Baleár-szigetek

A Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) Spanyolország egyik autonóm közössége, egyben tartománya (provinciája); azon 7 autonóm közösség egyike, mely egyetlen tartományból áll. Az Ibériai-félszigettől keletre 100–200 km távolságra, a Földközi-tenger nyugati medencéjében található.

Baleár-szigetek
(Illes Balears
Islas Baleares)
Locator map of Balearic.png
Baleár-szigetek címere
Baleár-szigetek
címere
Baleár-szigetek zászlaja
Baleár-szigetek
zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Székhely Palma
Elnök Francina Armengol (PSIB-PSOE, 2015-től)
Népesség
Teljes népesség1 149 460 fő (2019) +/-
Népsűrűség214 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4992 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baleár-szigetek (Spanyolország)
Baleár-szigetek
Baleár-szigetek
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 30′, k. h. 3° 00′Koordináták: é. sz. 39° 30′, k. h. 3° 00′
Baleár-szigetek
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baleár-szigetek
témájú médiaállományokat.

Napjainkban Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye kellemes klímájának és egyéb adottságainak köszönhetően. Őslakosainak anyanyelve a katalán, de mindenki beszél spanyolul.

FöldrajzaSzerkesztés

Geológiailag a dél-spanyolországi Betikai-Kordillerák folytatása.

A szigetcsoport 5 nagyobb tagja:

Elhelyezkedése Kép Zászló Név
      Mallorca
      Menorca
      Ibiza (katalánul Eivissa)
      Formentera
      Cabrera
 
A Baleár-szigetek térképe

ÉghajlataSzerkesztés

Ibiza (Eivissa reptér; 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,823,526,527,831,036,536,636,638,432,028,423,838,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,715,917,719,722,726,829,730,327,724,019,616,722,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,18,39,611,414,618,421,422,219,916,512,39,514,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,20,21,03,47,610,015,916,512,18,52,41,1−1,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)37362731271151857585352412
Havi napsütéses órák száma1621662112462722993343052362051571512744
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología [1]


Palma de Mallorca (kikötő; 1981–2010) (Satellite view) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,415,517,219,222,526,529,429,827,123,719,316,521,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,38,49,611,715,118,921,922,519,916,612,39,714,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)43372839361162252695948450
Havi napsütéses órák száma1671702052372843153463162272051611512784
Forrás: AEM Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva].


Palma de Mallorca-i repülőtér (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,215,417,519,823,728,131,231,327,923,919,016,122,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,84,05,27,411,315,418,318,916,513,18,35,410,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)37322634321251750625548410
Havi napsütéses órák száma1631662022342833163423152222031621522760
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología


TörténeteSzerkesztés

A szigetcsoport legkorábbi lakóiról számos legenda maradt fent, az egyik hagyomány szerint a szigeteket a trójai háború után a görögök gyarmatosították.
A szigetek lakossága nagyon vegyes, akiknek szokásairól több furcsa történetet is meséltek. Egyes történet szerint az itt talált nép eleinte csupaszon, vagy csak juhbőrbe burkolva jártak – innen ered a szigetek neve (Gymnesian-szigetek) a népi etimológia egyik változata szerint – a föníciaiak öltöztették fel őket a széles tunikákba. Más történetek szerint meztelenek csak a nyári forróságban voltak. Más legendák pedig úgy tartják, hogy a lakosság üreges sziklák között és mesterséges barlangokban élt. Házasságuk és temetkezési szokásaik is sajátosak, római megfigyelők szerint Diodoroszhoz kapcsolódnak.

Az ókorban a szigetek lakói zsoldosként szolgáltak, először a karthágóiak, utána pedig a rómaiak alatt. A föníciaiak a szigeteket nagyon korai időkben birtokba vették; a kolonizációnak egy figyelemre méltó nyomát őrzi a város Mago (MAO Menorca). Karthágó bukása után a szigetek a jelek szerint gyakorlatilag függetlenek lettek. A rómaiak azonban könnyen találtak ürügyet a szigetek elfoglalására. A nagyobb szigeten 3000 római és spanyol telepes alapította meg Palma és Pollentia városát.

Geiserich vandál király hódította meg a szigeteket, majd valamikor 461 és 468 körül a Római Birodalom. Azonban 533 végén, vagy 534 elején, az Ad Decimum csata után a Bizánci Birodalom irányítása alá került. Később, 698 és a 707 között az Omajjád kalifátus uralma alá került. 859–862 között pedig a virágzó szigeteket a svéd viking király Björn Ironside és testvére Hastein fosztották ki.

902 körül a Córdobai Emirátus volt névlegesen a sziget hűbérura, majd a Cordobai Emirátus szétesése után a tizenegyedik század elején Mujahid al-Siqlabi, Taifa Denia uralkodójának flottája szerezte meg az irányítást a szigetek felett 1015-ben a későbbi Szardínia és Pisa expedíciók bázisaként. 1050-ben a sziget kormányzója Abd Allah ibn Aglab fellázadt, és létrehozta a független Taifa Mallorcát.

Évszázadokon át a baleár hajósok és kalózok voltak a Földközi-tenger nyugati partjainak urai. De az olasz tengeri köztársaságok bővülő befolyása és a hatalomváltás az Ibériai-félszigeten a muszlim államok és a keresztény államok között sérülékennyé tette a szigeteket.

A keresztes hadjárat során, 1115-ben kifosztották Palma-t, ez a szigeteken véget vetett a nagy tengeri hatalom időszakának, de egy éven belül a most összetört szigetek elfoglalták a berber almorávidákat. Az Almoravidok legyőzték, és 1147-ben leváltották Észak-Afrikában és az Ibériai-félszigeten a rivális Almohad Marrakech dinasztiát. Muhammad ibn Ganiya, a Almoravid igénylő Palma-ba menekült és azt fővárossá alapította. Dinasztiája, a Banu Ghaniya szövetségest keresett, hogy visszaszerezze az Almohad királyságot, Genovának és Pisának megadta az első kereskedelmi engedményeket a szigeteken. 1184, egy expedíciót küldtek visszaszerezni Ifrikija (a part menti területeken a mai Tunézia, Algéria keleti és nyugati Líbia), de az expedíció vereséggel végződött. 1229-ben I. Jakab aragóniai király meghódította Mallorca-t. Ezt gyorsan követte a többi sziget meghódítása is: 1232-ben Menorca és 1235-ben Ibiza is. 1236-ban a legtöbb szigeten I. Péter építette ki királyságát. Péter uralkodott Palmán, de halála után 1258-ban a szigetek visszatértek az Aragóniai koronához.

I. Jakab halála után 1276-ban fiai között osztották fel a tartományokat, mellyel egy új Királyság jött létre Mallorcán a Baleári-szigeteken és a szárazföldi megyékben Roussillon vagy Montpellier, fia, II. Jakab irányítása alatt, a vazallus Aragónia Királyság pedig bátyjára, Péterre maradt.

1469-ben, aragóniai Ferdinánd (Aragónia királya) és I. Izabella kasztíliai királynő (Queen of Kasztília) voltak trónon. Haláluk után, saját területükön (addig külön kormányozták) unokájuk, V. Károly császár uralkodott. Ez tekinthető a modern spanyol állam alapjának.

A Baleár-szigeteket is gyakran támadták meg berber kalózok Észak-Afrikából. 1514-ben, 1515-ben és 1521-ben a Baleár-szigetek partjain és a spanyol félszigeten a török kalózok parancsnoksága alatt az oszmán tengernagy, Hajreddin Barbarossa rajtaütött a lakosságon.

1713-ban az utrechti szerződés eredményeként Menorca szigete brit gyarmat lett. Ezt a szerződést aláírta Nagy-Britannia, a Norvég Királyság Portugália, valamint a Spanyol Királyság is, hogy véget vessen a spanyol örökösödési háború okozta konfliktusnak Gibraltár, a Menorca Királyság, Nagy-Britannia és Szardínia közt. A Spanyolországban aláírt párizsi békeszerződés 1783-ban azonban francia uralmat eredményezett.

Menorca végül visszakerült Spanyolországhoz. Az utolsó brit megszállás, 1798-tól 1802-ig tartott a brit haditengerészeti erők folyamatos jelenléte mellett, ami azonban azt jelentette, hogy a Baleár-szigeteket soha nem foglalták el a francia napóleoni háborúk idején.

DemográfiaSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A lakosság 79%-a él Mallorca szigetén. A szigetek sűrűn lakottak, a népsűrűség Mallorcán és Ibizán 200 fő/km² körüli. Ez a turistaszezon alatt többszörösére nő.

A Baleár-szigetek népessége (2005-ben)[2]) népesség a szigetek %-ban népsűrűség (fő/km2)
Mallorca 777,821 79.12% 214.84
Ibiza 111,107 11.30% 193.22
Menorca 86,697 8.82% 124.85
Formentera 7,506 0.76% 90.17

Nyelvi megoszlásSzerkesztés

A szigetcsoport hivatalos nyelve a spanyol (castellano) és a katalán (català), mellettük a beszélt nyelvben léteznek a keleti katalán dialektus helyi – mallorcai (mallorquí), menorcai (menorquí) és ibizai (eivissenc)szubdialektusai is.

OktatásSzerkesztés

A szigeteken 394 iskola található, amiből 263 állami.

A Távoktatás Nemzeti Egyeteme mellett a Baleári Egyetem is képviselteti magát a szigeteken.

TurizmusSzerkesztés

A külföldi turisták száma szerint a Baleár-szigetek – évi 9, 8 millió külföldi turistával – Katalónia után második Spanyolország autonóm közösségei között. Az AENA (a spanyol repülőtereket és polgári légi közlekedést működtető társaság) által közölt adatok szerint a szigeteken Mallorca a fő turisztikai úti cél 65%-kal. A következő Ibiza (katalánul Eivissa) 37%-kal, majd Menorca és Formentera, 18,13%-kal, illetve 12,37%-kal. A szigeteket felkereső külföldi turisták elsősorban Európából (főleg Németországból és az Egyesült Királyságból) érkeznek.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Nézd meg a baleár-szigetek címszót a Wikiszótárban!