Kanári-szigetek
A Kanári-szigetek (spanyolul Islas Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km². A szigetcsoport geológiailag az Afrikai-lemezen fekszik, de politikailag és kulturálisan Európához tartozik.
Kanári-szigetek (Canarias) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Tartományai | Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas | ||
Rang | autonomous community of Spain | ||
Hivatalos nyelv | spanyol | ||
Székhely | Las Palmas de Gran Canaria | ||
Elnök | Paulino Rivero Baute | ||
Polgármester | Angel Victor Torres Perez | ||
Irányítószám | CN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2 172 944 fő (2021)[1] | ||
Népsűrűség | 248 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7447 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 28° 00′, ny. h. 15° 45′28.000000°N 15.750000°WKoordináták: é. sz. 28° 00′, ny. h. 15° 45′28.000000°N 15.750000°W | |||
Kanári-szigetek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanári-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, La Gomera és El Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) székhelyt cserél Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas között. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.
Nevének eredete
szerkesztésNevének etimológiája a legelfogadottabb nézetek szerint a latin Canariae Insulae, (A kutyák szigete) elnevezésre megy vissza. Ez eredetileg az egyik sziget, Canaria – valószínűleg a mai Gran Canaria – neve lehetett, innen terjedt át az egész szigetcsoportra. Idősebb Plinius szerint ezen a szigeten nagy tömegben éltek igen nagy testű kutyák.[2] Egyes vélemények szerint ezek a kutyák „tengeri kutyák”, azaz fókák is lehettek.[3]
A kanárimadár nevét a szigetekről kapta, nem pedig fordítva.
Földrajz
szerkesztésNyugatról keletre a főbb Kanári-szigetek a következők: El Hierro, La Palma, La Gomera, Tenerife, Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és La Graciosa. Ezeken kívül Lanzarote-tól északra találhatók a Chinijo-szigetcsoporthoz tartozó Montaña Clara, Alegranza, Roque del Este és Roque del Oeste szigetek; Fuerteventurától északkeletre pedig Lobos szigete. Továbbá egy sor kisebb szikla is található az óceánban: a Roques de Anaga, Garachico és Fasnia Tenerife, Salmor és Bonanza pedig El Hierro közelében.
A fő szigetek saját igazgatással | Szigetek saját igazgatás nélkül | ||
---|---|---|---|
Tenerife | 2034 km² | – | |
Fuerteventura | 1660 km² | Lobos | 4,58 km² |
Gran Canaria | 1560 km² | – | |
Lanzarote | 846 km² | La Graciosa | 29 km² |
Alegranza | 10,30 km² | ||
Montaña Clara | 1,48 km² | ||
Roque del Este | 0,06 km² | ||
Roque del Oeste | 0,015 km² | ||
La Palma | 708 km² | – | |
La Gomera | 370 km² | – | |
El Hierro | 269 km² | – |
Földtan
szerkesztésA szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyhőoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Az állandó helyzetű forrópont felett az óceáni kéreg fokozatosan elmozdult, így keletkeztek egymás közelében újabb és újabb vulkáni szigetek.
Domborzat
szerkesztésTenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja is, a 3715 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.
A szigetek legmagasabb pontjai:
Név | Magasság és a sziget neve |
---|---|
Teide | 3715 méter (Tenerife) |
Roque de los Muchachos | 2426 méter (La Palma) |
Morro de la Agujereada | 1956 méter (Gran Canaria) |
Malpaso | 1500 méter (El Hierro) |
Garajonay | 1487 méter (La Gomera) |
Zarza | 812 méter (Fuerteventura) |
Peñas del Chache | 670 méter (Lanzarote) |
Caldera de Alegranza | 289 m (Alegranza) |
Las Agujas | 266 m (La Graciosa) |
La Mariana | 256 m (Montaña Clara) |
La Caldera o La Herradura | 127 m (Lobos) |
Éghajlat
szerkesztésÉghajlatukat a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. Az ugyancsak a Szahara felől érkező és (főleg tavasszal és nyáron) sok port hozó szél a kalima — amikor ez fúj, a látótávolság lecsökken, a színek kifakulnak, minden sárgás-szürkés lesz és a hőmérséklet 35-40 °C-ra emelkedik. A szigeteken több meteorológiai állomáson is mérik a kihulló por mennyiségét — ez általában évi 20–80 gramm/négyzetméter (jelentős változékonysággal).[4]
A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghűvösebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.
A hideg Kanári-áramlat miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,7 | 21,3 | 22,9 | 23,5 | 24,6 | 26,3 | 28,2 | 29,1 | 28,6 | 26,7 | 24,2 | 21,8 | 24,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 14,3 | 15,0 | 15,7 | 16,8 | 18,8 | 20,4 | 21,2 | 20,8 | 19,4 | 17,2 | 15,4 | 17,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 17 | 18 | 13 | 5 | 2 | 0 | 0 | 1 | 2 | 10 | 15 | 29 | 111 |
Havi napsütéses órák száma | 203 | 201 | 241 | 255 | 297 | 292 | 308 | 295 | 248 | 235 | 207 | 196 | 2978 |
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[5] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,5 | 30,9 | 34,0 | 34,3 | 36,0 | 36,9 | 44,2 | 39,2 | 39,0 | 36,0 | 36,2 | 29,4 | 44,2 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,8 | 21,2 | 22,3 | 22,6 | 23,6 | 25,3 | 26,9 | 27,5 | 27,2 | 26,2 | 24,2 | 22,2 | 24,2 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,3 | 15,6 | 16,2 | 16,3 | 17,3 | 19,2 | 20,8 | 21,6 | 21,4 | 20,1 | 18,1 | 16,5 | 18,2 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 10,2 | 9,4 | 10,5 | 12,0 | 12,2 | 14,4 | 16,4 | 17,6 | 16,8 | 14,8 | 12,8 | 12,0 | 9,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 25 | 24 | 13 | 6 | 1 | 0 | 0 | 0 | 9 | 16 | 22 | 31 | 149 |
Havi napsütéses órák száma | 184 | 191 | 229 | 228 | 272 | 284 | 308 | 300 | 241 | 220 | 185 | 179 | 2821 |
Forrás: World Meteorological Organization (UN),[6] Agencia Estatal de Meteorología[7] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 21,0 | 21,2 | 22,1 | 22,7 | 24,1 | 26,2 | 28,7 | 29,0 | 28,1 | 26,3 | 24,1 | 22,1 | 24,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,4 | 15,3 | 15,9 | 16,5 | 17,8 | 19,5 | 21,2 | 21,9 | 21,7 | 20,3 | 18,4 | 16,6 | 18,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 32 | 35 | 38 | 12 | 4 | 1 | 0 | 2 | 7 | 19 | 34 | 43 | 226 |
Havi napsütéses órák száma | 178 | 186 | 221 | 237 | 282 | 306 | 337 | 319 | 253 | 222 | 178 | 168 | 2887 |
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[8] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 27,0 | 31,0 | 32,8 | 36,6 | 32,4 | 29,4 | 38,4 | 38,0 | 36,8 | 34,4 | 31,6 | 28,1 | 38,4 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 20,6 | 20,7 | 21,2 | 21,6 | 22,6 | 24,1 | 25,5 | 26,3 | 26,6 | 25,5 | 23,5 | 21,8 | 23,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 15,5 | 15,3 | 15,7 | 16,2 | 17,4 | 19,2 | 20,7 | 21,4 | 21,3 | 20,2 | 18,3 | 16,7 | 18,2 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 9,4 | 10,9 | 10,2 | 10,0 | 11,0 | 15,2 | 14,9 | 16,7 | 16,4 | 15,3 | 10,0 | 10,0 | 9,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 49 | 57 | 33 | 19 | 7 | 2 | 1 | 1 | 12 | 41 | 70 | 80 | 372 |
Havi napsütéses órák száma | 141 | 146 | 177 | 174 | 192 | 188 | 222 | 209 | 187 | 175 | 140 | 138 | 2089 |
Forrás: AEM [9] |
Növényzet
szerkesztésA szigetcsoport – a Madeira- és az Azori-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része, de eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta világörökség része.
-
Echium wildpretii
-
Astydamia latifolia
-
Kopár hegyoldalak szukkulens vegetációval
-
A cserjés Echium decaisnei
-
Tamariska bokrok
-
Cytisus supranubius a Teidén
Állatvilág
szerkesztésAz eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórészt kipusztult. Sajátos faja volt az állatvilágnak a tenerifei óriáspatkány (Canariomys bravoi), ami a szigeti óriásnövés, az izolált gigantizmus példája lehetett. El Hierro szigetének óriásgyíkjait (a Gallotia simonyi faj kivételével) is még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.
Endemikus madárnak az erdei pinty (Fringilla coelebs) néhány alfaját tekinthetjük:
- Fringilla coelebs canariensis: kanári erdei pinty (többfelé a szigeteken),
- Fringilla coelebs ombriosa: Hierro-szigeti erdei pinty (El Hierro sziget),
- Fringilla coelebs palmae: palmai erdei pinty (La Palma).
Invazív emlősök | Lanzarote | Fuerteventura | Gran Canaria | Tenerife | La Gomera | La Palma | El Hierro |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Mediterrán sün ( Atelerix algirus ) | x | x | x | x | |||
Házi cickány (Crocidura Russula) | x | ||||||
Etruszk cickány ( Suncus etruscus ) | x | ||||||
Nílusi repülőkutya ( Rousettus aegyptiacus ) | x | ||||||
Házimacska ( Felis catus ) | x | x | x | x | x | x | x |
Vadkecske ( Capra hircus ) | x | x | x | x | x | x | x |
Európai muflon ( Ovis gmelini ) | x | ||||||
Sörényes juh ( Ammotragus lervia ) | x | ||||||
Berber mókus ( Atlantoxerus getulus ) | x | ||||||
Házi patkány ( Rattus rattus ) | x | x | x | x | x | x | x |
Vándorpatkány ( Rattus norvegicus ) | x | x | x | x | x | x | x |
Nyugati házi egér ( Mus domesticus ) | x | x | x | x | x | x | x |
Vadnyúl ( Oryctolagus cuniculus ) | x | x | x | x | x | x | x |
-
Gallotia caesaris
-
Pararge xiphioides
Természetvédelem
szerkesztésA 21. század elején a szigeteken összesen 146 természetvédelmi terület található, ebből tizenegy természeti park, valamint 131 különböző természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet. Az ország nemzeti parkjai közül itt négy van.[11]
A négy nemzeti park:
- Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Tenerife)
- Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (La Gomera)
- Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (La Palma)
- Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Lanzarote)
Népesség
szerkesztésNépességének változása
szerkesztésLakosok száma | 2 101 924 | 2 108 121 | 2 127 685 | 2 153 389 | 2 175 952 | 2 172 944 |
2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Az egyes szigetek népessége 2022-ben[12]
szerkesztés- Tenerife – 978 099
- Gran Canaria – 876 192
- Lanzarote – 154 915
- Fuerteventura – 122 526
- La Palma – 86 451
- La Gomera – 22 711
- El Hierro – 11 570
Legnépesebb települések
szerkesztésA szigetek legnépesebb települései 2019-ben,[13] kiemelve az egyes szigetek legnagyobb települései.
rang | Város / önkormányzat | sziget | népesség (2019-ben) |
---|---|---|---|
1 | Las Palmas de Gran Canaria | Gran Canaria | 379 925 |
2 | Santa Cruz de Tenerife | Tenerife | 207 312 |
3 | San Cristóbal de La Laguna | Tenerife | 157 503 |
4. | Telde | Gran Canaria | 102 647 |
5 | Arona | Tenerife | 81 216 |
6. | Santa Lucía de Tirajana | Gran Canaria | 73 328 |
7. | Arrecife | Lanzarote | 62 988 |
8. | San Bartolomé de Tirajana | Gran Canaria | 53 443 |
9 | Granadilla de Abona | Tenerife | 50 146 |
10 | Adeje | Tenerife | 47 869 |
11 | La Orotava | Tenerife | 42 029 |
12 | Puerto del Rosario | Fuerteventura | 40 753 |
13. | Arucas | Gran Canaria | 38 138 |
14 | Los Realejos | Tenerife | 36 402 |
15 | Agüimes | Gran Canaria | 31 619 |
16 | Ingenio | Gran Canaria | 31 321 |
17 | Puerto de la Cruz | Tenerife | 30 468 |
18 | Candelaria | Tenerife | 27 985 |
19 | Gáldar | Gran Canaria | 24 242 |
20 | La Oliva | Fuerteventura | 26 580 |
21 | Tacoronte | Tenerife | 24 134 |
22 | Icod de los Vinos | Tenerife | 23 254 |
23 | Teguise | Lanzarote | 22 342 |
24 | Los Llanos de Aridane | La Palma | 20 467 |
25 | Mogán | Gran Canaria | 20 072 |
26 | San Sebastián de la Gomera | La Gomera | 9093 |
27 | Valverde | El Hierro | 5005 |
Nyelv
szerkesztésAz őslakosok nyelve a délnyugat-marokkói silha nyelvjáráshoz állt közel.[14]
Annak ellenére, hogy a szigetvilág Spanyolországhoz tartozik, nyelvileg és kulturálisan közel áll Latin-Amerikához. A mai kanári-szigeteki spanyol mind hangtanilag, mind szókincs tekintetében az andalúz nyelvjárás nyugati változatához és a karibi nyelvjáráshoz áll a legközelebb.
Vallás
szerkesztésA kanári társadalom többségében keresztény, legfőképp római katolikus. A 2019-es adatok alapján a népesség mintegy 3/4-e volt katolikus.[15]
Történelem
szerkesztésA sziget őslakóinak közkeletű elnevezése a guancsok, bár ez a név eredetileg kizárólag Tenerife szigetének őslakóit jelentette. Az északnyugat-afrikai berberek rokonai, onnan érkeztek a szigetekre több hullámban. A korábbi viking, kelta és más eredetre vonatkozó elképzeléseket a kutatások a 21. századra megcáfolták.
Talán azonosítható a görög mitológiában Gérüón szigetével, ahová Héraklész a Gibraltári-szorosból, oszlopainak felállítása után jutott el az Ókeanoszon hajózva. Egyes történészek szerint már a föníciaiak is ismerték a szigeteket, és van, aki szerint i. e. 470-ben Hanno is megfordult itt. A rómaiak Fortunatae Insulae, azaz Szerencsés-szigetek néven emlegették, és állítólag korlátozottan kereskedtek is velük. Ezt a nevet kellemes éghajlatáról kapta. Az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét. Éppen ezért i. e. 150-ben Klaudiosz Ptolemaiosz huszonhét kötetes atlaszában a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át. Róma bukásával elfeledkeztek a szigetekről, amiket a 10. században az arab kereskedők fedeztek fel ismét. Az első európai hódítók a 14. században jelentek meg; a sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig.
1402–1404-ben Jean de Béthencourt normann kalandor előbb magánvállalkozásként, majd Kasztília nevében meghódította Lanzarote, Fuerteventura, El Hierro és La Gomera szigetét. Miután III. Henrik kasztíliai király kinevezte a négy, meghódított sziget urává, összegyűjtött vagyonával 1406-ban végleg hazatért Normandiába, a szigetek kormányzását pedig unokaöccsére, Maciot de Béthencourt-ra bízta. Ő néhány sikertelen, a még szabad szigetek kifosztására indított rablóhadjárat után eladta a fennhatóság jogát a portugáloknak, akik azonban csak La Gomerát tudták ténylegesen megszerezni. Ez az egyezség felbőszítette a kasztíliaiakat, akiknek kérésére IV. Jenő pápa a szigeteket Kasztíliának ítélte. A torzsalkodásnak az vetett véget, hogy V. Alfonz portugál király 1479-ben megkötötte a kasztíliai koronával az alcáçovasi békét, és ebben lemondott a szigetekről – cserébe a portugálok megkapták az Azori-szigeteket, a Zöld-foki-szigeteket és Madeirát. 1478–83-ban Juan de Rejón és Pedro de Vera elfoglalta a bennszülöttektől Gran Canaria szigetét, 1491-ben Galician Alonso Fernandez de Lugo La Palmát, majd végül, 1494–96-ban Tenerifét is. A szigetek az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak. A nyugalmat 1902-ben zavarta meg egy függetlenségi mozgalom, amit azonban a spanyol csapatok elnyomtak. 1936-ban a szigetekről indultak el Franco csapatai, hogy kirobbantsák a spanyol polgárháborút. A köztársasági kormány megpróbálta a Francót támogató hitleri Németországot és fasiszta Olaszországot úgy kivonni a konfliktusból, hogy a Kanári-szigetek fennhatóságát átadta volna a németeknek, míg a Baleár-szigeteket az olaszoknak.[16]
A második világháború után a szigetek valódi idegenforgalmi paradicsommá váltak. 1964-ben a kanári-szigeteki függetlenség hívei Antonio Cubillo vezetésével mozgolódni kezdtek Algériában (mindazonáltal a Kanári-szigeteki Függetlenségi Mozgalom erősen falangista-ellenes politikai tömörülés is volt). A szervezet 1977-től terrortámadásokat hajtott végre a szigeteken, majd 1979-ben beszüntette az erőszakos fellépéseket.[17] Végül a szigetek 1983-ban autonómiát kaptak.
Gazdaság
szerkesztésMúlt
szerkesztésA szigetek gazdasága a hódítás óta mindig monokulturális volt, de a domináns termék koronként változott: Amerika felfedezéséig cukornádat termesztettek, utána bort. A halászatot bíbortetű tenyésztése, majd banántermelés, végül a turizmus váltotta fel. A bíbortetű-tenyésztés a 19. század első felében volt különösen intenzív; ehhez Közép-Amerikából medvetalp- (Opuntia) kaktuszokat telepítettek be, amelyek jelentősen hozzájárultak a szigetek őshonos növényvilágának kiszorításához. Az anilinfestékek felfedezése (1856) hamarosan a bíbortetű tenyésztését is gazdaságtalanná tette, és a szigetek egyik fő termékévé a banán vált.
Mezőgazdaság
szerkesztésA vulkanikus talaj és az éghajlat különösen kedvez a szőlőtermesztésnek, ennek dacára az itteni (főleg vörös) borok minősége nem kiemelkedő. Termesztenek cukornádat és különféle gyümölcsöket, némi dohányt és kávét is – ezeket több településen fel is dolgozzák.
Banán
szerkesztésA banán termesztése főleg Spanyolország európai uniós csatlakozása óta hanyatlik – egyrészt, mert az ültetvényeket öntözni kell, ami megdrágítja a termelést, másrészt, mert az itteni törpebanánt az Unió sokáig csak másodosztályúnak ismerte el: hiába finomabb az 1. osztályúnak minősített banánoknál, ha rövidebb és görbébb azoknál.
Halászat
szerkesztésA halászflották főleg a turistalátványosságoknak számító halpiacokra viszik portékájukat, de egy keveset konzervként továbbítanak a kontinensre.
Idegenforgalom
szerkesztésManapság a Kanári-szigetek lakosainak legnagyobb része a turizmusból él. Hotelek, éttermek, üzletek, strandok és a kapcsolódó szolgáltatók várják a látogatókat.
Rangsor | sziget | Turisták |
---|---|---|
1 | Tenerife | 5,889,454 |
2 | Gran Canaria | 4,267,385 |
3 | Lanzarote | 3,065,575 |
4 | Fuerteventura | 2,023,196 |
5 | La Palma | 343,680 |
Zászló
szerkesztésA Kanári-szigetek zászlaja 1982 óta hivatalos ebben az autonóm tartományban a Szerves Törvények alapján az 1982. október 10-i Kanári-szigeteki önkormányzati szabályzat szerint.
A fehéret és a kéket Tenerife zászlajából használták fel, a kéket és a sárgát Gran Canaria zászlajából és a szigetek földrajzi elhelyezkedése szerint rendezték, azaz, a fehér a bal oldalon van, ami megegyezik a nyugattal, a sárga a jobb oldalon azonosul kelettel és a kék középen van.
Műholdképek
szerkesztés-
La Palma a legzöldebb sziget
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.ine.es/jaxiT3/Datos.htm?t=2853
- ↑ Pliny the Elder, The Natural History, Book 6, Chap. 37. (32.) Archiválva 2019. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. —The Fortunate Islands
- ↑ Alzola 13. o.
- ↑ Varga György: [[Fuerteventura]] — löszkutató szemmel. [2019. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
- ↑ Guía resumida del clima en España (1981–2010). [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Weather Information for Las Palmas
- ↑ Guía resumida del clima en España (1981-2010). [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Valores Climatológicos Normales. Santa Cruz De Tenerife
- ↑ Valores climatológicos normales. La Palma Aeropuerto
- ↑ M. Nogales, J. L. Rodríguez-Luengo, P. Marrero: Ecological effects and distribution of invasive non-native mammals on the Canary Islands. In: Mammal Review 36 (1), 2006, S. 49–65, doi:10.1111/j.1365-2907.2006.00077.x.
- ↑ Canarias en Cifras. 2007/08 (spanyol nyelven). [2010. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
- ↑ https://www.statista.com/statistics/449366/population-of-the-canary-islands-by-island/
- ↑ Instituto Canario de Estadística
- ↑ Alzola 19. o.
- ↑ Centro de Investigaciones Sociológicas (Centre for Sociological Research): Macrobarómetro de octubre 2019, Banco de datos - Document 'Población con derecho a voto en elecciones generales y residente en España, Canarias (aut.) (spanyol nyelven), 2019. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ El plan más descabellado de la República: ceder Baleares a Mussolini para que no apoyase a Franco
- ↑ Javier Nart i Antonio Cubillo (MPAIAC)
- ↑ ISTAC: Estadísticas de la Comunidad Autónoma de Canarias. www.gobiernodecanarias.org . [2020. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
Források
szerkesztés- ↑ Alzola: José Miguel Alzola: A Brief History of the Canary Islands. Ford: Ann Ruddock (spanyolról angolra). Las Palmas: El Museo Canario. 1989. ISBN 84-600-0898-3
- A Kanári-szigetek képekben
- IDRE Madárhatározó
- Sally O'Brian, Sarah Andrews: Kanári-szigetek. A Lonely Planet útikönyvsorozata alapján. Park Könyvkiadó, 2005. 302 o. ISSN 1589-4665