Mautern in Steiermark osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 1811 lakosa volt.

Mautern in Steiermark
A városháza
A városháza
Mautern in Steiermark címere
Mautern in Steiermark címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leobeni járás
Irányítószám 8774
Körzethívószám 03845
Forgalmi rendszám LN
Népesség
Teljes népesség1766 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság713 m
Terület108,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mautern in Steiermark (Ausztria)
Mautern in Steiermark
Mautern in Steiermark
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 24′, k. h. 14° 50′Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 14° 50′
Mautern in Steiermark weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mautern in Steiermark témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Mautern in Steiermark a Leobeni járásban
 
A Szt. Miklós-plébániatemplom
 
A volt redemptorista kolostor

Mautern in Steiermark Felső-Stájerországban fekszik, a Liesing (a Mura bal mellékfolyója) mentén, az A9 autópálya mellett. Az önkormányzat területének jelentős része az Eisenerzi-Alpokra esik. Az önkormányzat 6 települést egyesít (valamennyit a saját katasztrális községében): Eselberg (184 lakos), Liesingau (155), Magdwiesen (52), Mautern in Steiermark (1183), Rannach (147) és Reitingau (70).

A környező önkormányzatok: északnyugatra Wald am Schoberpaß és Kalwang, keletre Trofaiach és Kammern im Liesingtal, délkeletre Kraubath an der Mur, délre Sankt Marein-Feistritz, délnyugatra Gaal.

TörténeteSzerkesztés

Az ember legkorábbi nyomai Mautern területén az urnamezős kultúrához (i.e. 1200-750) köthetők: egy lándzsahegy és egy rézolvasztó kemence.

A település neve vámszedőhelyre utal (Maut-vám), bár erre írásos bizonyíték csak 1693-ban található először. Mautern először 1187-ben említik, amikor templomát II. Orbán pápa az admonti apátság alá rendelte. A mai templom 1442-1462 között készült el, de már 1480-ban elpusztították a törökök; ezután gótikus stílusban újjáépült.

Ehrnau várát a 13. században építtette a szomszédos Kammern várait is bíró Ehrenfels-család. A nemzetség kihalása után a Kraig-család, Siegmund von Dietrichstein, majd 1564-1822 között a Breuner-család birtokolta. 1633-ban II. Ferdinánd császár Maximilian von Breuner közbenjárására mezővárosi rangra emelte Mauternt és hódot ábrázoló címert adományozott neki. Ugyanez a Maximilian von Breuner 1669-ben ferences kolostort alapított, amelyet 1826-ban a redemptorista rend vett át. Az kolostorépületet és a templomot 1972-ben eladták a városi önkormányzatnak.

Már 1700 körül megkezdődött a zsírkő bányászata, amely sokáig fontos ágazatát képviselte a mezőváros gazdaságának. 1900-ban még 90 ember dolgozott az üzemben, amelyet 1965-ben zártak be végleg. 1875-1913 között némi grafitot is kitermeltek a környező hegyekben. 1851-1937 között Mautern járásbírósági székhely volt.

LakosságSzerkesztés

A Mautern in Steiermark-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1811 fő élt. A lakosságszám 1971 óta (akkor 2536 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 88,2%-a római katolikusnak, 5,3% evangélikusnak, 5,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

 
A Mária-oszlop
  • Szt. Miklós-plébániatemplom. Nagyszerű barokk főoltáráról ismert.
  • Szt. Borbála-kolostortemplom és a volt redemptorista kolostor
  • az Ehrnau-kastélyban 1980-ig idősek otthona működött, majd egy ideig itt volt Ausztria legnagyobb diszkója. Ma üresen áll.
  • "Troadkastn" helytörténeti múzeum
  • az 1693-ban emelt Mária-oszlop
  • kalandpark
  • alpesi strand
  • Rannachklamm szurdok

Híres mauterniekSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mautern in Steiermark című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés