Magyarhertelend

magyarországi község Baranya megyében

Magyarhertelend község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Magyarhertelend
Magyarhertelend látképe a Napszentély-kilátóból
Magyarhertelend látképe a Napszentély-kilátóból
Magyarhertelend címere
Magyarhertelend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás község
Polgármester Szeledi Katalin (független)[1]
Irányítószám 7394
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség581 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarhertelend (Magyarország)
Magyarhertelend
Magyarhertelend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 20″, k. h. 18° 09′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 20″, k. h. 18° 09′ 08″
Magyarhertelend (Baranya megye)
Magyarhertelend
Magyarhertelend
Pozíció Baranya megye térképén
Magyarhertelend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhertelend témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Baranya megyében, Komlótól nyugatra, Pécstől észak-északnyugatra fekszik, a 4 kilométerre keletre eső Magyarszék és a 3 kilométerre nyugatra elterülő Bodolyabér között. Közigazgatási területének északi szélén elhalad a 66-os főút is, de központján kelet-nyugati irányban csak a Magyarszék-Kishajmás közti 6602-es út halad végig, déli szomszédja, Orfű felől pedig a 6608-as út vezet idáig.

Vonattal megközelíthető a Dombóvár–Komló-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Magyarhertelend megállóhely. Utóbbi közúti megközelítését egy önkormányzati út teszi lehetővé, amely a 6602-es és 6608-as utak keresztezésénél ágazik ki észak-északkeleti irányban.

Közigazgatásilag hozzá tartozik az egykor önálló Barátúr község, mely nagyjából félúton fekszik Magyarhertelend központja és Magyarszék között a 6602-es út mentén, előbbihez valamivel közelebb. A település legfontosabb vízfolyása a Baranya-csatorna.

TörténeteSzerkesztés

A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerbhorvátok ülték meg (például Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elöl menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltári anyag is ezt erősíti meg: 1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancsak a helynévcédulákból tudjuk, hogy 1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer)." Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, csak a 18. században lett a pécsi papnevelde tulajdona. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték. A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakta a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek.

1981. december 31-én hozzácsatolták a szomszédos Barátúr községet.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Bakó István (független)[3]
  • 1994–1998: Ifj. Bakó István (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Kovács Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Kovács Gyula (független)[6]
  • 2006–2008: Ifj. Kovács Gyula (független)[7]
  • 2009–2010: Ifj. Kovács Gyula (független)[8]
  • 2010–2014: Ifj. Kovács Gyula (független)[9]
  • 2014–2019: Szeledi Katalin (független)[10]
  • 2019-től: Szeledi Katalin (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott polgármester-választás érdekessége volt, hogy a posztért országosan is majdnem rekordnak mondható számú, összesen kilenc jelölt indult, a végső győztes azonban egymaga is megszerezte a 427 érvényes szavazatok abszolút többségét: 214 szavazatot szerezve 50,12 %-os eredménnyel finiselt.[5] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak két másik település (Abasár és Esztergom) lakói szavazhattak, ennél több, 10 illetve 12 aspiránsra pedig csak egy-egy településen, Nyírtasson és Hatvanban akadt példa.

2009. április 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Magyarhertelenden, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[8]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 10% cigánynak, 5,8% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (25,9% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességekSzerkesztés

 
Napszentély kilátó
  • Római katolikus templom
  • Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius-fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.
  • Barátúri-tó

Légi felvételekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=05430
  3. Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  5. a b Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. a b Magyarhertelend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  9. Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Magyarhertelend települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  11. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  12. Magyarhertelend Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009. 24. oldal)

További információkSzerkesztés