Főmenü megnyitása

Mallorca (katalánul, spanyolul; ejtsd: [ma'λorka]) Spanyolország legnagyobb szigete, a Baleár-szigetek (katalánul: Illes Balears, spanyolul: Islas Baleares) tagja, a Földközi-tengerben, az Ibériai-félszigettől keletre. A szigetcsoport többi tagjához (Ibiza, Formentera, és Menorca) hasonlóan közkedvelt turistacélpont, amely az 1960-as évektől kezdve fokozatosan vált a „nyugati országokban” egyre népszerűbbé. Neve a latin insula maior („nagyobb sziget”) szó egy későbbi változatából, a Maiorica szóból származik.

Mallorca
Mallorca műholdképen
Mallorca műholdképen
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Autonóm közösség Baleár-szigetek
Székhely Palma de Mallorca
Népesség
Teljes népesség859 289 fő (2015) +/-
Népsűrűség238.75 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése Földközi-tenger
Szigetcsoport Baleár-szigetek
Terület3684 km²
Legmagasabb pont Puig Major, 1445 m
Elhelyezkedése
Mallorca topo.png
Mallorca (Spanyolország)
Mallorca
Mallorca
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′Koordináták: é. sz. 39° 37′, k. h. 2° 59′
A Mallorca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallorca témájú médiaállományokat.
Cala Figuera
Mallorca tipikus látképe

Fővárosa Palma de Mallorca egyben a Baleár-szigetek spanyol autonóm tartomány székhelye is. Mallorca nemzeti himnusza a La Balanguera. A sziget lakosai a katalán nyelv mallorcai nyelvjárását beszélik.

FöldrajzSzerkesztés

Mallorca a Földközi-tenger nyugati medencéjében fekszik. A Baleár-szigetek legnagyobbika Ibiza, Menorca, Formentera mellett. Nagysága 3684 km². Partszakaszainak összesített hossza 554 km. Ezek egy része lassan mélyülő homokos part, míg másutt sziklás, meredek partszakaszok találhatóak.

DomborzatSzerkesztés

Mallorca szigetét keletről, és nyugatról két, nagyjából 70 kilométer hosszan elterülő hegylánc határolja. Keletről a Serra de Llevant, nyugatról pedig a magasabb Tramontana-hegység (Serra de Tramuntana).

Északon és délen két nagyobb öböl, az Alcúdiai-öböl (Badia de Alcudia), illetve a Palmai-öböl (Badia de Palma) található.

Mallorcának jelentősebb állandó folyója nincs. Számos vízfolyás található a szigeten, de ezek csupán a hegyekből lezúduló esővizet vezetik el, s az éghajlati viszonyok hatására rendszeresen kiszáradnak.

Bár természetes tavak nincsenek, a hegyekben több mesterséges található, melyekben csapadékvizet gyűjtenek, és tárolnak.

Mallorca közelében két kisebb lakatlan sziget is található, Cabrera illetve Dragonera.

A sziget főbb hegyvidékei:

A Serra de Tramuntana (sp. Sierra de Tramuntana) hegysége, a parttal párhuzamosan emelkedik, a nyugati vidéken. Legmagasabb pontjai:

A Serra de Llevant (sp. Sierra de Levante) hegysége, keleten húzódik. Legmagasabb csúcsai:

További hegyek a két hegyvidéken kívül:

ÉghajlatSzerkesztés

Mallorca éghajlata mediterrán. A hegyekben (főként a Tramuntana-hegységben) jelentősebb mennyiségű csapadék hullik a sziget többi részéhez viszonyítva. Sőt, a hegylánc egyes részein télen havazás is előfordul.

Palma de Mallorca (kikötő; 1981–2010) (Satellite view) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,415,517,219,222,526,529,429,827,123,719,316,521,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,38,49,611,715,118,921,922,519,916,612,39,714,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)43372839361162252695948450
Havi napsütéses órák száma1671702052372843153463162272051611512784
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología [1]
Palma de Mallorca (reptér; 1981–2010) (Satellite view) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,215,417,519,823,728,131,231,327,923,919,016,122,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,84,05,27,411,315,418,318,916,513,18,35,410,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)37322634321251750625548410
Havi napsütéses órák száma1631662022342833163423152222031621522760
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología [1]
Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Éves átlag
A víz hőfoka °C 15 14 14 15 18 21 24 25 25 23 20 17 19

TörténelemSzerkesztés

Mallorca az ókorbanSzerkesztés

Az első emberek i. e. 5000 körül érkeztek Mallorcára. A sziget természetes barlangjaiban éltek, és vadászattal, gyűjtögetéssel tartották fenn magukat.

Az évszázadok alatt lassan benépesült szigetre az első komoly külső hatást a karthágóiak, majd az őket legyőző rómaiak tették. Utóbbiak i. e. 123-ban foglalták el a Baleár-szigetcsoportot, s az általuk Balearis Majornak elnevezett Mallorcán számos várost alapítottak. Közéjük tartozik a mai főváros, Palma is. Ez az időszak tekinthető a sziget első virágkorának. Fellendült a mezőgazdaság (szőlészet, olívatermesztés), és az építészet (templomok, utak épültek).

A római uralom utánSzerkesztés

A Római Birodalom szétesése után az Ibériai-félszigetet fokozatosan uralmuk alá hajtó mórok 903-ban Mallorcát is elfoglalták. A sziget új urai a rómaiakhoz hasonlóan fejlődést hoztak magukkal. Ismét fellendült az építészet, és a mezőgazdaság. Különösen az olíva- és gyümölcstermesztés.

1229 szeptemberében I. (Hódító) Jakab aragóniai király seregével elindult Mallorca elfoglalására. Hajói azonban több napos viharba kerültek, s végül csak komoly nehézségek árán sikerült kikötniük a mai Santa Ponsa közelében (a partraszállás emlékét emlékmű őrzi). December végére megtört a mórok ellenállása, s Mallorca keresztény fennhatóság alá került.

I. Jakab halála után örökösei váltották egymást a sziget trónján. Mallorca ekkor önálló királyság volt, egészen 1349-ig, amikor a Baleár-szigetek az Aragóniai Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időszakban Mallorca a térség jelentős kereskedelmi központja volt, szerepe azonban 1492 (Amerika felfedezése) után folyamatosan csökkent. A szigetnek pedig állandósult kalóztámadásokkal is meg kellett birkóznia (ennek következtében sok lakos a belső, partoktól távolabbi részeken telepedett le).

A sziget a XX. századbanSzerkesztés

A spanyol polgárháború alatt Mallorca szinte végig a nacionalisták ellenőrzése alatt volt, mert bár a republikánusok 1936 nyarán kísérletet tettek a sziget elfoglalására, ez végül meghiúsult.

A második világháború után Mallorca fejlődése a 60-as években indult meg látványosan. Az 1960-ban átadott Son San Juan repülőtér új távlatokat nyitott a turizmusban, s a kiváló adottságokkal rendelkező sziget hamarosan az európai turisták kedvelt célpontja lett.

1983-ban a szigetcsoport teljes autonómiát kapott a spanyol államtól.

A töretlen fejlődést jól jelzi, hogy a 90-es évek második felében a szigetre látogató turisták száma megközelítette az évi hétmilliót. Az idegenforgalom ilyen mértékű fellendülése Spanyolország vezető gazdasági régiójává tette a Baleár-szigeteket.

NépességSzerkesztés

A szigetek lakossága 790 763 fő, 375 048-an Palmán élnek.

A szigeteken a katalán és a spanyol a hivatalos nyelv. A katalán nyelvet a lakosság igen aktívan használja, jóllehet, nagyon sokan állítják, hogy mallorcai nyelven beszélnek, de a nyelvészek nagy többségének az a véleménye, hogy ez csupán a katalán nyelv mallorcai nyelvjárása.

KözigazgatásSzerkesztés

A Baleár-szigetek Spanyolország 17 autonóm közösségének egyike. Az alkotmány szerint a Baleár-szigetek számos téren önálló jogkörrel rendelkezik. Ez alól kivétel a hadügy, és a külügy, amelyek továbbra is a madridi székhelyű spanyol kormánynak vannak alárendelve.

Mallorca 53 kerületből áll.

GazdaságSzerkesztés

Mallorca gazdasága a 20. század közepétől fokozatos átalakuláson ment keresztül. A nemzetközi repülőtér (PMI) megépítése lehetővé tette az európai turisták számára, hogy kényelmesen és gyorsan a szigetre utazhassanak. A helyiek közül egyre többen találtak munkát az idegenforgalomban, és a hozzá kapcsolódó építőiparban. A mezőgazdaság és a könnyűipar fokozatosan háttérbe szorult.

VallásSzerkesztés

A mallorcaiak rendkívül vallásosak. A lakosság közel 100%-a római katolikus. A szigeten sok templom, kolostor található. Rendszeresen tartanak vallási zarándoklatokat.

TurizmusSzerkesztés

 
Cabo del Pinar
 
Alcúdia öble
 
Cala d’Or kikötője

ÜdülőturizmusSzerkesztés

Gazdaságának gerincét a turizmus egyre növekvő forgalma alkotja. A sziget idegenforgalmi statisztikája 1960-ban csupán 360 000 idelátogató turistáról tesz említést, számuk 1970-ben két millióra, 2007-ben pedig már 9,91 millióra növekedett. A turisták 35,8 százaléka német, 23,2 százaléka brit, 21,6 százaléka spanyol volt. Az idelátogató vendégek döntő többsége repülőgéppel érkezik, 2007-ben csupán 203 000-en választották a vízi közlekedést. A sziget megközelítőleg 1600 szállodájában összesen 286 400 férőhely áll a vendégek rendelkezésére.

Népszerű üdülőhelyek:

  • Platja de Palma (Playa de Palma) – A sziget legnagyobb strandja a fővárostól keletre, a repülőtér közvetlen szomszédságában.
  • C'an Pastilla – Platja de Palmától keletre terül el, a repülőtér mellett.
  • S'Arenal (El Arenal) – Playa de Palmától keletre, a Bahía de Palma (Palmai-öböl) felé nyílik.
  • Magaluf (Magalluf)Palma Nova – A palmai öbölben fekszik, a fővárostól nyugatra, nevezetessége delfináriuma és víziparadicsoma.
  • Alcúdia – Középkori város kikötővel az északi parton. A Puerto de Alcúdia mentén húzódik a turistacentrum is.
  • Es Trenc – A sziget egyik legszebb strandja.
  • Cala Minor – A keleti parton terül el több apró öbölben.
  • Cala d’Or – A sziget keleti partján található. Több homokos strandja van, melyek védett öblökben fekszenek (pl. Playa Cala d’Or, Cala Gran, Cala Esmeralda).

Kulturális örökségSzerkesztés

Kolostorok

  • Santuari de Cura (Puig de Randa, Algaida, 540 m magasan)
  • Santuari de Montision (Porreres, 263 m magasan)
  • Ermita de Sant Miquel (Montuiri, 246 m magasan)
  • Ermita de Bonany (Petra, 317 m magasan)
  • Santuari de Sant Salvador (Felanitx, 510 m magasan)
  • Ermita de Betlem (Artà)
  • Ermita de la Victòria (Alcúdia, 400 m magasan)
  • Santuari des Puig de Maria (Pollença, 333 m magasan)
  • Santuari de Lluc (Escorca/Lluc 550 m magasan)
  • Ermita de Santa Magdalena (Inca, 304 m magasan)
  • Ermita de la Trinitat (Valldemossa, 540 m magasan)

KözlekedésSzerkesztés

A sziget megközelítése a Palma de Mallorca nemzetközi repülőtéren (Son San Joan (PMI)) keresztül a leggyorsabb, mivel járatok nem csak Spanyolország városaiból (Barcelona, Valencia, Madrid, Alicante, Bilbao stb.), hanem Európa több városából indulnak. A szigeten található még egy kisebb repülőtér, az Aeropuerto de Son Bonet, ez azonban csak kisebb sportgépeket és helikoptereket fogad.

Mallorca közlekedési infrastruktúrája fejlett. Vonattal el lehet jutni Palmából Manacorig, illetve a történelmi Palma–Sóller-vasútvonalon Sóllerig.

A nagyobb városok autópályákkal és gyorsforgalmi utakkal vannak összekötve. Az utak kifejezetten jó minőségűek. A buszközlekedés szintén fejlett, mind távolsági, mind helyi, városi viszonylatban.

A hajóközlekedés kiemelt szerepet játszik a sziget életében. Mind a szigetcsoport környező szigetei, mind a kontinens elérhető menetrend szerinti hajójáratokkal.

GalériaSzerkesztés

MédiaSzerkesztés

RádióadókSzerkesztés

  • Flaix FM
  • IB 3
  • Radio Mallorca Ser
  • Radio Popular Cope
  • Última Hora Radio
  • Radio Nacional de España
  • Onda Cero
  • Radio Jove
  • Radio Balear
  • Radio gaggi
  • Inselradio 95,8/99,6 (német nyelvű)
  • Maxima.FM (megszűnt 2006-ban)
  • Kiss FM
  • Cadena Dial Mallorca

TelevízióadókSzerkesztés

  • IB 3
  • T.V.E. Balear
  • M-7
  • Canal 4
  • TV 3

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva].

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mallorca című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés

További információkat találhatsz Mallorca témában a Wikipedia testvérprojektjeiben:

  Szótári meghatározások a Wikiszótárban
  Kézikönyvek a Wikikönyvekben
  Idézetek a Wikidézetben
  Forrásmunkák a Wikiforrásban
  Képek a Commonsban
  Hírek a Wikihírekben