Főmenü megnyitása

Gaal osztrák község Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 1388 lakosa volt.

Gaal
Ingering II látképe
Ingering II látképe
Gaal címere
Gaal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Murtali járás
Irányítószám 8731
Körzethívószám 03513
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség1376 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság900 m
Terület197,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gaal (Ausztria)
Gaal
Gaal
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 16′ 23″, k. h. 14° 40′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 23″, k. h. 14° 40′ 12″
Gaal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaal témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Gaal a Mura-völgyi járásban
 
A Wasserberg-kastély
 
A Loretói Mária-kápolna

Gaal Felső-Stájerországban fekszik, az Alacsony-Tauern hegységrendszerhez tartozó Seckaui-Tauern hegyeiben. Legmagasabb hegycsúcsai a 2417 méteres Geierhaupt, a 2416 méteres Hochreichhart, a 2397 méteres Seckauer Zinken és a 2345 méteres Pletzen. Legfontosabb folyóvizei az Ingeringbach és a Gaalbach. Az önkormányzathoz 4 katasztrális községben (Gaal, Graden, Ingering II, Puchschachen) 7 település tartozik: Bischoffeld, Gaal, Gaalgraben, Graden, Ingering II (Ingering I Spielberg része), Puchschachen és Schattenberg.

A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Marein-Feistritz, keletre Seckau, délkeletre Spielberg, délre Fohnsdorf, délnyugatra Pöls-Oberkurzheim, nyugatra Pölstal, északnyugatra Hohentauern, északra Wald am Schoberpaß és Mautern in Steiermark.

TörténeteSzerkesztés

Ingering templomát (ecclesia ad undrimas) 760 körül alapította Modestus püspök. Német Lajos király 860-ban a salzburgi érseknek adományozta az Ingering melletti birtokot, ahol ma Bischoffeld található.

Gaal nevének elődje 1174-ben bukkan fel először a seckaui apátság egyik oklevelében "Trigowle" formában, ami szláv eredetre utal (Triglav istenre, lásd még a Triglav hegycsúcs Szlovéniában). Az 1218-ban alapított seckaui püspökség összeírása szerint ekkor 30 erdei jobbágytelek (Waldhuben) volt a faluban. 1273-ban Wasserberg vára az érsektől a seckaui püspökhöz került. Gaali Ottokár (†1322), a 100 ezer sorból álló Stájer verses krónika szerzője a falu egyik ministerialis (felszabadított jobbágy) családjából származott. 1317-ben említik először Gaal papját, egy évvel később pedig a Szt. Péternek szentelt templomát.

1480-ban a törökök feldúlták Gaal templomát. 1514-1518 között egy rövid ideig ezüstöt bányásztak a Hochreicharton.

Egy 1820-as tűzvészben elpusztult a templom és a falu jelentős része. 1844-ben a Wasserberg-kastélyt Maximilian Seßler vásárolta meg, aki átalakította azt mai formájába. 1848/50-ben felszámolták a feudális birtokokat és a politikai hatalom a községi tanács kezébe került.

LakosságSzerkesztés

A gaali önkormányzat területén 2017 januárjában 1388 fő élt. A lakosságszám 1951 óta (akkor 1897 lakos) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,9%-a római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 2,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt a községben.

LátnivalókSzerkesztés

 
Az Ingeringsee
  • az Ingeringsee egy hegyi tó, partján kápolnával. A tóhoz Ingering II-ből az Ingeringbach völgyében lehet eljutni.
  • a Volkswagen Bogár-múzeum
  • a Wasserberg-kastély elődjét 1260 körül építtette Bernhard von Seckau püspök. Kápolnájának késő gótikus freskói 1492-ből származnak. A kastély 1913 óta a heiligenkreuzi apátság tulajdona.
  • a Szt. Péter-plébániatemplom
  • a Pirkach-kápolna
  • a fából készült Loretói Mária-kápolna 1850 m magasan található a hegyekben. A mai épület 1935-ben készült, miután elődje egy villámcsapás miatt leégett.

TestvértelepülésekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Meinhard Brunner, Walter Brunner, Odo Burböck, Franz Jäger: Gaal. Geschichte des Lebensraumes und seiner Bewohner. Gaal 2000
  • A település honlapja
  • 62008 – Gaal Statistik Austria

További információkSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)