Mettersdorf am Saßbach

község Ausztriában

Mettersdorf am Saßbach osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 1293 lakosa volt.

Mettersdorf am Saßbach
A Jézus szíve-plébániatemplom
A Jézus szíve-plébániatemplom
Mettersdorf am Saßbach címere
Mettersdorf am Saßbach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Südoststeiermark járás
Irányítószám 8092
Körzethívószám 03477
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség1282 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
Terület22,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mettersdorf am Saßbach (Ausztria)
Mettersdorf am Saßbach
Mettersdorf am Saßbach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 15° 42′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 15° 42′ 39″
Mettersdorf am Saßbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mettersdorf am Saßbach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Mettersdorf am Saßbach a Délkelet-stájerországi járásban
 
19. századi műemlék parasztház

Mettersdorf am Saßbach a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik a Saßbach (a Mura bal oldali mellékfolyója mentén). Legmagasabb pontja a 433 méteres Pöllerberg. Az önkormányzat 5 települést egyesít (valamennyit a saját katasztrális községében): Landorf (144 lakos), Mettersdorf am Saßbach (462), Rannersdorf am Saßbach (245), Rohrbach am Rosenberg (143), Zehensdorf (300).

A környező önkormányzatok: északkeletre Jagerberg, délkeletre Sankt Peter am Ottersbach, délnyugatra Sankt Veit in der Südsteiermark, északnyugatra Schwarzautal.

TörténeteSzerkesztés

Az ember legkorábbi nyomai a mezőváros területén i.e. 4-3000 körülről származnak. A római időkben, nagyjából i.sz. 100-ban egy római majorság (villa rustica) állt Rannersdorfban. Mettersdorf első írásos említésére az 1220-as Babenberg-urbáriumban került sor, de szláv neve alapján (a "medved"-medve szóból) maga a falu évszázadokkal korábban alakulhatott meg. A kora középkorban a bajorok eleinte a Mura völgyébe települtek be Délkelet-Stájerországban, amelyet erdős dombok széles sávja védett. A dombvidék benépesülésére csak a magyar portyázások veszélyének elhárulása után került sor a 12. században. Mettersdorf a stájer herceg tulajdonában volt, majd II. Ottokár cseh királyhoz került; annak halála után pedig a Wallsee nemesi családhoz. A későbbiekben a leghosszabb ideig, egészen 1848-ig a seckaui püspök seggaui (ma Leibnitz) uradalmához tartozott. Mettersdorf szegény parasztközösség volt, templom nélkül; kastélyt sem építettek ide.

Az 1848-as bécsi forradalom után felszámolták a feudális birtokokat és megalakult a falu önkormányzata. A 19. század végén természeti katasztrófák sújtották a települést: 1874-ben április végéig havazott és még május végén is fagyott; ebben az évben elmaradt a termés. A következő évben az állandó esők, 1876-ban pedig a májusi fagyok pusztították el a vetést. 1880-ra 250 kisbirtokot árvereztek el.

Mettersdorf 1998-ban mezővárosi státuszt kapott.

LakosságSzerkesztés

 
A Mária-oszlop

A Mettersdorf am Saßbach-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1293 fő élt. A lakosságszám 1981 óta (akkor 1454 fő) folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,3%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 1,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • a Jézus szíve-plébániatemplom
  • Rannersdorf kápolnája
  • a Mária-oszlop
  • Villa rustica római múzeum
  • Ursula-forrás

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mettersdorf am Saßbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.