Az Azori-szigetek (portugálul: Açores) Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceánon, Lisszabontól körülbelül 1400 km-re nyugatra, Marokkótól körülbelül 1500 km-re északnyugatra és körülbelül 1930 km-re délkeletre Új-Fundlandtól. Portugália két autonóm régiójának egyike (a másik Madeira). Adminisztratív központja a Faial szigetén épült Horta, legnagyobb városa és a São Miguel szigetén található Ponta Delgada.

Azori-szigetek
Região Autónoma dos Açores
Az Azori-szigetek zászlaja
Az Azori-szigetek zászlaja
Azori-szigetek címere
Azori-szigetek címere
Nemzeti mottó: Antes morrer livres que em paz sujeitos
(Inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva)
Nemzeti himnusz: A Portuguesa (országos)
Hino dos Açores (helyi)

Fővárosa Ponta Delgada (regionális kormányzat)
Angra do Heroísmo (legfelsőbb bíróság)
Horta (törvényhozó gyűlés)
é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′Koordináták: é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′
Államforma autonóm régió
Vezetők
Elnök Vasco Cordeiro
Hivatalos nyelv portugál
Betelepülés 1439
Tagság
Lista
Assembly of European Regions
Népesség
Népszámlálás szerint236 440 fő (2021)[1]
Becsült241 763 fő (2001)
Népsűrűség104 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2333 km²
Víz?%
IdőzónaGMT-1 (UTC-1)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel P
Hívószám 351
Internet TLD.pt
Villamos hálózat 220 volt
A Wikimédia Commons tartalmaz Azori-szigetek témájú médiaállományokat.

Az Azori-szigetek fekvése

Főbb iparágai a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a turizmus, amely a régió egyik fő szolgáltatási tevékenységévé vált. Az Azori-szigetek kormánya a lakosság nagy százalékát közvetlenül vagy közvetve a szolgáltató szektorban foglalkoztatja. A 20. században és bizonyos mértékig a 21. században az Európa és Észak-Amerika között közlekedő repülőgépek üzemanyag-utántöltő állomásaként szolgált.

Természeti földrajza szerkesztés

 
Azori-szigetek térképe

A szigetek az é. sz. 36° 43' – 39° 56' között és ny. h. 24° 46' – 31° 16' között helyezkednek el, a Közép-Atlanti-hátság részeként.

A 9 lakott sziget 3 csoportban helyezkedik el:

 
A Montana do Pico vulkán

Ezeken kívül van még néhány kis, lakatlan sziget vagy inkább szirt; ezek az úgynevezett hangyácskák.[2]

Földtani felépítése szerkesztés

A szigetek a Közép-Atlanti hátság nevű óceáni hátsághoz közel egy, a hátságra merőleges transzform vető mentén alakultak ki alapvetően a vetőzóna menti húzófeszültség hatására. Létrejöttükben számos szakember szerint szerepet játszhat egy magmafeláramlás, úgynevezett köpenycsóva (plume) is.[3] Ennek megfelelően a vulkanikus szigetek anyaga úgynevezett óceánközépi (MORB) bazalt. A legmagasabb (2351 m-es) tűzhányó a Pico-szigeten emelkedik; ennek csúcsa Portugália legmagasabb pontja.

Növényzete szerkesztés

 
Erdőkép Flores szigetén
 
Tájkép az előtérben hortenziával Faial szigetén
 
Azáleák São Miguel szigetén

A szigetcsoport – a Madeira- és a Kanári-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része. Természetes növénytakarója a sok csapadékot kapó babérlombú erdő, de ezek helyén ma már nagyrészt legelő van. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján[4] szereplő endemizmusok:

Itt él Európa talán legritkább orchideája, a Platanthera azorica, valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha, melyek állományait élőhelyük pusztulása és invazív növényfajok terjeszkedése is veszélyezteti.[5][6]

Éghajlata szerkesztés

A szigetcsoport nagyjából ugyanolyan szélességi fokon terül el, mint Portugália szárazföldének déli fele, ami általában enyhe, óceáni, szubtrópusi éghajlatot eredményez, alacsony évi és napi ingadozással.

Köppen éghajlati besorolása szerint a keleti szigetcsoportot általában a mediterrán kategóriába sorolják, míg a középső és a nyugati csoportot inkább nedves szubtrópusiba.

Ponta Delgada éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)20,220,422,822,623,225,628,228,828,626,225,522,628,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)16,816,617,017,719,121,423,925,324,321,919,417,820,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)12,211,512,012,313,615,817,819,018,416,514,312,914,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)4,43,74,25,56,68,312,013,012,210,47,66,23,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)978488777240274692109109147986
Havi napsütéses órák száma97103120141174163208213175142109931738
Forrás: Instituto de Meteorologia;[7] NOAA[8]


Történelem szerkesztés

 
Ponta Delgada
 
Angra do Heroísmo

Bár az akkor lakatlan szigetek felfedezését hivatalosan 1427-hez, illetve Gonçalo Velho portugál hajóskapitány személyéhez kötik, nagy valószínűséggel már az ókori karthágóiak számára is ismertek voltak. Szerepeltek már "hivatalos felfedezése" előtti térképeken, például egy a Mediciek által 1351-ben készíttetett térkép már feltünteti a hét szigetből álló, a portugál partokhoz kapcsolható szigetcsoportot az óceánban, illetve egy XIV. század végi katalán térkép meg is nevezi Corvo, Flores és São Jorge szigetet. Portugália 1432-ben deklarálta fennhatóságát, és – elsősorban Algarve, Alentejo és Minho tartományokból – ekkor érkeztek az első telepesek a Santa Maria szigetre. Feltérképezését 1450-ben Diogo de Silves végezte. Kolumbusz 1492-es felfedező útjáról hazatérőben kikötött Santa Marián. Az 1580-tól 1640-ig tartó perszonálunió idején jogilag továbbra is a portugál koronához tartozott, de gyakorlatilag Spanyolországból kormányozták. II. Fülöp spanyol király 1583-ban portugál és spanyol hajókból álló flottát küldött, mellyel vérengzések árán kiűzte a francia kereskedőket. A szigetek fejlődését meghatározta stratégiailag fontos elhelyezkedése; ennek következményeként épült az évszázadok során az itt található 161 katonai objektum. Az Azori-szigetek virágkorát a XIX. században, a fejlett transzatlanti hajózás idején élte, a repülés térhódításával jelentősége csökkent. 1974 és 1975 között az Azori Felszabadítási Front megpróbálta kihasználni a Portugáliában a Salazari-rezsim megszűnését követő bizonytalanságot és függetleníteni a szigeteket az anyaországtól, kapcsolatba léptek továbbá Madeirán az ottani paramilitarista FLAMÁ-val is, de végül letettek erről a tervről. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.

Települések szerkesztés

 
São Jorge szigetének partja Calheta mellett
Község Lakosság
Ponta Delgada 68 809
Angra do Heroísmo 35 402
Lagoa 14 442
Rosto do Cão 7 898
Rabo de Peixe 7 407
Arrifes 7 086
Horta 15 038
Praia da Vitória 21 035
Ribeira Grande 32 112
Vila Franca do Campo 11 229

Közigazgatás és népesség szerkesztés

A szigetek 19 körzetre (municípios) oszlanak:

Sziget Térkép Koordináták Terület (km²) Népesség
(2006)
Székhely Körzetek száma Körzetek
São Miguel   é. sz. 37° 46′ 50″, ny. h. 25° 29′ 45″ 759 152 154 Ponta Delgada 6 Lagoa, Nordeste, Ponta Delgada, Povoação, Ribeira Grande, Vila Franca do Campo
Terceira   é. sz. 38° 43′ 18″, ny. h. 27° 13′ 13″ 403 54 996 Angra do Heroísmo 2 Angra do Heroísmo, Praia da Vitória
Faial   é. sz. 38° 35′ 32″, ny. h. 28° 41′ 45″ 173 14 934 Horta 1 Horta
Pico   é. sz. 38° 27′ 36″, ny. h. 28° 19′ 22″ 446 14 579 Madalena 3 Lajes do Pico, Madalena, São Roque do Pico
São Jorge   é. sz. 38° 38′ 31″, ny. h. 28° 01′ 54″ 246 9 522 Velas 2 Calheta, Velas
Santa Maria   é. sz. 36° 58′ 50″, ny. h. 25° 06′ 19″ 97 5 490 Vila do Porto 1 Vila do Porto
Graciosa   é. sz. 39° 03′ 09″, ny. h. 28° 00′ 25″ 62 4 708 Santa Cruz da Graciosa 1 Santa Cruz da Graciosa
Flores   é. sz. 39° 26′ 52″, ny. h. 31° 11′ 40″ 143 3 949 Santa Cruz das Flores 2 Lajes das Flores, Santa Cruz das Flores
Corvo   é. sz. 39° 42′ 09″, ny. h. 31° 06′ 28″ 17 435 Vila do Corvo 1 Corvo
Összesen 2346 260 767 19

Galéria szerkesztés

Tájkép São Mateus mellett Terceira szigetén
São Miguel - Sete Citades

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.ine.pt/xportal/xmain?xpid=INE&xpgid=ine_indicadores&contecto=pi&indOcorrCod=0011166&selTab=tab0
  2. Azori kisokos: minden, amit az Azori-szigetekről, főleg Sao Miguelről tudni szeretnél
  3. Harangi Szabolcs: Vulkánok. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged, 2015.
  4. 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
  5. [Bateman RM, Rudall PJ, Moura M. (2013) Systematic revision of Platanthera in the Azorean archipelago: not one but three species, including arguably Europe’s rarest orchid. PeerJ 1:e218 http://dx.doi.org/10.7717/peerj.218]
  6. [1]
  7. Normais Climatológicas (1981–2010) (portuguese nyelven). Instituto de Meteorologia
  8. Ponta Delgada Climate Normals 1961–1990. NOAA

További információk szerkesztés

Nézd meg az Azori-szigetek címszót a Wikiszótárban!