Főmenü megnyitása

Menorca a Földközi-tenger nyugati részén fekvő, Spanyolországhoz tartozó sziget, a Baleári-szigetek második legnagyobb tagja. Neve a latin Balearis Minor, később Minorica kifejezésből származik, ami arra utal, hogy ez a kisebbik sziget a szigetcsoport nagy szigete, Mallorca mellett. A sziget lakossága 2010-ben 94 383 fő volt, legnagyobb városa és adminisztratív központja Mahón (katalánul Maó).

Menorca
Ciutadella kikötője
Ciutadella kikötője
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Székhely Mahón (29 321 lakos)
Népesség
Teljes népesség 91 601 fő (2016)
Népsűrűség135,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése Földközi-tenger
Szigetcsoport Baleári-szigetek
Terület695,7 km²
Legmagasabb pont Monte Toro, 358 m
Elhelyezkedése
Menorca.jpg
Menorca (Spanyolország)
Menorca
Menorca
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 58′, k. h. 4° 05′Koordináták: é. sz. 39° 58′, k. h. 4° 05′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Menorca témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténelmeSzerkesztés

A sziget jellegzetes megalitikus építményeiről, csak itt található kamrasírokról (naveta), T-oszlopairól (taula), kőfalairól (talaiot) is ismert. A korai baleári építészetre hatással voltak más mediterrán kultúrák is, például úgy vélik, hogy a vakolt faoszlopok használatát a minószi Knosszoszból tanulták el.

ÓkorSzerkesztés

 
Menorca zászlaja

Miután Róma a második pun háborúban elfoglalta Hispániát, jelentősen megnőtt az Ibériai-félsziget és Itália közötti kereskedelmi hajóforgalom. Ezt kihasználva Menorcán és Mallorcán kalózok települtek meg és innen kiindulva fosztogatták a római kereskedőket. Róma nem sokáig tűrte ezt és i.e. 121-re a teljes szigetcsoportot megszállták és betagozták a birodalmuk Hispania Citerior provinciájába. I.e. 13-ban Augustus császár közigazgatási reformja után a szigetek Hispania Tarraconensis provinciához kerültek.

A római időkben Menorcának jelentős zsidó népessége volt. Az 5. századi Severus püspök ír arról, hogy 418-ban 540 zsidó férfit és nőt kényszerítettek a megkeresztelkedésre. A keresztelkedést megtagadó gazdag zsidókat kiűzték a városokból, zsinagógáikat felgyújtották. Ennek ellenére a vallásukat nyíltan vagy titokban, látszólag keresztényként űző baleári zsidó közösség (a xueták) egészen a 20. századig fennmaradt.

KözépkorSzerkesztés

Az 5. században a vandálok kerítették hatalmukba a szigetet, amit a Bizánci Birodalom 534-ben visszafoglalt. Miután az Ibériai-félszigetet elfoglalták a mórok, Menorcát 903-ban a Cordobai Kalifátushoz csatolták Manúrka név alatt. Ekkoriban jelentős számú muszlim költözött a szigetre. A keresztények 1231-ben visszavették Mallorcát, de Menorca formailag önálló muszlim állam maradt, amely azonban adót fizetett Aragóniának. III. Alfonz aragón uralkodó végül 1287. január 17-én megszállta a szigetet és a Mallorcai Királysághoz csatolta; ezt a napot máig Menorca nemzeti ünnepeként tartják nyilván. A muzulmán lakosság egy részét erőszakkal megtérítették, a többieket Ibiza, Valencia és Barcelona piacain adták el rabszolgának.

1344-ben Aragónia királya országába olvasztotta az addig vazallus Mallorcai Királyságot. Aragónia és Kasztília uniója után a szigetek is az egyesült Spanyolországhoz kerültek. A 16. századtól kezdve Menorca sokat szenvedett a berber kalózok támadásaitól; 1535-ben Hajreddín Barbarossa elfoglalta Mahónt és 6000 lakosát elhurcolta rabszolgának.

18. századSzerkesztés

 
A menorcai csata, 1756 (Nicolas Ozanne képe)

A spanyol örökösödési háborúban Nagy-Britannia megszállta Menorcát, melyet a háborút lezáró utrechti békében Gibraltárral együtt elcsatolt Spanyolországtól. A fővárost Mahónba helyezték át, ahol flottabázist építettek ki a brit hadihajók számára. A hétéves háború során 1756-ban Franciaország foglalta el a szigetet, de a háború után visszakerült az angolokhoz. Miután Franciaország belépett az amerikai függetlenségi háborúba, francia-spanyol csapatok 1782-ben újra megszállták Menorcát, amely a következő évben, a versaillesi béke alapján visszakerült Spanyolországhoz. A britek még egyszer partra szálltak 1798-ban a napóleoni háborúk során és a sziget csak 1802-ben került vissza, immár véglegesen, a spanyol koronához. Spanyolország francia megszállása idején a Baleári-szigetek függetlenek maradtak, az immár szövetséges brit flotta védelmének köszönhetően.

20. századSzerkesztés

A spanyol polgárháborúban Menorca a köztársasági oldalt támogatta, míg a Baleárok többi tagja Franco pártján állt. Jelentős harcokra nem került sor, bár az olasz Corpo Truppe Volontarie megbombázta a szigetet és sokan meghaltak, amikor megpróbálták fegyverrel elfoglalni Mallorcát. 1939 februárjában a francóisták partraszálltak, a magukat megadó köztársaságpárti csapatokat pedig a brit flotta evakuálta.

1993 októberében az UNESCO Menorca teljes területét bioszféra-rezervátumnak nyilvánította. 2005-ben Menorca csatlakozott a Szigetjátékokat szervező International Island Games Association szövetséghez.

ÉghajlatSzerkesztés

Menorca éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 14,0 14,2 15,5 17,3 21,1 25,0 28,4 28,9 26,1 22,0 17,7 15,2 20,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 7,5 7,5 8,4 10,0 13,4 17,2 20,3 21,1 18,7 15,4 11,1 8,9 13,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 59 47 42 48 37 14 3 22 48 81 85 64 550
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología


KultúraSzerkesztés

 
Menorcai gin

Mahónban minden évben megtartják a nemzetközi operahetet és az orgonafesztivált, Ciutadellában pedig a Capella Davidica koncertek és a nyári zenefesztivál a fő kulturális események. A sziget városaiban nyaranta fiestákat rendeznek. Ciutadellában június 23-25 között rendezik a Festes de Sant Joan-t, melynek során felvonulnak a helyi lófajta, a fekete szőrű menorquín képviselői és lovasaik békés kopjás bemutatókon bizonyíthatják ügyességüket.

A régmúltban a szigeten jelentős volt a bortermelés; bár a 20. század során ez visszaesett, újabban számos új borkészítő gazdaság nyílt. A brit történelmi befolyásnak tulajdonítható a helybeliek gin iránti vonzalma, jellemzően keserű citromos üdítővel keverve, Pomada formájában isszák. Híres a mahóni sajt és majonéz is.

Menorca hivatalos nyelvei a katalán és a spanyol. 2012 óta a főváros hivatalos elnevezése is Maó-Mahón. A helybeliek a katalán lokális változatát, a menorquít beszélik, de rendszerint jól kommunikálnak spanyolul is. A bevándorlók jellemzően csak a spanyolt beszélik.

ÉlővilágSzerkesztés

 
A kihalt menorcai óriásnyúl

Menorcán több mint 900 virágos növény - közöttük 24 (vagy 25) orchidea- honos; többségük nagyobb területen elterjedt mediterrán faj, de vannak endemikus növényei is. A látványos rovarok közül 30 lepke- és 17 szitakötőfaj él a szigeten.

A kétéltűeket három faj, a zöld varangy, a tavi béka és a mediterrán levelibéka képviseli. Gyakran látható a római gyík (Podarcis siculus) és a marokkói faligyík (Teira perspicillata). A szigeteken endemikus a baleári faligyík (Podarcis lilfordi). A gekkóknak két faja, a fali gekkó (Tarentola mauritanica) és a török gekkó (Hemidactylus turcicus) található Menorcán. Kígyókból négy faj található itt: a viperasikló (Natrix maura), a vízisikló (Natrix natrix), az ál-rézsikló (Macroprotodon cucullatus) és a hegyesorrú sikló (Rhinechis scalaris). A hüllőket még a görögteknős (Testudo hermanni), mocsári teknős (Emys orbicularis) és az amerikai eredetű vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta) képviseli.

Menorca a vándormadarak pihenőhelye és a madármegfigyelők paradicsoma. A helyben fészkelők közé tartozik a korallsirály, a kék kövirigó és a kövi pacsirta. Előfordul a törpesas, vörös kánya és dögkeselyű; a gyurgyalag, a mediterrán vészmadár és a baleári vészmadár (Puffinus mauretanicus) is.

Nagy termetű vadon élő emlősök nincsenek Menorcán, inkább csak nyulak, kis rágcsálók, nyuszt és a mediterrán sün.

A régmúltban az Ibériai-félszigettől elszigetelt Menorcán óriásira nőtt teknős (Geochelone gymnesica), nyúl (Nuralagus rex) és pele (Muscardinus cyclopeus) élt, de ezek mára kipusztultak, akárcsak az endemikus barlangi kecske (Myotragus balearicus).

KözigazgatásSzerkesztés

 
Menorca önkormányzatai

Menorcának két nagyjából egyforma méretű nagyobb települése van: Mahón és Ciutadella de Menorca. A sziget területe nyolc önkormányzat között oszlik meg:

Önkormányzat Terület
(km²).
Lakossága 2001-ben Lakossága 2010-ben
Ciutadella de Menorca 186,3 23 103 29 247
Ferreries 66,1 4 048 4 620
Es Mercadal 138,3 3 089 5 398
Es Migjorn Gran 31,4 1 167 1 539
Alaior 109,9 7 108 9 399
Mahón (Maó) 117,2 23 315 29 050
Es Castell 11,7 6 424 7 926
Sant Lluís 34,8 3 270 7 204
Összesen 695,7 71 524 94 383

ForrásokSzerkesztés

  • C. Michael Hogan (2007) Knossos fieldnotes, The Modern Antiquarian
  • Henry Christmas, The Shores and Islands of the Mediterranean, Published 1851, R. Bentley
  • Elukin, Jonathan M. Living Together, Living Apart : Rethinking Jewish-Christian Relations in the Middle Ages. Vol. Jews, Christians, and Muslims from the ancient to the modern world. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 2007.
  • Bradbury, Scott, ed. trans. (1996). Severus of Minorca: Letter on the Conversion of the Jews (Oxford Early Christian Texts).. Oxford University Press. p. 154. ISBN 978-0-19-826764-5.
  • Gregory, Desmond (1990). Minorca, the Illusory Prize: A History of the British Occupations of Minorca between 1708 and 1802. Cranbury, NJ, USA: Associated University Presses, Inc. p. 132. ISBN 0-8386-3389-7.
  • Robert Davis (2004): Christian Slaves, Muslim Masters: White Slavery in the Mediterranean, the Barbary Coast and Italy, 1500–1800. ISBN 1-4039-4551-9.
  • Menorca.com
  • Miquel Hudin & Elia Varela Serra (2013), Vinologue Menorca, Leavenworth Press, p. 75, ISBN 978-0-983-77187-6

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Minorca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.