Visonta

magyarországi község Heves vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 4.

Visonta község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Visonta
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Visonta címere
Visonta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásközség
PolgármesterSzarvas László (független)[1]
Irányítószám3271
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség1180 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Terület25,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 48″, k. h. 20° 01′ 48″47.780000°N 20.030000°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 48″, k. h. 20° 01′ 48″47.780000°N 20.030000°E
Visonta (Heves vármegye)
Visonta
Visonta
Pozíció Heves vármegye térképén
Visonta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visonta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A település a Keleti-Mátraalján, Gyöngyöstől keletre helyezkedik el. Keletről a Bene-patak, délről a Borhy-völgyi-patak határolja.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Markaz, délkelet felől Halmajugra, dél felől Karácsond, délnyugat felől Gyöngyöshalász, nyugat felől Gyöngyös, északnyugat felől pedig Abasár.

Megközelítése

szerkesztés

Főutcája a 24 145-ös számú mellékút, ezen érhető el a 3-as főútról és Abasár felől, a 2416-os útról is. Határszélét keleten érinti még a 24 146-os út is.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 3-as főútról közelíthető meg.

Története

szerkesztés

Visonta az Aba nemzetség Csobánka ágának ősi birtoka volt. Nevét az oklevelek 1279-ben Vysonta néven említették először.

A 13. század vége körül Csobánka comes két fia: János és Péter osztozott meg az atyai örökségen, 1302-ben Péter Visontát nyerte, amelyet birtokai középpontjává tett. Fia Pál (1304–1339) szintén Visontát bírta, vásárjával együtt. Ekkor Karácsond, Adács, Zsadány (részben), Kürt (ma puszta Jászladány mellett), Csobánka, Hajontha és Lak tartoztak hozzá. E birtokokat Károly Róbert király az ugyancsak az Aba nemzetség Kompolthi ágából származó Imrének (1324–1339) adományozta. Imre fiai: János, a Visontay család őse, István, Miklós és Imre, a Detky család őse, 1348-ban osztoztak meg birtokaikon, ekkor Visontán kívül többek között Karácsond, Heves, Markaz, Tarnaörs, Adács helységek is birtokukban voltak. A birtokmegosztás alkalmával Visontát három részre osztották és az osztozkodók közül János, István és Imre egy-egy részt kapott belőle.

1421-ben Zsigmond király az utód nélkül elhalt Visontay István birtokát Visontán Kompolthi Istvánnak adta. Így az egész helység a Kompolthiaké lett.

1445-ben Visonta már városi jellegű település volt.

1489-ben Kompolthi István leányának Erzsébetnek fiai: az alsólendvai Bánffy családból való lendvai Bánffy Miklós és Jakab is részt követeltek maguknak az itteni Kompolthi-féle birtokokból. Kompolthi János fiai: Zsigmond és Ferenc, valamint Országh Mihály négy fia között 1522-ben kötött kölcsönös örökbefogadási szerződés alapján, a Kompolthi család kihaltával, az Országh családé lett.

15491552 évi adólajstromok szerint Országh Kristóf birtoka volt, akinek 1567-ben bekövetkezett utód nélküli halála után I. Miksa király 1569-ben Török Ferencné, született Országh Borbálának adományozta.

1635-ös összeírásban 3, 1675-ben 1 3/4 portája volt.

1684-ben az Esterházy, báró Haller, Bossányi családok és Batta Pál birtoka volt.

1693-as összeírás szerint gróf Esterházy István, báró Haller Samu, a Bossányi és a Huszár családok voltak itt birtokosok, 1741-ben pedig a Nyáry család birtoka volt.

A 19. század első felében több birtokosa is volt, a gróf Draskovich, gróf Esterházy, báró Orczy, báró Podmaniczky, továbbá a Saághy örökösök, Goszthony, Taródy, Dévay, Perlaky, Kovács, Póka, Veréb, Pethő, Farkas, Balla, Tamaskovics és Zbiskó családok birtak itt földesúri joggal.

1910-ben 1396 lakosából 1389 magyar volt. Ebből 1354 római katolikus, 23 izraelita volt.

A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott.

Az 1960-as években Visonta nevéhez új jelentős esemény kapcsolódott a hőerőmű, és a külfejtéses bányászkodás. E két nagy üzem odatelepítése alaposan megváltoztatta a község képét, a felettes szervek építési tilalmat rendeltek el, ami 10 évig tartott.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Ambrusz Józsefné Bernáth Mária (független)[3]
  • 1994–1998: Ambrusz Józsefné (független)[4]
  • 1998–2002: Ambrusz Józsefné (független)[5]
  • 2002–2006: Ambrusz Józsefné Bernáth Mária (független)[6]
  • 2006–2010: Szarvas László (független)[7]
  • 2010–2014: Szarvas László (független)[8]
  • 2014–2019: Szarvas László (független)[9]
  • 2019–2024: Szarvas László (független)[10]
  • 2024– : Szarvas László (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1115
1121
1118
1224
1168
1154
1180
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 5,6%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13% (29,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, németnek és lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,6% volt római katolikus, 4,6% református, 1,1% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,3% izraelita, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (42,6% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  1. a b Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  5. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  10. Visonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. Visonta Helységnévtár
  13. Visonta Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés
Abasár Abasár Markaz
Gyöngyös

 
   Visonta   
 

Vécs
Gyöngyöshalász Karácsond Halmajugra