Aldebrő

magyarországi község Heves megyében

Aldebrő község Heves megyében, a Füzesabonyi járásban.

Aldebrő
Aldebrő címere
Aldebrő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásFüzesabonyi
Jogállás község
Polgármester Wingendorf János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3353
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség718 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség32,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aldebrő (Magyarország)
Aldebrő
Aldebrő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 17″, k. h. 20° 13′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 17″, k. h. 20° 13′ 46″
Aldebrő (Heves megye)
Aldebrő
Aldebrő
Pozíció Heves megye térképén
Aldebrő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aldebrő témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az Alföld északi peremén, a Mátra délkeleti lábánál fekszik, az egri borvidéken, a Tarna völgyében, a 3-as főútból annak 110. kilométere után, Kápolna területén északra kiágazó 2417-es közút mentén. Településszerkezete szerint dombvidéki útifalu. Külterülete messzire elnyúlik a település központjától, így a határát olyan útszakaszok is érintik, amelyek belterületét messze elkerülik. Ilyen például a 3-as főút Kápolna előtti szakasza felől Detkre vezető 2420-as, vagy az abból Feldebrő felé kiágazó 24 132-es út.

Aldebrőt érinti a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal, de ezen a 2000-es évek elején megszűnt a személyszállítás. Aldebrő megállóhelyhez a 2417-es útból kiágazó 24 311-es út (települési nevén Vörösmarty út) vezetett.

Az Egri főegyházmegyéhez tartozó községgel szomszédos települések Vécs, Feldebrő, Tófalu és Kerecsend; a legközelebbi városok Verpelét (7 km), Füzesabony (17 km), Eger (25 km) és Gyöngyös (30 km).

Nevének eredeteSzerkesztés

A Debrő helynév a régi magyar nyelvben széles, kiterült, lapos fenekű völgyet jelentő debrő főnévből származik.

TörténeteSzerkesztés

A község területét a rézkortól napjainkig szinte folyamatosan lakták, de a török uralom idején elnéptelenedett. Mai formájában 1743 óta létezik, amikor gróf Grassalkovich Antal újratelepítette.

A honfoglalás előttSzerkesztés

A község határában rézkori, késő bronzkori és honfoglalás kori régészeti leleteket is találtak. Ez azt bizonyítja, hogy a mai Aldebrő területe az őskortól kezdve szinte folyamatosan lakott volt.

A honfoglalástól az államalapításigSzerkesztés

A honfoglalás kori letelepedést igazolja a ma az Egri Vármúzeumban látható gazdag leletanyag, amely az 1962-ben Bátonyi Mihály iskolaigazgató bejelentése nyomán a Mocsáros-homokbányában feltárt temetkezési helyből származik. Egy nyugat–keleti tájolású sírban sarkantyút és nyílhegyeket találtak, majd a feltárás során további 32, viszonylag szegényes mellékletű csontváz került elő. Az egyikben egy trepanált (lékelt) koponyájú asszony, közelében egy kislány csontmaradványait tárták fel. Mindkettőt gazdag ékszermellékletekkel temették el. Két sírból Ugo di Provenza (926–945) érméje került elő, támpontot adva az időhatárok megállapításához. A leletekből arra lehet következtetni, hogy már viszonylag korán elkezdődött az itt élő avar–szláv lakosság és a honfoglaló magyarok együttélése és valószínűleg békés keveredése.

Az Alföld északi peremterületeit minden jel szerint a magyar törzsekhez a honfoglalás előtt nyolcadik törzsként csatlakozó kabar törzs szállta meg. Eredete, törzsi szervezete komoly problémákat vet fel, annál is inkább, mert leletanyagát nem lehet elkülöníteni a magyar törzsekétől. Az itt birtokos Aba nemzetség elődei is a kabarok között keresendők. Anonymus szerint őseik – Ed és Edumen – itt, a Mátra vidékén kaptak birtokokat. Leszármazottjuk volt Pata, aki a Mátraalján várat épített. A nemzetség névadója Aba Sámuel király, a rokonság legtekintélyesebb tagja volt.

Mai nevén csak az 1740-es évek elejétől jegyzik a települést, a középkori Csal falu helyén, mely a török kortól kezdődően Debrő községhez tartozott. A település története - hasonlóan a környékbeli falvakhoz - szervesen kapcsolódik a debrői uradalomhoz. Az Aba nemzetség birtokát képezték a Mátra déli lábánál elterülő falvak. A település valószínűleg már a 11. század első felében is létezett .

A 11. században épült a környék legjelentősebb temploma Aba Sámuel parancsára. Az ezt követő évszázadokban többször is új birtokos kezére került a település, amelyet 1575-ben I. Miksa király az egri főkapitánynak adott zálogba. Ungnád Kristóf özvegye, Losonci Anna az uradalmat az elhanyagolt várral együtt második férjének, Forgách Zsigmondnak ajándékozta. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg a romos várat, s ezután Debrő több mint száz évig a Rákóczi uradalmak részét képezte.

A község betelepüléseSzerkesztés

 
Hárslevelű szőlőfürt

1740-ben gróf Grassalkovich Antal megvette a már elpusztult Debrő várát és a hozzá tartozó debrői uradalmat. Az új birtokos személye alapvetően befolyásolta a település további fejlődését. A kortársai által képzett gazdasági szakembernek tartott Grassalkovich első lépései közé tartozott, hogy betelepítette a kedvező földrajzi adottságú környéket: 1743. április 24-én Debrőn (jog)biztosító levelet adott ki uradalma Debrő vár alatti területének Al Döbrő név alatti betelepítésére.

Az új falu helye a középkori Csalpuszta. Az újonnan alapítandó falu ekkor már német ajkú lakosokkal rendelkezett, akiket akkori szokás szerint sváboknak neveztek, de nem lehet tudni, hogy ők a biztosító levél kiadása előtt mikor költöztek oda. A német birodalom több területéről is érkeztek telepesek, akiknek etnikai összetétele így pontosan nem körülhatárolható. A családnevek vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a Rajnai Palotagrófság területéről több család is érkezett Aldebrőre. A földesúr a letelepülő németeknek házhelyet is adott, ahol kemény téglából házat építhettek. Azonkívül még egy egész vagy fél telek szántóföldet, illetőleg legelőt biztosított nekik aszerint, hogy ki mennyit vállalt. Biztosította a korban elfogadott földesúri kiváltságokat, például a robot alóli mentességet. Ezen felül 6 év adómentességet is adott. Az adómentesség lejárta után az őszi és tavaszi gabonából egy hetedet tartoztak leadni.

Bár az ígéretek nagy része nem valósult meg, akik ide költöztek, a faluban maradtak. A házas és házatlan zsellérek szántóműveléssel, dohánytermesztéssel foglalkoztak. A XVII. században a Tarna völgyében több településen is meghatározó volt a dohánytermesztés, így Verpeléten, Debrőn, Tófalun. Ennél azonban sokkal jelentősebbé vált a szőlőtermelés, melynek hírét a mai napig megőrizte a falu.

1743 után még többször vándoroltak be német telepesek, a bevándorlás csak 1760 körül szűnt meg teljesen. Az 1746. évi canonica visitatio szerint a falunak 166 lakosa volt, ők valószínűleg az első betelepülők voltak, akik még alig beszéltek magyarul. 1767-ben a falunak már 707 lakosa volt, ami 141 családot jelentett. A népesség nagyrészt német volt, de már magyarok is voltak köztük. 1821-ben az egri egyházmegyei összeírás már kétnyelvűként említette a falut.

A község szinte teljesen egybeépült Tófaluval, a két községet a Kígyós-patak választja csak el. 1950-ben egyesítették is őket Tódebrő néven, de 1958-ban ismét különváltak, bár ezután is közös tanácsuk volt egészen 1990-ig. A két községnek ma is vannak közös fenntartású intézményei, mint például az Aldebrő területén található Általános Művelődési Központ, amely az általános iskolát és az óvodát egyesíti. Aldebrő testvérközsége az erdélyi Nagykend és a felvidékiDobóruszka.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Farkas László (FKgP))[3]
  • 1994-1998: Farkas László (Fidesz-FKgP-KDNP-MDF)[4]
  • 1998-2002: Farkas László Márton (FKgP-KDNP)[5]
  • 2002-2006: Farkas László Márton (független)[6]
  • 2006-2010: Farkas László Márton (független)[7]
  • 2010-2014: Farkas László Márton (független)[8]
  • 2014-2019: Wingendorf János (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Wingendorf János (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének alakulása:

2001-ben a település lakosságának közel 70%-a magyar, 30%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 12,3% németnek, 1,1% románnak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,7%, református 6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,3% (30,1% nem nyilatkozott).[11]

HírességekSzerkesztés

Aldebrő község díszpolgára Lieszkovszky Ernő is.[12]

Aldebrő község lakója Sneider Tamás politikus, az országgyűlés alelnöke.

FöldrajzSzerkesztés

A község részeiSzerkesztés

Belterület
Újfalu Árpád út Nevét onnan kapta, hogy egy tűzvészben ez a terület teljesen leégett, és ezt követően újjáépítették.
Öregfalu Arany János út A községnek az 1743-as újratelepítését követően leghamarabb betelepült része
Vár Vár út Az elnevezés pontatlan, mivel a régi földvár nem ezen a területen állt.
Rózsa út Nevét onnan kapta, hogy itt sokáig egy tó terült el. A Tarna szabályozása után fokozatosan kiszáradt, a területet felparcellázták házhelyeknek.
Vikend Vörösmarty út
Sport út
Vasút út

Dózsa György út

A Tarnán túl elterülő rész. Nevét onnan kapta, hogy ezen a területen régebben háztáji földek voltak, amelyeket jellemzően hétvégén műveltek meg.
Külterület Magyalos Itt található a Mária-szobor.
Szőlőhegy Itt található a Szent Donát-szobor. Az új szőlőterületek telepítése folyamatosan zajlik, elsősorban hárslevelű fajtából.
Hobbitelkek, zártkertek

Híres emberekSzerkesztés

 
Grassalkovich Antal
  • Grassalkovich Antal (1694–1771) királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa
  • Rácz Pál pincemester. Nevéhez kötődik a Debrői hárslevelű fajta meghonosítása és elterjesztése, ő találta és mentette meg 1925-ben az utolsó tőke debrői hárslevelűt.

NevezetességeiSzerkesztés

BorászatSzerkesztés

Legismertebb borfajta a Debrői Hárslevelű. A Legismertebb borászok:

  • Gecse István
  • Tóth & Tóth

SzobrokSzerkesztés

A falut a helyiek a szobrok falujának tartják. Nevezetesebb szobrok:

Nepomuki Szent János-szobor 1800 Vörösmarty út 21.
Szent Vendel-szobor 1913 Árpád út
Mária-szobor Árpád út 13.
Mária-szobor 1798 Magyalos
Szt. Antal-szobor Arany János út 65.
Szent Donát-szobor 1993 Szőlőhegy

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Aldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Aldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Aldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Aldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. Aldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Aldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Aldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Aldebrő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. Aldebrő Helységnévtár
  12. * Forrás: Aldebrő polgármestere

További információkSzerkesztés

Vécs Feldebrő Demjén
Visonta

 
   Aldebrő   
 

Kerecsend
Nagyút Tófalu Füzesabony