Nyírtass

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Nyírtass község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Nyírtass
A 13. századi nyírtassi református templom légifotója
A 13. századi nyírtassi református templom légifotója
Nyírtass címere
Nyírtass címere
Nyírtass zászlaja
Nyírtass zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKisvárdai
Jogállás község
Polgármester Jenei Erzsébet (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4522
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség2021 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség53,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírtass (Magyarország)
Nyírtass
Nyírtass
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 51″, k. h. 22° 01′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 51″, k. h. 22° 01′ 29″
Nyírtass (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírtass
Nyírtass
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírtass weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtass témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Kisvárdától 12 km-re dél-délnyugati irányban a 4-es főút mellett.

Nevének eredeteSzerkesztés

A község nevét mind a néphagyomány, mind az írásos adatok szerint Tas honfoglaló vezérről kapta. Anonymus szerint Tas vezér „…a meghódolt nép kérelmére, vásárhelyet állítva a Nyír és a Tisza közt, mely vásárhelyre saját nevét adta, melyet máig is Tasvásárhelynek neveznek.” Tass falu ezen a helyen csakugyan megőrizte Tas nevét.

"A "Nyír " előtagot a község 1908. december 22-én vette fel. Erről az eseményről az említett napon felvett rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve ad számot:" Községi jegyző előterjeszti a vármegye alispánjának 23972/1908. számú rendeletével leküldött Szabolcs vármegye községei nevének törzskönyvezett jegyzékét – s ezzel egyidejűleg a Kisvárdai Járás Szolgabírói Hivatalának 7903 K/908 számú rendeletét, melyet ezen határozatából kifolyó intézkedések céljából adott ki. 76/1908. Képv. 2349 K. határozata- "A Thass községnek Nyírtassra történő elnevezését a Képviselő-testület – bár fájdalommal – tudomásul veszi."

TörténeteSzerkesztés

Már 1200 körül jelentősebb település. A község királyi tulajdonban volt. V. István óta két kun vitéz – Iteg és György – birtoka volt. Örökös nélküli haláluk után a szatmári ispán kapta ajándékba. Akkor lakatlan volt, de temploma a Szent Szűz tiszteletére építve már állott. Másik részében is kunok laktak, ők 1322-ben Magyar Pál gimesi várnagynak adták el birtokrészüket.

1416-ban Ólnodi Czudar Péter bán kapta meg a területet a királytól, így a 15. században a Czudar család tulajdona. A 15. század végén már a királyné birtoka volt, majd hosszú pereskedés után királyi adományként a Várdai/Kis-várdai/ családhoz jutott nagy része. 34 dézsmafizető jobbágyával (mintegy 171-180 fő) fontos helynek számított.

1611 után a két Várdai/Kis-várdai/-lány révén bedeghi Nyáry Pál és Melith Péter szerezte meg tulajdonul. A 17. században a Serédyeknek, a Palaticzoknak kúriája is volt itt.

A század végén újabb osztozkodás révén a Drugeth, a Lónyay, a Zichy és az Esterházy családok is birtokoltak részeket az oppodiumnak (mezővárosnak) nevezett településből. A 18. század elején a falu teljesen elnéptelenedett, tulajdonosai közbirtokosságot alkottak. Jósa István 1714-ben lengyeleket telepített be a faluba, mely ettől kezdve elvesztette mezővárosi jogállását. A 19. század közepén 23 nemesi birtokosa volt és 1150 lakója. A falut 1835-ben földrengés pusztította el. Mai határába olvadt be a Köpetelke nevű birtok, melynek tulajdonosát 1324-ben a tassi határjáró oklevél már említi.

A 20. század elején 290 lakóháza és 2110 lakosa volt (csaknem annyi mint most). Nevezetesebb úrilakok 1800-as évek végéről: gróf Vay Tiboré, Jármy Andoré, Detrich Miklósé. Egy időben nagyközség volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Szemán Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Magyar István (független)[4]
  • 1998–2002: Papp László (független)[5]
  • 2002–2006: Papp László (független)[6]
  • 2006–2010: Papp László (független)[7]
  • 2010–2014: Jenei Erzsébet (független)[8]
  • 2014–2019: Jenei Erzsébet (független)[9]
  • 2019-től: Jenei Erzsébet (Fidesz-KDNP)[1]

A településen az 1994. december 11-én megtartott polgármester-választáson közel rekordszámú, nem kevesebb, mint 9 jelölt indult a faluvezetői posztért, holtversenyben a Békés megyei Múcsonnyal, a Fejér megyei Nadappal, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászjákóhalmával, a Nógrád megyei Pásztóval, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tunyogmatolccsal, illetve a Tolna megyei Nagyszokollyal).[4] Ennél is több, 11 polgármesterjelölt abban az évben csak a szintén szabolcsi Pátroha községben indult.

Ennél is komolyabb választástörténeti érdekességet szült Nyírtasson az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás, amikor összesen 10 jelölt indult a polgármesteri posztért.[5] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak Hatvanban akadt példa, ahol a lakosok nem kevesebb, mint 12 polgármesteri aspiránsra szavazhattak.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

NevezetességeiSzerkesztés

Nyírtass nevezetességei közé tartozik a római-katolikus, a görögkatolikus és a református templom; az általános iskola épületével egybekötött kastély, a polgármesteri hivatal, és az ezredfordulón átadott park, Tas vezér turullal ékesített lovas szobrával.[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. a b Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés