Rozgonyi István (ispán)
Rozgonyi István, id. († 1439/40) ispán. Feleségéről, Szentgyörgyi Cecíliáról szól Arany János Rozgonyiné című verse.
| Rozgonyi István | |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 15. század |
| Állampolgársága | Magyar Királyság |
| Házastársa | Rozgonyi Cecilia |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésRozgonyi László fia a monyorósi ágból, Péter veszprémi püspök fivére. 1405 és 1410 között relator, majd 1410 és 1413 között udvari lovag.[1]
Zsigmond király kíséretében diplomáciai szolgálatot teljesített 1415 őszén Aragóniában és 1416-ban Londonban, Angliában, ahová Perpignanon és Párizson keresztül érkeztek. Londonból Konstanzba is a királlyal ment a konstanzi zsinatra.[2]
1410-től 1425-ig a bakonyi erdő ispánja (erdőispán) és egyben Essegvár királyi várnagya.[3] 1416-ban és 1425-ben a veszprémi püspökség kormányzója. 1422 és 1439 között győri ispán, 1425 és 1439 között fejéri ispán és csókakői várnagy, 1427 és 1438 között temesi ispán.[1]
1428-ban a királlyal együtt részt vett Galambóc sikertelen ostromában. A visszavonulás után az ő és a király életét felesége, Szentgyörgyi Péter leánya, Szentgyörgyi Cecília[4] mentette meg, amikor hajókkal sietett segítségükre. Az eseményről Arany János Rozgonyiné című balladájában emlékezett meg.
| „ |
|
” |
| – Arany János: Rozgonyiné (részlet)[5] | ||
Családja
szerkesztésFelesége Szentgyörgyi Cecília, Szentgyörgyi Péter lánya volt. Házasságukból három gyermek ismert:
- János
- István
- Imre
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 11. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2006. 728. p
- ↑ Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004)
- ↑ Essegvár. A vár rövid története. Archiválva 2009. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. július 19.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon Rozgonyi Cecilia, arcanum.hu
- ↑ Arany János 1847-1852 Rozgonyiné, arcanum.hu
