Sásd
Sásd (horvátul: Šardin,[3] németül: Schaschd[4]) város Baranya vármegyében. A megye Hegyháti járásának a székhelye.
Sásd | |||
Sásd központja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Jusztinger János (független)[1] | ||
Jegyző | Koszorus Tímea | ||
Irányítószám | 7370 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2810 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 205,17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,88 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″46.254444°N 18.105833°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″46.254444°N 18.105833°E | |||
Sásd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sásd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA város egy napsütötte, nyitott medencében fekszik, nagyjából félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől körülbelül 32 kilométerre, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 kilométerre délre helyezkedik el, azzal a 611-es főút köti össze. Komlótól 19 kilométerre található.
A környező kisebb települések (jobbára zsákfalvak) közül Vázsnokra a 611-esből kelet felé kiágazó, másfél kilométer hosszú 65 192-es számú mellékút vezet; Vargára és Felsőegerszegre a város déli határszélén a 66-osból keletnek kiágazó 65 189-es (illetve utóbbi az abból északnak kanyarodó 65 191-es) úton juthatunk el, Palét pedig csak egy önkormányzati út köti össze a 66-ossal, Sásd északnyugati peremén.
Áthalad a városon a Budapest–Pécs-vasútvonalon és a Godisa–Komló-vasútvonal is, közös állomásuk, Sásd vasútállomás a belvárostól északra található, közúti megközelítését a 611-esből nyugat felé a 65 366-os számú mellékút biztosítja.
Közigazgatási területén keresztülfolyik a Baranya-csatorna, a város belterületétől keletre.
Története
szerkesztésSásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta.
A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. A 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt.
A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Kovács Sándorné (független)[5]
- 1994–1998: Kovács Sándorné (SZDSZ)[6]
- 1998–2002: Kovács Sándorné (SZDSZ)[7]
- 2002–2003: Kovács Sándorné (SZDSZ)[8]
- 2003–2006: Fodor István (független)[9]
- 2006–2010: Székely Szilárd (MSZP)[10]
- 2010–2014: Székely Szilárd (MSZP)[11]
- 2014–2019: Rabb Győzőné (független)[12]
- 2019–2024: Dr. Jusztinger János (független)[13]
- 2024– : Dr. Jusztinger János (független)[1]
A településen 2003. május 18-án[9][14] időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[15]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 3165 | 3124 | 2964 | 2934 | 2949 | 2841 | 2817 | 2810 |
2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben lakosságának 1,6%-a német, 2,5%-a pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 6,8% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 2,6%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,7% (23,4% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 3,7% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 1,9% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 14% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus templom, Nepomuki Szent János-szoborral.
- Református imaház
- Temetőkápolna: a település központjában lévő régi temetőben található. Szoborkert második világháborús emlékművel, egy kopjafával.
- Hősök tere: a város központjában.
- Művelődési Központ és Könyvtár
- Turul-szobor[18]
Híres sásdiak
szerkesztés- Szabó Zoltán, Széchenyi-díjas orvos, szívsebész, 1994-től Sásd város díszpolgára
- Plesz Antal, Ybl Miklós- és Széchenyi-díjas építészmérnök, 1998-tól Sásd város díszpolgára
- Vajda József, helytörténész, 2000-től Sásd város díszpolgára.
- Bodnár Tibor, a Ladánybene 27 zenekar gitáros-vokalistája, 2019-től Sásd város díszpolgára[19]
- Király Zoltán, az Akela (és még sok más zenekar) dobosa
Testvérvárosok
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
- ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ a b c Sásd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. május 18. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
- ↑ Sásd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ MTI: Fodor István lett Sásd polgármestere (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2003. május 18. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Sásd Helységnévtár
- ↑ Sásd Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Sásd Város Önkormányzata. www.sasd.hu. (Hozzáférés: 2020. január 29.)