Főmenü megnyitása

Magyarszék

magyar település
(Kishertelend szócikkből átirányítva)

Magyarszék község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Magyarszék
A 261 éves templom
A 261 éves templom
Magyarszék címere
Magyarszék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás község
Polgármester Kárpáti Jenő (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7396
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség952 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarszék (Magyarország)
Magyarszék
Magyarszék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″
Magyarszék (Baranya megye)
Magyarszék
Magyarszék
Pozíció Baranya megye térképén
Magyarszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszék témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Pécstől mintegy 20 kilométerre északra, Komlótól nagyjából 10 kilométerre nyugatra fekszik.

Központján és az attól kissé északabbra fekvő Kishertelend településrészén a Pécs-Sásd-Kaposvár közti 66-os főút halad végig; a keleti szomszédjában fekvő Mecsekpölöskével és Komló városrészeivel a 6542-es út, nyugati szomszédaival pedig a 6602-es út köti össze. Déli határszélétől kelet felé a 65 183-as út ágazik ki Sikonda üdülőhelyei felé, a tőle északkeletre fekvő, zsákfalunak tekinthető Liget községbe pedig a 65 182-es számú mellékút vezet innen (Kishertelendről).

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 47-es számú Dombóvár–Komló-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Magyarszék vasútállomás.

Nevének eredeteSzerkesztés

A település nevének szék eleme vizes, ingoványos területet jelent.

TörténeteSzerkesztés

Az 1930 körül Magyarszék, Németszék és Kishertelend egyesítésével kialakított község a Baranyai-Hegyhát kapujának tekinthető település. A középkor óta folyamatosan lakott. A 18. században érkeztek német lakosai, akik külön települést kezdtek kialakítani (Németszék). Ugyanekkor épült be Kishertelendpuszta. A település gondozott portái, jellegzetes pajtái jelzik német eredetű lakosságát.

A települést nem mindig nevezték Magyarszéknek. Neve először 1332-ben bukkant fel Zeek alakban. A népi etimológia azt tartja, hogy Szent Istvánt követő időkben itt Szék, az az bíráskodás tartatott”.

Magyarszék területén, a Baranya-csatorna völgyében haladt át az a fontos, belső római útvonal, ami Sopianaet Arrabonával és/vagy Brigetióval, Gorsiummal, Triccianával, esetleg Aquincummal kötötte össze. Magyarszéken útépítés során római út maradványai kerültek napvilágra, ami Mánfán és Magyarszéken keresztül vezetett Oroszló irányába. A szántóföldeken egy római katona sírkövére is rábukkantak. A sírkő a római katolikus templom falán található.

Nagyon kis falvakból álló, de sűrű Árpád-kori településhálózatot sejthetünk Magyarszék határában. Az Árpád-kori - középkori Szék egykori temploma a falu közelében, talán a mai templom alatt vagy annak közvetlen környékén állhatott.

Magyarszék első írott említését a 14. század első harmadából, tehát jóval a falu keletkezése, legalább két évszázaddal az első Árpád-kori településnyomok után ismerjük, amikor a település már korántsem tekinthető aprófalunak. Szék a pápai tizedjegyzékekben: 1333. Item Petrus de Zeek solvit II. pensas. (RCPH 266.) Magyarszék már 1332 előtt létezett, ebben az időszakban nagy falunak számított. Egy 1397-es adat szerint Szék már a pécsi káptalan birtoka volt. Egy 1620-ból származó levél bizonyítja, hogy Széken és környékén fennmaradt a katolikus egyházi élet a tizenöt éves háború után is, valószínűleg az egész hódoltság korában. Ebben Széknek központi, irányító szerepe volt, hiszen négy fiókplébániával rendelkezett (Hertelend, Barátúr, Pölöske, Mánfa).

Egy 1698-ban készült összeírás már Szék pontos népességadatait, lakóinak nevét, gazdasági mutatóit és egyéb fontos adatait is közli:

  • 1. A hely egy mérföldre van észak felé Pécstől.
  • 2. Van 80 iugerum ugaron hagyott dimbes-dombos szántóföldje, 7,5 fossor megművelt szőleje és 20 műveletlenje. Van 13 kaszáló rétje. Összesen 6 kaszáló cserjés. A környéken 3 órai távolságban vannak makkoltató erdei.
  • 3. 6 lakatlan telek, 4 elhagyott.

  • 5. Egy malom.

  • 8. E falu minden lakója katolikus.

A falu tehát már rendelkezett malommal, ami minden bizonnyal a Baranya-csatornán üzemelhetett.

Az 1714. évi pécsi zsinat szerint már volt plébánosa Széknek. A régi templom elpusztult, ezt az 1721. évi visitatio canonica során írták: „… A templomot harmadrészben romban állót írja le, mely azonban hajdan igen szép lehetett s ajtai csiszolt kövekből s régi idők módjára ékes czifraságokkal van ellátva, melyek úgy mint hasonló ablakok régi fényét igazolják….” „E régi templom Szt. István tiszteletére épült, s ekkor ugyan kijavíttatott, mégis később újat kelle építeni, mely 1758-ban lett a Szt. Angyalok tiszteletére felszentelve…”[3]

A török időkben és a visszafoglaló háborúk után, a 18. század középső harmadában németek települtek be. Így jött létre Németszék falu. A 18. században a Magyarhertelendhez tartozó puszta területre 1780 körül német anyanyelvű kisházasokat telepítettek. Ebből alakult ki később Kishertelend néven külön község. A mai község 1930-ban jött létre a fenti három falu egyesítésével, neve ekkor Baranyaszék volt.[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 8,9% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 5,8%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 13,6% (21,9% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom
  • Patakvölgye pihenőpark

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Magyarszék települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Németh, é.n., 504.
  4. Gallina Zsolt: Magyarszék régmúltja
  5. Magyarszék Helységnévtár

További információkSzerkesztés