Perpignan

város Franciaországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 11.

Perpignan (katalánul: Perpinyà) nagyváros Franciaország délkeleti részén, Okcitánia régióban, Pyrénées-Orientales megye székhelye (prefektúra). A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló Roussillon tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos Katalóniával rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Perpignan
Castillet, erődítmény
Castillet, erődítmény
Perpignan címere
Perpignan címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióOkcitánia
MegyePyrénées-Orientales
PolgármesterLouis Aliot[1] (2020-)
INSEE-kód66136
Irányítószám66000
Körzethívószám468
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség119 656 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1737 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8–95 m
Terület68.07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″42.697500°N 2.894722°EKoordináták: é. sz. 42° 41′ 51″, k. h. 2° 53′ 41″42.697500°N 2.894722°E
Perpignan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perpignan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Perpignan
Perpignan (átlagok: 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)12,413,216,018,221,826,229,228,925,421,015,913,120,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,44,97,49,412,916,819,419,316,012,68,15,111,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)655040594725122638765959558
Havi napsütéses órák száma1411612102182362692982672221681491262465
Forrás: Météo France[3][4] , Infoclimat.fr (humidity and snowy days, 1961–1990) [5]


Története

szerkesztés

Már a rómaiak is kikötőt létesítettek az akkor még tengerparti városnál. A középkorban Roussillon Grófság székhelyeként Katalóniához tartozott, de miután a XIII-XIV. században Mallorca királyai viselték a Rousillon grófja címet, így 12761344 között e királyság kontinentális területeinek lett a székhelye. A XV. században átmenetileg francia kézre jutott, de azután visszakerült az Aragón Korona Országainak birtokába. Csak a XVII. században lett véglegesen francia birtok, 1659-ben az úgynevezett Pireneusi béke véglegesítette Franciaország uralmát a hegyláncig terjedő partvidéken. A katalán hagyomány azonban mindmáig érezhető, a lakosok jelentékeny része beszéli a katalán nyelvet, nyaranta az utcákon, tereken a „sardana” katalán tánc muzsikáját játssza az alkalmi „cobla”, a néphangszerekből alakult zenekar.

Demográfia

szerkesztés
Év Lakosság
1793 9 134
1800 10 415
1806 12 499
1821 14 864
1831 17 114
1841 20 792
1846 22 706
1851 21 783
1856 23 301
Év Lakosság
1861 23 462
1866 25 264
1872 27 378
1876 28 353
1881 31 735
1886 34 183
1891 33 878
1896 35 088
Év Lakosság
1901 36 157
1906 38 898
1911 39 510
1921 53 742
1926 68 835
1931 73 962
1936 72 207
1946 74 984
Év Lakosság
1954 70 051
1962 83 025
1968 102 191
1975 106 426
1982 111 669
1990 105 983
1999 105 115
2006 117 500
2010 117 419

Látnivalók

szerkesztés
  • Castillet – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az 1368-1483 között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a Casa Pairal, a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A palace de la Loge tér közepén Vénusz szobra áll.
  • Loge de Mer – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az épület 1397-ből származik.
  • Hotel de Ville – a régi városháza, egy része XV. századi. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. A belső udvarában a la Méditerranée szoborcsoport látható.
  • Palais de la Députation – XV. századi, az aragóniai királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt.
  • Maison Julia – a város kevés középkori magánházainak egyike, gótikus szílusban épült a XIV. században.
  • Cathédrale St-Jean1324-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak 1509-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a XVII. században építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron Keresztelő Szent János, a város védszentjének szobra látható, Claude Perret XVII. századi alkotása.
  • Église St-Jacques – a templom két részletben épült, első része a XIV., második a 18. században. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a Procession des Mystéres, a menetet a Confrérie de la Sanch, vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi 1426 óta.
  • Musée Rigaud – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található Hyacinthe Rigaud-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, valamint ő lett a Napkirály udvari festője.
  • Palais des Rois de Majorque – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett Montpellier városára és a Baleár-szigetekre terjesztette ki hatalmát. Az építkezés 1276-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.

Híres Perpignaniak

szerkesztés

Itt jártak

szerkesztés
 
Palais des Rois de Majorque
 
Cathédrale St-Jean
 
Procession des Mystéres, a bűnbánók körmenete

Testvérvárosok

szerkesztés

Partnervárosok:

A városközpont egy képe
  1. Le Maire et les Adjoints. www.mairie-perpignan.fr. (Hozzáférés: 2020. július 18.)
  2. Populations légales 2021
  3. Données climatiques de la station de Perpignan (french nyelven). Meteo France. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016)
  4. Climat Languedoc-Roussillon (french nyelven). Meteo France. [2019. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016)
  5. Normes et records 1961-1990: Perpignan - Rivesaltes (66) - altitude 42m (french nyelven). Infoclimat. (Hozzáférés: 2016)

További információk

szerkesztés