A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotróp módosulata. Fejlett lapokkal határolt, kristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg. Elnevezése a görög graphein 'írni' szóból származik.

Grafit
Graphite-tmu13b.jpg
Általános adatok
Kémiai név szén
Képlet C
Kristályrendszerhexagonális
Ásványrendszertani besorolás
OsztályTerméselemek
AlosztályFélfémek és nemfémek
Azonosítás
Szín acélszürke, vasfekete
Porszín fénylő fekete
Fény fémfényű, fénytelen
Átlátszóság opak
Keménység 1–2
Hasadás kitűnő
Törés pikkelyes
Sűrűség2,15 g/cm³
Különleges tulajdonság elektromos vezető, savaknak ellenáll
A Wikimédia Commons tartalmaz Grafit témájú médiaállományokat.

KeletkezéseSzerkesztés

  • Metamorf eredet – metamorfizált kőzetekben szerves eredetű grafit képződik kőszenes üledékekből, nyomás és hőmérséklet együttes hatására, de kontakt metamorf hatásra is keletkezik.
  • Magmás keletkezés – gránitpamint hidrotermális képződése is ismert.
  • Meteoritásvány – főként vas-, de egyes szilikátmeteoritokban is megtalálható kisebb-nagyobb gumókban.

Előfordulása, termeléseSzerkesztés

A grafit fontosabb előfordulásai:

  • Déli-Kárpátok
  • Anglia (Borrowdale - Cumbria)
  • Finnország (Pargas)
  • Olaszország (Vezúv)
  • Ausztria (Alpok)
  • Srí Lanka (Galle)
  • Korea
  • USA (Ticonderoga, Bear Mountain, Ogdensburg)[1]


Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata adatai alapján 2016-ban a világ természetes grafit termelése 1,2 m t volt.

Ország Grafit export (ezer t)
Kína 780
India 170
Brazília 80
Törökország 32
Koreai NDK 30

Jelentős szintetikus grafit előállító az Egyesült államok. További jelentős termelők:

  • Oroszország
  • Németország

Szerkezete, megjelenéseSzerkesztés

Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 Å) kisebb, mint a gyémántrácsban (1,542 Å), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge van der Waals-erők tartják össze. A grafitban egy szénatom három másik szénatommal kapcsolódik egyszeres (σ) kovalens kötéssel. A szénatomok negyedik vegyértékelektronja nem vesz részt kémiai kötések kialakításában. Ezek az elektronok delokalizáltak. Ennek köszönhető az, hogy a grafit jól vezeti az elektromos áramot, és az is, hogy a grafit fekete színű.

ElőállításaSzerkesztés

Az ipari grafitgyártás folyamatát 1896-ban szabadalmaztatta az amerikai Edward Goodrich Acheson (Acheson-eljárás). Koksz és agyag keverékét hevítve a reakció során szilícium-karbid keletkezik, ami 4150°C-on szilícium-vesztéssel grafitot hagy hátra.[2]

FelhasználásaSzerkesztés

Írószerek, festék- és kenőanyagok, olvasztótégelyek, elektródák, atomerőműben moderátorként(pl.:RBMK-1000 tipusú reaktorokban)

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Grafit témájú médiaállományokat.