Gyöngyössolymos

magyarországi község Heves vármegyében

Gyöngyössolymos község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Gyöngyössolymos
Gyöngyössolymos, Óvár, légifotó
Gyöngyössolymos, Óvár, légifotó
Gyöngyössolymos címere
Gyöngyössolymos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
JogállásKözség
PolgármesterAsztalos Miklós (független)[1]
Irányítószám3231
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség2816 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület64,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 55′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 55′ 59″
Gyöngyössolymos (Heves vármegye)
Gyöngyössolymos
Gyöngyössolymos
Pozíció Heves vármegye térképén
Gyöngyössolymos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyössolymos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kis-hegy déli lába alatt elterülő község Gyöngyös központjától 4 km-re északra húzódik meg a Nagy-patak völgyében. [A két település lakott területei közötti távolság kevesebb mint 800 méter.] Jelenlegi közigazgatási határa egészen Galyatetőig nyúlik fel; lényegében az a Nagy-patak vízgyűjtő-területét foglalja magába.

Tájképileg meghatározó eleme a Mátra hegység fő tömegéből előretörő, riolit kőzetanyagú Kis-hegy 383 méteres tömbje, illetve annak délnyugati letörése, a Csák-kő. Vulkáni tevékenység nyomaira utal számos gejzírkúpnak a környéken visszamaradt roncsa is (például Asztagkő, Bába-kő). A környező Mátra-aljai hátságok kedvező alapkőzete fejlett szőlőkultúra kialakulását biztosította. További megélhetést biztosít két, helyben működő kőbánya is (Alsó-Cserkő-bánya, Lila-bánya).

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a lakott területén észak-déli irányban végighúzódó 24 136-os út, mely Gyöngyössel és a 24-es főúttal is összekapcsolja. Ennek kapcsán kell megemlíteni az erdőgazdaság keskeny nyomtávú vasútját is (Gyöngyös-Lajosháza-Szalajkaház vasútvonal), mely személyszállító funkcióval rendelkezik. Határszélét délnyugaton érinti még a 2406-os és a 24 137-es út, északkeleten pedig a 2408-as út is.

Története

szerkesztés

Ősi község a Mátra alján, Gyöngyöstől mintegy 4 km-re található. A Kis-hegy napfényes lankái, az északról átölelő hegykoszorú ideális környezetet biztosít az itt élő emberek számára.

A község neve először a 13. században bukkant fel. Az Árpád-korban három kis területű vár állt a mai falu külterületén: Dezsővár, Óvár és Nyesettvár.

1212-ben II. Endre király adománylevelében a Solymosi Szentsír elnevezésű szerzetesrendnek birtokot adományozott.

A község neve többféle névalakban is előfordul a különböző levéltári forrásokban, így találkozhatunk Solomus, Sumus, Solimus névalakokkal. A község a nevét a Solymosy családtól kapta. A Solymosy család után az egri püspökség lett a birtokos, majd a török hódoltság évszázada következett.

Az 1600-as évek második felétől malomkő-bánya üzemelt a faluban. 1799-es uradalmi leltár szerint 8 urasági malom, fűrészmalom, kallómalom, szeszfőzde, 100 kataszteri hold majorsági szántóföld, 8000 kat. hold uradalmi erdő is tartozott egyebek mellett a püspökség gazdaságához.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Lukács László (független)[3]
  • 1994–1998: Lukács László (független)[4]
  • 1998–2001: Lukács László (független)[5]
  • 2001–2002: Lukács László (független)[6][7]
  • 2002–2006: Lukács László (független)[8]
  • 2006–2010: Szolcsák Gyula Zsolt (független)[9]
  • 2010–2014: Szolcsák Gyula Zsolt (független)[10]
  • 2014–2019: Nyilasné Nádudvari Zsuzsanna (független)[11]
  • 2019–2024: Asztalos Miklós (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2001. augusztus 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12] Ezzel együtt elindult a választáson és meg is nyerte azt.

 
Gyöngyössolymos - Dezsővár, légi fotó
 
Gyöngyössolymos - Nyesett vár, légi felvétel

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2888
2823
2833
2770
2816
2816
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14% (23,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak, cigánynak, szlováknak, szerbnek, lengyelnek és románnak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,1% volt római katolikus, 3,4% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 10,1% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[15]

Látnivalók

szerkesztés
  • Szent Miklós-templom - A község legfőbb nevezetessége a település központjában álló plébániatemplom. Stílusjegyei alapján a 14. században épülhetett. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. Az toronyban ugyancsak a Solymosi család zárókő formájú címere van másodlagosan beépítve. A templom egyhajós, gazdagon díszített barokk belsővel. Középkori részleteket csak a torony mutat, ennek közeli párhuzamai Kisnánán, valamint Gyöngyöspatán figyelhetőek meg. A tornyot a hagyomány szerint a törökök őrhelynek használták. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. Búcsúja december 6-án van.
  • Jánoska (Nepomuki Szent János-szobor) - A Gyöngyösre vezető út mellett található, kis kápolnaszerű épületben áll Nepomuki Szent János szobra. A Jánoskát a 18. század végén a falu földesura, az akkori egri püspök gróf Eszterházy Károly emeltette.
  • Cserkő – A kőbányászat egyik tájsebe lenne, ha a természet nem “rekultiválta” volna ezt a korábban kőbányát. A hegyből kitermelt kő helyén egy nem túl nagy füves rét és egy kicsi, ám igen mély tavacska található.
  • Bába-kő – A Mátrába vezető 24-es főútvonal mellett, a gyöngyössolymosi leágazás déli oldalán emelkedik a geológiai értékként nyilvántartott Bábakő, a Mátra utóvulkáni működésének terméke. A Bába-kőhöz népmondák is fűződnek, miszerint a középkorban boszorkányokat égettek máglyán el.
  • Mátravasút – A falun keresztül vezet a Mátravasút 324-es Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza-Szalajkaház keskeny nyomközű vasút vonala mely Magyarország egyik legszebb vasút vonala.
  • Lajosháza – Lajosháza a Mátravasút egykori elágazó vasútállomása volt, 1980-ig felszedték a még meglévő vasúti pályát, így a Mátravasút egyik végállomása lett a. Régebben gyerekek táboroztak az aprócska kis völgyben, a visontai erőmű által épített vendégházban. 2009-ben a vonalat visszaépítették a Szalajkaházig.
  • Szalajkaház – A Mátravasút végállomása. A ház bekerített udvarán 30 férőhelyes fedett filagória kemencével és grillezővel, valamint két külön tűzrakóhely található. A ház környezetében vadbemutató, forrás és tanösvény. Jó szívvel ajánljuk erdei iskolás csoportoknak, baráti társaságoknak, családoknak egyaránt
  • Pincés malom – A Szent Miklós templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését épen megőrző Pincés malom, mely védett műemlék. A Pincés malom középkori alapokra épült 18. századi műemlék. A tőle elkülönülő molnárház 1887-ben épült, 1964-től műemlék.
  • Csepegő-forrás – A Mátravasút egykori Fűtőházánál a Nagy-patak jobb oldalán található Gyöngyössolymos egyik leghűségesebb vízlelő helye, a Csepegő-forrás. Aszályos időkben, amikor az egész faluban elapadtak a kutak, és nem alig volt ivóvíz a Csepegő-forrás akkor sem apadt el.
  • Mára elpusztult Árpád-kori várak:

Események

szerkesztés

A Solymoson megrendezésre kerülő Székely napok hagyományaink és történelmünk egy-egy korszakának felidézése. A programok között szerepelnek előadások és kiállítások, melyek a székely kultúrát mutatják be.

  1. a b Gyöngyössolymos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gyöngyössolymos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Gyöngyössolymos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Gyöngyössolymos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. a b A 2001. augusztus 26-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  7. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. Gyöngyössolymos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gyöngyössolymos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Gyöngyössolymos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  11. Gyöngyössolymos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  14. Gyöngyössolymos Helységnévtár
  15. Gyöngyössolymos Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés
Gyöngyösoroszi Galyatető Mátrafüred
Gyöngyöstarján

 
   Gyöngyössolymos   
 

Mátrafüred
Nagyréde Gyöngyös Abasár