Medici-család

firenzei nemesi család
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 22.

A Medici-család (ejtsd: medicsi) Firenze fejedelmi családja volt 1434-től. 1531-től Firenze hercegi, 1569-től Toszkána nagyhercegi címét viselték.

Medici
casata dei Medici
fejedelmi család
OrszágFirenze
Toszkána
Nemzetiségolasz
Alapítva1169
AlapítóGiambuono de’ Medici
Kihalt1737
Utolsó tagGian Gastone de’ Medici
TitulusFirenze ura
Firenze hercege
Toszkána nagyhercege
RezidenciaFirenze
A Wikimédia Commons tartalmaz Medici témájú médiaállományokat.

A család története

szerkesztés

A Medici-(illetve teljes névalakkal de’ Medici-)család eredetileg firenzei bankárcsalád volt, amely a nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozó Mugello tartományból származott. Az első említés a családról egy 1260-as dokumentumban esik. A család tagjai az ún. „néppárt” (popolani) élén harcoltak a nemesek ellen, s többször viselték Firenze első méltóságának, a gonfalonierének tisztét. Ilyen volt Averardo (1314), Salvestro (1378) és ennek unokája, Giovanni (1421), aki 1429-ben halt meg. Fia, Cosimo de’ Medici alapozta meg a Medici-család hatalmát Firenzében.

A família

szerkesztés

A firenzei városállam leghíresebb nemzetsége sikeres vállalkozásai révén – főként gyapjúüzleteknek köszönhetően – gazdagodott meg a 14. században, politikai befolyását a 15. században erősítette meg Itália több városában nyitott bankfiókjaival. A Mediciek közül többen is kiemelkedtek kiváló politikai tehetségük, illetve a tudományok és a művészetek pártfogása révén. Elsőként Cosimo, aki 1434-től harminc éven át, egészen haláláig volt a Firenzei Köztársaság feje, uralma alatt a város rohamléptekkel fejlődött. Lorenzo, il Magnifico, azaz a „Tündöklő” – Piero Medici, a „Köszvényes” fia – szintén világhírességeket támogató mecenatúrájáról vált ismertté. „Egy alkotmányos köztársaság jóindulatú zsarnoka” – írta róla a 16. század fordulóján élt Francesco Guicciardini történész.

A Mediciek hercegsége I. Cosimo de’ Medici uralma alatt vált Toszkánai Nagyhercegséggé, 1569. augusztus 27-én. A nagyhatalmú nemzetség képviselői nem voltak mindenkivel jóindulatúak, alkalomadtán kíméletlenül üldözték, sőt megkínoztatták politikai ellenfeleiket. Az emiatt is összeesküvések, gyilkosságok sújtotta Medici-nemzetség 1737-ben a kicsapongó életű Gian Gastonéval halt ki, akinek utódául – két évvel korábban – Franciaország és Ausztria uralkodói Lotaringiai Ferenc Istvánt, Mária Terézia főhercegnő férjét jelölték ki.

Nevezetes tagjai

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Tim Parks: A Mediciek aranya. Pénz, lélek és művészet a 15. századi Firenzében; ford. Karáth Tamás; Partvonal, Budapest, 2006
  • A Mediciek fénykora. Élet és művészet a reneszánsz Firenzében. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, Budapest, 2008. január 24.–május 18.; szerk. Monica Bietti, Annamaria Giusti, Tátrai Vilmos; Szépművészeti, Budapest, 2008
  • Christopher Hibbert: A Medici-ház tündöklése és bukása; ford. Bánki Vera; átdolg. kiad.; Holnap, Budapest, 2007
  • Lauro Martines: Firenze és a Mediciek. Hatalom és összeesküvés a reneszánsz Itáliában; ford. Tóth Árpád; General Press, Budapest, 2010 (Különleges könyvek)