Főmenü megnyitása

Kalwang osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 994 lakosa volt.

Kalwang
Az általános iskola műemlék épülete
Az általános iskola műemlék épülete
Kalwang címere
Kalwang címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leobeni járás
Irányítószám 8775
Körzethívószám 03846
Forgalmi rendszám LN
Népesség
Teljes népesség987 fő (2018. jan. 1.) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság751 m
Terület67,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kalwang (Ausztria)
Kalwang
Kalwang
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 25′ 36″, k. h. 14° 45′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 36″, k. h. 14° 45′ 23″
Kalwang weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalwang témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Kalwang a Leobeni járásban
 
A Szt. Oszvald-plébániatemplom

Kalwang Felső-Stájerországban fekszik, a Liesing (a Mura bal mellékfolyója) mentén, az A9 autópálya mellett. Az önkormányzat területének jelentős része az Eisenerzi-Alpokra esik. A Liesingen kívül legjelentősebb folyóvize a Teichen patak. Az önkormányzat 4 települést egyesít (valamennyit saját katasztrális községében): Kalwang (771 lakos), Pisching (65), Schattenberg (69) és Sonnberg (89).

A környező önkormányzatok: északra Radmer, északkeletre Eisenerz, keletre Trofaiach, délkeletre Mautern in Steiermark, nyugatra Wald am Schoberpaß.

TörténeteSzerkesztés

Kalwangot bizonyosan először 1174-ben említik (mint Cheichelwanch) egy adománylevélben, amelyet Ottokár stájer őrgróf tett a seckaui apátság javára (létezik egy korábbi 1148-as bizonytalan említés is, amely szerint a gössi kolostor vásárolt meg egy Chichelwanche nevű birtokot a Liesing mentén). A település a középkor során a bányászatból és ércfeldolgozásból igen jól megélt. 1480-ban a törökök kifosztották a falut; ezután templomát megerődítették. A védőfalat később, a 17-18. században jórészt lebontották, mára csak maradványai láthatóak. 1525-ben Kalwang lakói részt vettek a német parasztfelkelésben. A Teichen mentén jelentős rézlelőhelyeket termeltek ki egészen 1867-ig, majd a bányák bezárása után 1916-1928 között ismét próbálkoztak új telérek feltárásával.

A községi önkormányzat 1850-ben alakult meg. Kalwangot 1929-ben mezővárosi rangra emelték. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, Kalwang a Stájerországi reichsgau része volt. A második világháború során néhányszor bombatámadás érte, de csak egy halálos áldozatról történt említés. Az iskolában 1944 őszén magyarországi Volksdeutschéket szállásoltak el, majd 1945 elején menekülteknek - nagyrészt magyaroknak - adtak elhelyezést. A háború után Kalwang a brit megszállási zónához tartozott 1955-ig. Kórházát Rudolf von Gutmann építtette a munkásai részére 1912-1914 között; ma baleseti kórházként működik.

LakosságSzerkesztés

A kalwangi önkormányzat területén 2017 januárjában 994 fő élt. A lakosságszám az 1923-ban érte el csúcspontját 1757 fővel, azóta folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 95,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 3,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 10,1% evangélikusnak, 4,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a mezővárosban.

LátnivalókSzerkesztés

 
A Szt. Sebestyén-templom
  • a Szt. Oszvald-plébániatemplom
  • a Szt. Sebestyén-templom
  • az 1649-ben emelt plébánia

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalwang című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés