által nem háborgatott tetőn és az északi oldalon találhatók, különösen a Szent Anna-tó környékén. A náddal, harmatkásával borított tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de a hegy legnagyobb természeti értéke a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, az atracél, a kígyószisz, valamint több nőszirom- és kosborfaj. Gazdag a hegy lepkefaunája is: farkasalmalepke, bagoly- és medvelepkék.
  • Szent Anna-tó: vulkáni kráterben alakult ki.

Látnivalók szerkesztés

 
Szent Anna-kápolna
 
Sár-hegyi tó, a Szent Anna-kápolna mellett
  • Baldácsy-kastély: a 18. század végén épült.
  • A monda szerint a mai Borozó pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja. A pince bejáratánál és a nyitott sírgödör fölött márvány emléktábla áll, amelyet 1773-ban báró Haller Sámuel készíttetett.
  • Római katolikus templom: védőszentjei: Szent Péter és Pál. Középkori eredetű épület, de 1731-ben barokk stílusban átépítették. Belsejét Thury Gyula freskói díszítik, üvegablakait Szilágyi András készítette 1995-ben.
  • Lourdes-i barlang.
  • Kőkereszt.
  • Aba Sámuel szobra: a római katolikus templom előtt áll. 1984-ben készült. Életnagyságú bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
  • Pincesorok: a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, amely a mai Fő úton található.
  • Szent László szobra.
  • Szent János-kápolna: 1746-ban épült.
  • Nepomuki Szent János-kápolna: 1756-ban épült.
  • Emlékmű "Az ötmillió meg nem született magyarnak": 1991-ben készült.
  • Világháborús emlékmű.
  • Kapásház: 18. századi nádfedeles vályogház. Régészeti és helytörténeti kiállítás látható benne.
  • Szent Anna-kápolna a Sár-hegyen: 1745-ben épült.
  • Kápolnarom: A Sár-hegyen láthatók az egykori Szent Petronella-kápolna maradványai.
  • Az 1952. évben épített abasári laktanyában 1996-ig voltak katonák. Jelenleg átépítés alatt van, de volt "lakói", az obsitos katonák mind a mai napig évente találkoznak Abasáron.

Rendezvények szerkesztés

 
Szőlők Abasár felett, háttérben a Mátra
  • Egy időben évente megrendezték az abasári katona- és bordal-fesztivált.
  • Korábban ugyancsak minden év augusztus 20-án falunapot is tartottak a településen.

Sportélete szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. a b Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  7. Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  10. Abasár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. Abasár Helységnévtár
  12. Abasár Helységnévtár

További információk szerkesztés

Mátrafüred Kékestető Markaz
Gyöngyös

 
   Abasár   
 

Aldebrő
Gyöngyöshalász Karácsond Visonta