Seckau

Seckau osztrák mezőváros Stájerország Mura-völgyi járásában. Bencés apátságáról híres és hogy régen itt volt a Graz-Seckaui egyházmegye központja. 2017 végén 1281 lakosa volt.

Seckau
Seckau címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Irányítószám	8732
Körzethívószám	03514
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	1281 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	843 m
Terület	46,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 16′ 30″, k. h. 14° 47′ 06″47.275, 14.785
Seckau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Seckau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Seckau a Mura-völgyi járásban

A seckaui apátság

Az apátsági bazilika belső tere

Seckau Felső-Stájerországban fekszik, az Alacsony-Tauern hegységrendszer legkeletibb hegyei, a Seckaui-Tauern (vagy Seckaui-Alpok) között, a Mura völgyének egy mellékvölgyében. Az önkormányzathoz három katasztrális községben (Dürnberg, Neuhofen, Seckau) öt település tartozik: Dürnberg (186 lakos), Hart (148), Neuhofen (180), Seckau (603) és Sonnwenddorf (186).

A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Marein-Feistritz, délkeletre Kobenz, délre Spielberg, nyugatra Gaal.

Története

Seckau neve először 1142-ben fordul elő a fellelhető írott forrásban, I. Konrád salzburgi érsek egyik oklevelében. Neve a felégetett erdőt jelentő szláv zegova szóból ered.

Az ágostonrendi kolostort 1140-ben alapította Adalram von Waldeck (akkor még St. Mareinben, de két év múlva a szerzetesek Seckauba költöztek). Néhány évvel később apácazárdával is kiegészítették. Az 1218-ban alapított Seckaui püspökség az apátságba helyezte a székhelyét. Egy 1259-es tűzvészben a kolostor nagy része elpusztult. Az apácazárdát 1491-ben, az ágostonos apátságot pedig 1782-ben bezárták, II. József császár egyházellenes rendeletei miatt.

1660-ban I. Lipót császár meglátogatta a kolostort, és a mellette lévő településnek mezővárosi jogokat adományozott. 1714-ben pestisjárvány sújtotta a térséget, ezért Seckau polgársága fogadalmat tett, hogy minden évben Szűz Mária látogatásának ünnepén (július 2.) felzarándokolnak a Hochalm csúcsára. A szokás ma is él, a július 2. utáni első vasárnapon tartják. A pestis megszűntének örömére 1719-ben emlékoszlopot állítottak.

Miután a kolostort a császár 1782-ben bezáratta (ekkor került az egyházmegye központja Grazba), az épületkomplexum 1883-ban a bencés rend kezébe került, amely Németországból menekült Bismarck Kulturkampfja elől. A bencések iskolát nyitottak az épületben (ma gimnázium). 1886-ban a bazilika északi tornya összedőlt; ezután a másikat is lebontották, majd 1891–1893-ban mindkettőt újjáépítették.

1940-ben a náci kormányzat elkobozta a szerzetesrendtől az épületet, de a második világháború után, 1945-ben visszaszolgáltatták.

Lakossága

2015-ben az 1260 körüli helybeli 97,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,7%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

A Havas Szűz Mária-templom, a Hochalmon

• a seckaui apátság Ausztria egyik legjelentősebb kolostorépülete. Az épületegyüttes reneszánsz, a bazilika (1782-ig katedrális) román stílusú.
• II. Károly főherceg mauzóleuma a bazilikában
• Havas Szűz Mária-zarándoktemplom a Hochalm csúcsán (1822 m magasan)
• Kálváriatemplom az 1194 méteres Tremmelbergen
• az 1719-es pestisoszlop
• az 1830-ban épült biedermeier stílusú Oberwirt-fogadó
• a műemlék városháza (volt leányiskola)

Híres seckauiak

• Leopold von Pebal (1826–1887) vegyész

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Seckau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A település honlapja
• 62034 – Seckau Statistik Austria

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Seckau témájú kategóriát.