Kanári-szigetek

Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport Afrika északnyugati partjai mentén
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 15.

A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km². A szigetcsoport geológiailag az Afrikai-lemezen fekszik, de politikailag és kulturálisan Európához tartozik.

Kanári-szigetek (Canarias)
Kanári-szigetek címere
Kanári-szigetek címere
Kanári-szigetek zászlaja
Kanári-szigetek zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
TartományaiSanta Cruz de Tenerife,
Las Palmas
Rangautonomous community of Spain
Hivatalos nyelvspanyol
SzékhelyLas Palmas de Gran Canaria
ElnökPaulino Rivero Baute
PolgármesterAngel Victor Torres Perez
IrányítószámCN
Népesség
Teljes népesség2 172 944 fő (2021)[1]
Népsűrűség248 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7447 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 28° 00′, ny. h. 15° 45′28.000000°N 15.750000°WKoordináták: é. sz. 28° 00′, ny. h. 15° 45′28.000000°N 15.750000°W
Kanári-szigetek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanári-szigetek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, La Gomera és El Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) székhelyt cserél Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas között. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.

Nevének eredete

szerkesztés

Nevének etimológiája a legelfogadottabb nézetek szerint a latin Canariae Insulae, (A kutyák szigete) elnevezésre megy vissza. Ez eredetileg az egyik sziget, Canaria – valószínűleg a mai Gran Canaria – neve lehetett, innen terjedt át az egész szigetcsoportra. Idősebb Plinius szerint ezen a szigeten nagy tömegben éltek igen nagy testű kutyák.[2] Egyes vélemények szerint ezek a kutyák „tengeri kutyák”, azaz fókák is lehettek.[3]

A kanárimadár nevét a szigetekről kapta, nem pedig fordítva.

Nyugatról keletre a főbb Kanári-szigetek a következők: El Hierro, La Palma, La Gomera, Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és La Graciosa. Ezeken kívül Lanzarote-tól északra találhatók a Chinijo-szigetcsoporthoz tartozó Montaña Clara, Alegranza, Roque del Este és Roque del Oeste szigetek; Fuerteventurától északkeletre pedig Lobos szigete. Továbbá egy sor kisebb szikla is található az óceánban: a Roques de Anaga, Garachico és Fasnia Tenerife, Salmor és Bonanza pedig El Hierro közelében.

A fő szigetek saját igazgatással Szigetek saját igazgatás nélkül
Tenerife 2034 km²
Fuerteventura 1660 km² Lobos 04,58 km²
Gran Canaria 1560 km²
Lanzarote 0846 km² La Graciosa 0029 km²
Alegranza 10,30 km²
Montaña Clara 01,48 km²
Roque del Este 00,06 km²
Roque del Oeste 00,015 km²
La Palma 0708 km²
La Gomera 0370 km²
El Hierro 0269 km²
A Kanári-szigetek térképe

A szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyhőoszlop)(wd) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Az állandó helyzetű forrópont felett az óceáni kéreg fokozatosan elmozdult, így keletkeztek egymás közelében újabb és újabb vulkáni szigetek.

Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3715 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.

 
Az El Teide a szigetek és Spanyolország legmagasabb pontja is
 
Az 1956 méter magas Morro de la Agujereada Gran Canaria szigetén

A szigetek legmagasabb pontjai:

Név Magasság és a sziget neve
Teide 3715 méter (Tenerife)
Roque de los Muchachos 2426 méter (La Palma)
Morro de la Agujereada 1956 méter (Gran Canaria)
Malpaso 1500 méter (El Hierro)
Garajonay 1487 méter (La Gomera)
Zarza 812 méter (Fuerteventura)
Peñas del Chache 670 méter (Lanzarote)
Caldera de Alegranza 289 m (Alegranza)
Las Agujas 266 m (La Graciosa)
La Mariana 256 m (Montaña Clara)
La Caldera o La Herradura 127 m (Lobos)

Éghajlatukat a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. Az ugyancsak a Szahara felől érkező és (főleg tavasszal és nyáron) sok port hozó szél a kalima — amikor ez fúj, a látótávolság lecsökken, a színek kifakulnak, minden sárgás-szürkés lesz és a hőmérséklet 35-40 °C-ra emelkedik. A szigeteken több meteorológiai állomáson is mérik a kihulló por mennyiségét — ez általában évi 20–80 gramm/négyzetméter (jelentős változékonysággal).[4]

A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghűvösebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.

A hideg Kanári-áramlat miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).

Lanzarote (reptér, 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,721,322,923,524,626,328,229,128,626,724,221,824,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)14,014,315,015,716,818,820,421,220,819,417,215,417,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)171813520012101529111
Havi napsütéses órák száma2032012412552972923082952482352071962978
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[5]


Las Palmas, Gran Canaria (reptér; 1981-2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)29,530,934,034,336,036,944,239,239,036,036,229,444,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,821,222,322,623,625,326,927,527,226,224,222,224,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,315,616,216,317,319,220,821,621,420,118,116,518,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)10,29,410,512,012,214,416,417,616,814,812,812,09,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)252413610009162231149
Havi napsütéses órák száma1841912292282722843083002412201851792821
Forrás: World Meteorological Organization (UN),[6] Agencia Estatal de Meteorología[7]


Santa Cruz de Tenerife éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,021,222,122,724,126,228,729,028,126,324,122,124,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,415,315,916,517,819,521,221,921,720,318,416,618,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)3235381241027193443226
Havi napsütéses órák száma1781862212372823063373192532221781682887
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[8]


La Palma (reptér; 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)27,031,032,836,632,429,438,438,036,834,431,628,138,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)20,620,721,221,622,624,125,526,326,625,523,521,823,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,515,315,716,217,419,220,721,421,320,218,316,718,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)9,410,910,210,011,015,214,916,716,415,310,010,09,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)49573319721112417080372
Havi napsütéses órák száma1411461771741921882222091871751401382089
Forrás: AEM [9]


Növényzet

szerkesztés

A szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta világörökség része.

Állatvilág

szerkesztés

Az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. Sajátos faja volt az állatvilágnak a tenerifei óriáspatkány(wd) (Canariomys bravoi), ami a szigeti óriásnövés, az izolált gigantizmus(wd) példája lehetett. El Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) is még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.

Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját tekinthetjük:

  • Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a szigeteken),
  • Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (El Hierro sziget),
  • Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (La Palma).

Természetvédelem

szerkesztés

A 21. század elején a szigeteken összesen 146 természetvédelmi terület található, ebből tizenegy természeti park, valamint 131 különböző természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet. Az ország nemzeti parkjai közül itt négy  van.[11]

A négy nemzeti park:

Népesség

szerkesztés

Népességének változása

szerkesztés
A népesség alakulása 2016 és 2021 között
Lakosok száma
2 101 924
2 108 121
2 127 685
2 153 389
2 175 952
2 172 944
201620172018201920202021
Adatok: Wikidata

Az egyes szigetek népessége 2022-ben[12]

szerkesztés

Legnépesebb települések

szerkesztés

A szigetek legnépesebb települései 2019-ben,[13] kiemelve az egyes szigetek legnagyobb települései.

rang Város / önkormányzat sziget népesség
(2019-ben)
1 Las Palmas de Gran Canaria Gran Canaria 379 925
2 Santa Cruz de Tenerife Tenerife 207 312
3 San Cristóbal de La Laguna Tenerife 157 503
4. Telde Gran Canaria 102 647
5 Arona Tenerife 81 216
6. Santa Lucía de Tirajana Gran Canaria 73 328
7. Arrecife Lanzarote 62 988
8. San Bartolomé de Tirajana Gran Canaria 53 443
9 Granadilla de Abona Tenerife 50 146
10 Adeje Tenerife 47 869
11 La Orotava Tenerife 42 029
12 Puerto del Rosario Fuerteventura 40 753
13. Arucas Gran Canaria 38 138
14 Los Realejos Tenerife 36 402
15 Agüimes Gran Canaria 31 619
16 Ingenio Gran Canaria 31 321
17 Puerto de la Cruz Tenerife 30 468
18 Candelaria Tenerife 27 985
19 Gáldar Gran Canaria 24 242
20 La Oliva Fuerteventura 26 580
21 Tacoronte Tenerife 24 134
22 Icod de los Vinos Tenerife 23 254
23 Teguise Lanzarote 22 342
24 Los Llanos de Aridane La Palma 20 467
25 Mogán Gran Canaria 20 072
26 San Sebastián de la Gomera La Gomera 9093
27 Valverde El Hierro 5005

Az őslakosok nyelve a délnyugat-marokkói silha nyelvjáráshoz állt közel.[14]

Annak ellenére, hogy a szigetvilág Spanyolországhoz tartozik, nyelvileg és kulturálisan közel áll Latin-Amerikához. A mai kanári-szigeteki spanyol mind hangtanilag, mind szókincs tekintetében az andalúz nyelvjárás nyugati változatához és a karibi nyelvjáráshoz áll a legközelebb.

A kanári társadalom többségében keresztény, legfőképp római katolikus. A 2019-es adatok alapján a népesség mintegy 3/4-e volt katolikus.[15]

Történelem

szerkesztés

A sziget őslakóinak közkeletű elnevezése a guancsok, bár ez a név eredetileg kizárólag Tenerife szigetének őslakóit jelentette. Az északnyugat-afrikai berberek rokonai, onnan érkeztek a szigetekre több hullámban. A korábbi viking, kelta és más eredetre vonatkozó elképzeléseket a kutatások a 21. századra megcáfolták.

Talán azonosítható a görög mitológiában Gérüón szigetével, ahová Héraklész a Gibraltári-szorosból, oszlopainak felállítása után jutott el az Ókeanoszon hajózva. Egyes történészek szerint már a föníciaiak is ismerték a szigeteket, és van, aki szerint i. e. 470-ben Hanno is megfordult itt. A rómaiak Fortunatae Insulae, azaz Szerencsés-szigetek néven emlegették, és állítólag korlátozottan kereskedtek is velük. Ezt a nevet kellemes éghajlatáról kapta. Az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét. Éppen ezért i. e. 150-ben Klaudiosz Ptolemaiosz huszonhét kötetes atlaszában a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át. Róma bukásával elfeledkeztek a szigetekről, amiket a 10. században az arab kereskedők fedeztek fel ismét. Az első európai hódítók a 14. században jelentek meg; a sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig.

1402–1404-ben Jean de Béthencourt normann kalandor előbb magánvállalkozásként, majd Kasztília nevében meghódította Lanzarote, Fuerteventura, El Hierro és La Gomera szigetét. Miután III. Henrik kasztíliai király kinevezte a négy, meghódított sziget urává, összegyűjtött vagyonával 1406-ban végleg hazatért Normandiába, a szigetek kormányzását pedig unokaöccsére, Maciot de Béthencourt-ra bízta. Ő néhány sikertelen, a még szabad szigetek kifosztására indított rablóhadjárat után eladta a fennhatóság jogát a portugáloknak, akik azonban csak La Gomerát tudták ténylegesen megszerezni. Ez az egyezség felbőszítette a kasztíliaiakat, akiknek kérésére IV. Jenő pápa a szigeteket Kasztíliának ítélte. A torzsalkodásnak az vetett véget, hogy V. Alfonz portugál király 1479-ben megkötötte a kasztíliai koronával az alcáçovasi békét, és ebben lemondott a szigetekről – cserébe a portugálok megkapták az Azori-szigeteket, a Zöld-foki-szigeteket és Madeirát. 1478–83-ban Juan de Rejón és Pedro de Vera elfoglalta a bennszülöttektől Gran Canaria szigetét, 1491-ben Galician Alonso Fernandez de Lugo La Palmát, majd végül, 1494–96-ban Tenerifét is. A szigetek az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak. A nyugalmat 1902-ben zavarta meg egy függetlenségi mozgalom, amit azonban a spanyol csapatok elnyomtak. 1936-ban a szigetekről indultak el Franco csapatai, hogy kirobbantsák a spanyol polgárháborút. A köztársasági kormány megpróbálta a Francót támogató hitleri Németországot és fasiszta Olaszországot úgy kivonni a konfliktusból, hogy a Kanári-szigetek fennhatóságát átadta volna a németeknek, míg a Baleár-szigeteket az olaszoknak.[16]

A második világháború után a szigetek valódi idegenforgalmi paradicsommá váltak. 1964-ben a kanári-szigeteki függetlenség hívei Antonio Cubillo vezetésével mozgolódni kezdtek Algériában (mindazonáltal a Kanári-szigeteki Függetlenségi Mozgalom erősen falangista-ellenes politikai tömörülés is volt). A szervezet 1977-től terrortámadásokat hajtott végre a szigeteken, majd 1979-ben beszüntette az erőszakos fellépéseket.[17] Végül a szigetek 1983-ban autonómiát kaptak.

A szigetek gazdasága a hódítás óta mindig monokulturális volt, de a domináns termék koronként változott: Amerika felfedezéséig cukornádat termesztettek, utána bort. A halászatot bíbortetű tenyésztése, majd banántermelés, végül a turizmus váltotta fel. A bíbortetű-tenyésztés a 19. század első felében volt különösen intenzív; ehhez Közép-Amerikából medvetalp- (Opuntia) kaktuszokat telepítettek be, amelyek jelentősen hozzájárultak a szigetek őshonos növényvilágának kiszorításához. Az anilinfestékek felfedezése (1856) hamarosan a bíbortetű tenyésztését is gazdaságtalanná tette, és a szigetek egyik fő termékévé a banán vált.

Mezőgazdaság

szerkesztés

A vulkanikus talaj és az éghajlat különösen kedvez a szőlőtermesztésnek, ennek dacára az itteni (főleg vörös) borok minősége nem kiemelkedő. Termesztenek cukornádat és különféle gyümölcsöket, némi dohányt és kávét is – ezeket több településen fel is dolgozzák.

A banán termesztése főleg Spanyolország európai uniós csatlakozása óta hanyatlik – egyrészt, mert az ültetvényeket öntözni kell, ami megdrágítja a termelést, másrészt, mert az itteni törpebanánt az Unió sokáig csak másodosztályúnak ismerte el: hiába finomabb az 1. osztályúnak minősített banánoknál, ha rövidebb és görbébb azoknál.

A halászflották főleg a turistalátványosságoknak számító halpiacokra viszik portékájukat, de egy keveset konzervként továbbítanak a kontinensre.

Idegenforgalom

szerkesztés

Manapság a Kanári-szigetek lakosainak legnagyobb része a turizmusból él. Hotelek, éttermek, üzletek, strandok és a kapcsolódó szolgáltatók várják a látogatókat.

A légi úton érkezett turisták 2019-ben [18]
Rangsor sziget Turisták
1 Tenerife 5,889,454
2 Gran Canaria 4,267,385
3 Lanzarote 3,065,575
4 Fuerteventura 2,023,196
5 La Palma 343,680
 
Zászlaja

A Kanári-szigetek zászlaja 1982 óta hivatalos ebben az autonóm tartományban a Szerves Törvények alapján az 1982. október 10-i Kanári-szigeteki önkormányzati szabályzat szerint.

A fehéret és a kéket Tenerife zászlajából használták fel, a kéket és a sárgát Gran Canaria zászlajából és a szigetek földrajzi elhelyezkedése szerint rendezték, azaz, a fehér a bal oldalon van, ami megegyezik a nyugattal, a sárga a jobb oldalon azonosul kelettel és a kék középen van.

Műholdképek

szerkesztés
  1. https://www.ine.es/jaxiT3/Datos.htm?t=2853
  2. Pliny the Elder, The Natural History, Book 6, Chap. 37. (32.) Archiválva 2019. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. —The Fortunate Islands
  3. Alzola 13. o.
  4. Varga György: [[Fuerteventura]] — löszkutató szemmel. [2019. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  5. Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Weather Information for Las Palmas
  7. Guía resumida del clima en España (1981-2010). [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. Valores Climatológicos Normales. Santa Cruz De Tenerife
  9. Valores climatológicos normales. La Palma Aeropuerto
  10. M. Nogales, J. L. Rodríguez-Luengo, P. Marrero: Ecological effects and distribution of invasive non-native mammals on the Canary Islands. In: Mammal Review 36 (1), 2006, S. 49–65, doi:10.1111/j.1365-2907.2006.00077.x.
  11. Canarias en Cifras. 2007/08 (spanyol nyelven). [2010. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
  12. https://www.statista.com/statistics/449366/population-of-the-canary-islands-by-island/
  13. Instituto Canario de Estadística
  14. Alzola 19. o.
  15. Centro de Investigaciones Sociológicas (Centre for Sociological Research): Macrobarómetro de octubre 2019, Banco de datos - Document 'Población con derecho a voto en elecciones generales y residente en España, Canarias (aut.) (spanyol nyelven), 2019. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  16. El plan más descabellado de la República: ceder Baleares a Mussolini para que no apoyase a Franco
  17. Javier Nart i Antonio Cubillo (MPAIAC)
  18. ISTAC: Estadísticas de la Comunidad Autónoma de Canarias. www.gobiernodecanarias.org . [2020. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanári-szigetek témájú médiaállományokat.
Nézd meg a kanári-szigetek címszót a Wikiszótárban!