Gerecze Péter

(1856–1914) régész, művészettörténész

Gerecze Péter (Dés, 1856. május 23.Pestújhely, 1914. november 2.[1]) régész, művészettörténész.

Gerecze Péter
Született1856. május 23.
Dés
Elhunyt1914. november 2. (58 évesen)
Pestújhely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásarégész, művészettörténész, építész
SírhelyeRákospalotai köztemető (57, 0, 1, 7-8)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerecze Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte.[1] 1881-1893 között a pécsi főreáliskolánál tanított, később, 1894-1914 között Budapesten volt egyetemi tanár.[1] Művészettörténeti tanulmányokat folytatott Németországban, Franciaországban és Olaszországban. 1878-tól eleinte különböző vidéki szaklapokban, majd az Archaeologiai Értesítőben és az Archaeológiai Közleményekben publikált. Írásaiban főleg a pécsi székesegyházzal, részben más Árpád-kori templomokkal (Bencés kolostor (Somogyvár), Szent Márton-templom (Feldebrő), Aracsi pusztatemplom) foglalkozott. Ő kezdte meg a pilisszentkereszti romok feltárását. 1893-tól Budapesten dolgozott, ahol tagja volt az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgató választmányának, a Műemlékek Országos Bizottságának. Gerecze lakhelye, Pestújhely közéletének meghatározó alakja volt, a település önállódosásának kivívásában jelentős szerepet töltött be. Nem sokkal halála előtt kezdett ásatásokat Rákospalotán, Pestújhely határában, nevéhez köthető a középkori Regtelek feltárása.[2]

E század elején Gerecze Péter, műemlékeink tudós kutatója értékes domborművet talált a romok között; ez a Nemzeti Múzeumban őrzött „aracsi kő”. Ábrázolásairól azóta számos tanulmány született. A kövön látható templom rajza és az azóta történt ásatások valószínűsítik, hogy a mostani, háromhajós templomot megelőzően itt már volt egy kisebb, igen korai, nyugati előcsarnokkal rendelkező templom, amit görög, bazilika szerzetesek építhettek.

– Bodor Ferenc: Innen és túl a Magurán

Főbb művei szerkesztés

 
Gerecze Péter emléktáblája,
Budapest, XV. kerület, Pestújhelyi út 38.
  • Kazinczy Ferenc vallási és bölcselmi nézetei; Ramazatter Ny., Pécs, 1881
  • A Pécsi székesegyház. Útmutató a templom megtekintésére; Budapest, 1893
  • Szent Simeon ezüst koporsója Zárában; Franklin, Budapest, 1895
  • A pécsi székes egyház egykori oltársátra és szobrászati maradványai, Budapest, 1897
  • A debrői altemplom, 1897
  • A somogyvári Szt. Egyed monostortemplom maradványai, 1897
  • Szobrászati emlékek Magyarországon különös tekintettel az ezredéves történelmi kiállítás szobrászati részére, 1898
  • A biblia és művészetek, 1898
  • Morvay Győző–Gerecze Péter: A képzőművészetek története; Lampel, Budapest, 1900 (Ifjúsági könyvtár)
  • Magyarország Műemlékei II kötet, Szerkesztette Forster Gyula, 1905
  • A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma, 1906
  • Morvay Győzővel: A képzőművészetek története – Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) – Budapest, 1900
  • Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka; OMvH, Budapest, 1993 (Forráskiadványok. Országos Műemlékvédelmi Hivatal)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 261. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. Ember, város: Gerecze Péter Budapest XV. kerületi blog (Elérés: 2013. december 11.)

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés