Magyarhertelend

magyar település

Magyarhertelend község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Magyarhertelend
Magyarhertelend.JPG
Magyarhertelend címere
Magyarhertelend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás község
Polgármester Szeledi Katalin (független)[1]
Irányítószám 7394
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség573 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarhertelend (Magyarország)
Magyarhertelend
Magyarhertelend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 20″, k. h. 18° 09′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 20″, k. h. 18° 09′ 08″
Magyarhertelend (Baranya megye)
Magyarhertelend
Magyarhertelend
Pozíció Baranya megye térképén
Magyarhertelend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhertelend témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Baranya megyében, Komlótól nyugatra, Pécstől észak-északnyugatra fekszik, a 4 kilométerre keletre eső Magyarszék és a 3 kilométerre nyugatra elterülő Bodolyabér között. Közigazgatási területének északi szélén elhalad a 66-os főút is, de központján kelet-nyugati irányban csak a Magyarszék-Kishajmás közti 6602-es út halad végig, déli szomszédja, Orfű felől pedig a 6608-as út vezet idáig.

Vonattal megközelíthető a Dombóvár–Komló-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Magyarhertelend megállóhely. Utóbbi közúti megközelítését egy önkormányzati út teszi lehetővé, amely a 6602-es és 6608-as utak keresztezésénél ágazik ki észak-északkeleti irányban.

Közigazgatásilag hozzá tartozik az egykor önálló Barátúr község, mely nagyjából félúton fekszik Magyarhertelend központja és Magyarszék között a 6602-es út mentén, előbbihez valamivel közelebb. A település legfontosabb vízfolyása a Baranya-csatorna.

TörténeteSzerkesztés

A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerbhorvátok ülték meg (például Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltári anyag is ezt erősíti meg: 1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancsak a helynévcédulákból tudjuk, hogy 1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer)." Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, csak a 18. században lett a pécsi papnevelde tulajdona. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték. A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakta a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek.

1981. december 31-én hozzácsatolták a szomszédos Barátúr községet.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Ifj. Bakó István (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Ifj. Kovács Gyula (független)[4]
  • 2014–2019: Szeledi Katalin (független)[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 10% cigánynak, 5,8% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (25,9% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességekSzerkesztés

 
Napszentély kilátó
  • Római katolikus templom
  • Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius-fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Magyarhertelend települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  4. Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  5. Magyarhertelend Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009. 24. oldal)

További információkSzerkesztés