Főmenü megnyitása
A röviden Diccionario de Autoridades (írói értelmező szótár) néven ismert hatkötetes mű (17261739) az első és eddigi legterjedelmesebb spanyol akadémiai értelmező szótár

A spanyol nyelv szókincse, mint minden természetes nyelv esetében, jól tükrözi a beszélő nép történelmét, kultúráját és szokásait. A hispaniai őslakosság jószerivel megfejtetlen nyelveiből a rómaiak letelepedésekor viszonylag csekély számú szó honosodott meg[1] (szubsztrátum), a használt szókincs tekintetében elhanyagolható. A latin nyelv – annak is Hispania északi középső területén (a mai Kantábria és Baszkföld által határolt részen) beszélt népi változata – természetes folytatásáról lévén szó, a spanyol szókincs túlnyomó részét, mintegy 90%-át latin – illetve már a latinban is jelen lévő görög és más nyelvekből átvett – elemek alkotják (lásd a vonatkozó részt). A Római Birodalmat szétziláló germán törzsek behatolásának eredményeként, főleg a nyugati gótok közvetítésével számos germán jövevényszó is bekerült (szupersztrátum), majd a középkori mór megszállás jelentős számú arab jövevényszóval gazdagította a spanyolt. Az Újvilág felfedezésével az amerikai kontinens őslakos nyelveiből indián eredetű szavak is meghonosodtak az addig ismeretlen dolgok megnevezésére, közülük néhányan a spanyol közvetítésével nemzetközi szavakká váltak. Természetesen számolni kell a reneszánsz kori francia és olasz, valamint az újkori átvételekkel is, amelyek minden nyelvre jellemzőek. E szócikkben ismertetjük a spanyol szókincs helyét és jellemzőit az újlatin nyelvek között, nyelvtörténeti rétegződését, valamint eredete és keletkezésének módja szerinti összetételét.

A spanyol szókincs sajátosságaiSzerkesztés

A spanyol szókincs a többi újlatin nyelv szókincsével összehasonlítva két fő tulajdonsággal jellemezhető. Egyfelől Hispania volt a Római Birodalom egyik legszélső területe, amely kevésbé volt kitéve a változásoknak; ennek eredményeképpen a spanyol szókincs viszonylag konzervatív,[2] és máig őriz olyan szavakat, amelyek helyét az újlatin nyelvek többségében újabb keletű vagy népiesebb alakok vették át (ebben az értelemben a román nyelvvel mutat egyezéseket): pl. hermoso (< lat. FORMOSUS, vö. olasz bello és francia beau, de román frumos) ’szép’, mesa (< MENSA, vö. ol. tavola, fr. table, de rom. masă) ’asztal’, más (< MAGIS, vö. ol. più, fr. plus, de rom. mai) ’inkább’, entonces (< IN TUMCE, vö. ol. allora, fr. alors, viszont rom. atunci) ’akkor’, hervir (< FERVERE, vö. ol. bollire, fr. bouillir, de rom. a fierbe) ’forral’, yegua (< EQUA, vö. ol. cavalla, fr. jument, de rom. iapă) ’kanca’, comer (< COMEDERE, vö. ol. mangiare, fr. manger és rom. a mânca) ’eszik’, pedir (< PETERE, vö. ol. domandare, fr. demander) ’kér(elmez)’), miedo (< METUS, vö. ol. paura, fr. peur, rom. teamă) ’félelem’ stb., vagy például az archaikus cuyo -a, -os, -as (< CUIUS) ’aminek/akinek a…’ birtokos vonatkozó névmás, amelyet a többi újlatin nyelvben már analitikus szerkezettel (birtokos elöljáró + ’aki’) fejeznek ki. Másrészt, a mórok több száz éves uralmának köszönhetően a spanyolban van a legtöbb arab jövevényszó; jóllehet, az alapszókincsben mindössze apró töredéküket használják csak (lásd a későbbiekben).

A szókincs történelmi eredete szerintSzerkesztés

A spanyol szókincset történelmi eredete szerint három alapvető rétegre lehet bontani:

  • római kor előtti („preromán”) időkből származó szavak (→szubsztrátum);
  • római kori latin („örökölt” vagy „honi”) szókincs (az alapvető szókincs);
  • római kor utáni átvételek, jövevényszavak (→szupersztrátum)

Római kor előtti (preromán) szókincsSzerkesztés

A római hódítók érkezése (i. e. 3. század) előtti időkben az Ibériai-félszigetet számos primitív civilizáció (ibérek, kelták, baszkok stb.) lakta, akik a föníciaiakkal, karthágóiakkal, illetve a görögökkel álltak kereskedelmi kapcsolatban. Az ibériai őslakosság nyelveiről nem sokat tudni. A terület nyelvtörténetileg két részre osztható: a keleti felén, a Földközi-tenger partjai mentén (a görög kivételével), valamint északon az Ebro völgyének északi felén, illetve délen a Guadalquivir völgyében, továbbá a Baleár-szigeteken nem indoeurópai (ibér, baszk, tartesszoszi vagy turdetán), a félsziget többi részén pedig indoeurópai, főként kelta dialektusokat beszéltek.[3] A nem indoeurópai paleohispán nyelvek közül legjobban az ibér dokumentált: agglutináló nyelv volt, amely sok vonásában hasonlóságot mutatott a baszkkal. Az indoeurópai preromán nyelvek közül a keltibérről és a luzitánról tudunk valamennyit, ám korántsem annyit, hogy mélyebb nyelvészeti következtetéseket lehessen levonni belőle. A keltibérek ősi kelta nyelvet beszéltek, amelyet néhány feliratból ismerünk.[4] A luzitán nyelv besorolása bizonytalan, de biztosan indoeurópai; egyesek (pl. Untermann, 1987)[5] szintén ősi kelta nyelvnek tekintették, ám problémát okoz, hogy a kelta nyelvekkel ellentétben megőrizte az indoeurópai p- hangot. Mindazonáltal ezekből, tehát a paleohispániai szubsztrátumot alkotó nyelvekből, a helységneveken kívül csak kevés szó származik a spanyolban, többnyire kelta vagy baszk eredetűek. Idetartoznak – többek között – jellemzően a -rro végű főnevek:[1] pl. barro (’agyag’), becerro (’borjú’), zorro (’róka’), illetve a baszk eredetű izquierda (’bal’) stb. Ezen kívül számos spanyol vezetéknév baszk eredetű, pl. az egyik leggyakoribb, a García.

Örökölt latin (honi) szókincsSzerkesztés

A spanyol nyelv tulajdonképpeni történelme a Római Birodalomban, közelebbről a birodalom Hispania tartományában beszélt vulgáris latinnal kezdődik, amelyet a római hódítók vittek a félszigetre. A romanizálódás folyamata, vagyis a latin nyelv és kultúra felvétele hamar megindult és viszonylag gyorsan lezajlott, annak ellenére, hogy a félsziget teljes területének meghódítása közel 200 évbe telt a rómaiaknak a „barbár törzsek” (így hívták a baszkokat és az ibéreket) folytonos lázadásai miatt. Mivel a spanyol gyakorlatilag a latin modern folytatása, nem meglepő, hogy innen származik az alapszókincs legnagyobb része, amely a mindennapi életben használt szavak több mint 95%-a (lásd a vonatkozó részt).

A honi szókincset alkotó szavak jellemzője, hogy – a kultizmusokkal szemben – a nép ajkán kisebb-nagyobb mértékben átalakultak, vagyis követték a hangtani fejlődési törvényszerűségeket. Ennek eredményeképpen bizonyos szavak mai alakjáról a laikusok számára nehezen állapítható meg csupán ránézésre, hogy mely latin szavakból származnak, mint például hembra (< FEMINA) ’nőstény’ vagy hijo (< FILIO) ’fia’; ugyanakkor bizonyos hangalakokat kevésbé érintettek a változások, így szinte változatlan formában élnek tovább ma is: pl. arena (< ARENA) ’homok’, beber (< BIBERE) ’iszik’, cantar (< CANTARE) ’énekel’ stb.

Római kor utáni szókincsSzerkesztés

A Római Birodalom bukását (5. század) követően a latin hatása lassan gyengülni kezdett. A germán (nyugati gót) megszállással a katonáskodással, a harccal és a fegyverekkel kapcsolatos szavak kerültek a nyelvbe, amelyek a germán szupersztrátumot (vagyis a latinra rárakódó réteget) alkotják, mint pl. maga a guerra (’háború’) szó, és ennek származékai, illetve jelentős számú germán személynév. Az ezt követő, a 8. századtól kezdődő több száz éves (a legtovább Granadában, 1492-ig tartó) arab (mór) uralom erős hatást gyakorolt a hispániai latinra, aminek következtében kialakul a mozarab nyelv (arabbal kevert vulgáris latin, egy meglehetősen konzervatív újlatin nyelv), jelentős számú (a DRAE mintegy 1400 alakot jegyez) arab jövevényszóval gazdagítva a spanyol szókincset az élet minden területéről. Az arab hatás annyira erős volt, hogy még a viszonyszók között is nyomot hagyott (innen származik pl. az hasta ’-ig; sőt, még’ elöljáró és határozószó, amely valószínűleg az arab hattá, ’még’ és a latin ad ista, ’eddig’ szavak keresztezése, valamint számos al- kezdetű szó, az arab al- névelő maradványaként, mint pl. aldea, ’falu’, alfombra, ’szőnyeg’, almacén, ’raktár’, algodón, ’gyapot[6]).

Nem szabad szem elől téveszteni a spanyol nyelv újvilági elterjedését sem, amely számos indián elemmel gazdagította a nyelvet, amelyek között több nemzetközi szó is akad, mint például a chocolate (’csokoládé’), a cacao (’kakaó’), az huracán (’orkán, hurrikán’) stb. Ezen kívül természetesen – mint az európai nyelvek általában – a reneszánsz korban a spanyol is sok szót átvett a franciából és az olaszból (főleg a művészetekkel és a divattal kapcsolatban), valamint a technikai fejlődés révén újabban az angol nyelvből is.

Érdekességként megemlítendő még, hogy az egyetlen, mindennapos használatú magyar jövevényszó a spanyolban a coche (< kocsi), jóllehet, használnak rá más szavakat is, mint pl. automóvil (biz. auto), carro.

DuplikátumokSzerkesztés

Több olyan szó van a spanyolban, amelynek létezik egy, a népi latinból megörökölt, valamint egy utólagosan közvetlenül a latinból átvett, vagy a művelt nyelvhasználat hatására megőrződött „művelt” alakja, eltérő, vagy hasonló, de átvitt értelmű jelentéssel. Ezeket a szavakat a spanyol szakirodalom dobletesnek, azaz duplikátumoknak nevezi (lásd még: szóhasadás). Néhány példa az alábbi táblázatban szerepel.

Örökölt alak Jelentés Átvett alak Jelentés Latin alak
ancho ’széles’ amplio ’széles, bő, tág’ (átvitt) < AMPLIUS
cadera ’derék’ (testrész) cátedra ’tanszék’ < CATHEDRA
cosa ’dolog’ causa ’ok’ < CAUSA
dedo ’ujj’ dígito ’számjegy’ < DIGITUS
derecho ’jobb [oldal]’; ’jog’ directo ’egyenes, közvetlen’ < DIRECTUS
estrecho ’szoros’ (főnévként is), ’keskeny, szűk’ estricto ’szűk, szoros, szigorú’ (átvitt) < STRICTUS
habla ’beszéd’ fábula ’mese’ < FABULA
llave ’kulcs’ clave ’kulcs’ (átvitt, pl. a megoldásé) < CLAVIS
llegar ’megérkezik’ aplicar ’alkalmaz [vmit vmire]’ < APPLICARE
pesar ’nyom, súlya van’ pensar ’gondol(kodik)’ < PENSARE

Néhány szónak ezen kívül van még egy harmadik, köztes alakja is, amely szintén más jelentésben honosodott meg: pl. lat. INTEGRARE, ’régi állapotába visszatesz; föléleszt’ > enterar, ’értesít, tudat’; továbbá entregar, ’átad’ és integrar, ’egyesít’; vagy pl. QUIETARE, ’lecsendesít, nyugalmat ad’ > quedar, ’marad’; továbbá quitar, ’elvesz, levesz, megvon’, illetve (a)quietar, ’megnyugtat’.

Az átvétel módja szerintSzerkesztés

A meghonosodás módja szerint megkülönböztetünk:

  • örökölt (honi) szókincset,
  • jövevényszavakat, valamint
  • belső keletkezésű szavakat.

A honi szókincsSzerkesztés

Honi szókincs (vocabulario patrimonial) alatt a helyi vulgáris latinból a természetes fejlődés útján örökölt szókincset, valamint néhány, az őslakosság nyelveiből származó szót értünk (ezek száma elhanyagolható). Természetesen ez alkotja a szókincs alaprétegét, amelyben teljesen végbementek a spanyolra jellemző hangtani átalakulások. Amennyiben a belső keletkezésű szavakat nem számítjuk, úgy a spanyol alapszókincs 23%-át teszi ki ez a réteg, azonban ehhez meglehetősen magas, 81%-os használati gyakoriság tartozik.[7]

JövevényszavakSzerkesztés

A jövevényszavak vagy kölcsönszavak (préstamos) azok a szavak, amelyek később, már a nyelv kialakulása után közvetlen átvétellel honosodtak meg, főként a latinból mint a művelt rétegek irodalmi nyelvéből, illetve más nyelvekből. Idetartoznak a kultizmusok, „félkultizmusok”, a tudományos szavak, valamint az idegen szavak. A jövevényszavak 41%-át alkotják az alapszókincsnek; közülük a legjelentősebb réteg természetesen a közvetlenül átvett latin szavakból áll, amelyek a jövevényszavak 80%-át teszik ki. A jövevényszavak használati aránya azonban mindössze 10%-os az alapszókincsre nézve.[7]

Belső keletkezésű szavakSzerkesztés

A belső keletkezésű szavak (palabras creadas) a szókincs azon rétegét alkotják, amelyek a meglévő alapszavakból, szótövekből szóképzés útján jöttek létre. Idetartoznak az összetett szavak, az elő- és utóképzőkkel alkotott szavak, valamint az egyéb származékszavak, amelyek egy régebbi tőből levezethetőek. Az alapszókincs 35%-át alkotják, amelyhez 8%-os használati arány tartozik.[7]

A szókincs eredet szerinti összetételeSzerkesztés

A spanyol szókincs eredet szerinti összetételét nehéz pontosan meghatározni, és több problémát is felvet. Egyrészt függ attól, hogy milyen területi, illetve társadalmi réteg szerinti referenciaszókincset – ún. corpust – vizsgálunk (például a latin-amerikai nyelvváltozatok szókincse természetszerűleg jóval több indián vagy akár angol eredetű, de jóval kevesebb arab jövevényszót tartalmazhat, mint a spanyolországi szókincs), másrészt a szókincshez használati gyakoriság is társul. Ennek szemléltetésére, például az arab jövevényszavak száma több mint ezerre tehető, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a mindennapi életben, érintkezésben használt szókincsben – vagyis az aktív alapszókincsben – a számuk elenyésző, értékben kifejezve ~1% (vö. a legalapvetőbb szavakból álló Swadesh-lista egyetlen arab jövevényszót nem tartalmaz). Az alábbi táblázatokban hozzávetőleges adatok szerepelnek a spanyol szókincs eredet szerinti összetételére vonatkozóan.

Statisztikai táblázatokSzerkesztés

Az alapszókincs összetétele és használati gyakorisága eredet szerint[7]
Réteg Arány Használat
Örökölt latin (honi) szókincs
23%
81%
Jövevényszavak és kultizmusok (részletezve az alábbi táblázatban)
41%
10%
Belső keletkezésű szavak
35%
8%
A jövevényszavak megoszlása eredet szerint[7]
Eredet Aránya a jövevényszavak között Aránya a teljes alapszókincsre vetítve
latin
80%
33%
újlatin[8]
11%
4,51%
görög
5%
2,05%
arab
2%
0,82%
egyéb[9]
2%
0,82%
Az előző két táblázat összesítése

Amennyiben a belső keletkezésű, illetve az újlatin eredetű szavakat is mind latin–görög alapúnak tekintjük, az alapszókincs összetétele a következőképpen alakul:

Eredet Arány Megjegyzés
latin–görög
97,5%
23% honi + (33+4,5+2)% jövevényszó + 35% származékszó
arab
0,8%
egyéb
0,8%
A teljes szókincs hozzávetőleges adatai a DRAE 22. kiadásának címszavai alapján

A Spanyol Királyi Akadémia értelmező kéziszótára 22. kiadásának (2001) címszóadatait[10] figyelembe véve – nem számítva a származékszókat – a teljes szókincs eredet szerinti megoszlása a következőképpen alakul (kerekített adatok):

Eredet Címszavak száma Aránya Összesítve
latin
19 000
68%
latin–görög eredetű

91%
görög
4000
14%
újlatin
francia
olasz
2650
2000
650
9,4%
7,1%
2,3%
sémi (arab)
1400
5%
germán
1000
3,6%

Megjegyzés: Az adatok csak az ismert eredetű (etimológiai magyarázatot tartalmazó) címszavak számán alapulnak; a használatban lévő tényleges szókincsre nézve nem tartalmaznak információt, így tudományos következtetések levonására nem alkalmasak.

A spanyol nyelv 100-szavas Swadesh-listája alapján[11]
Eredet Szavak száma Aránya
latin
97
97%
ókelta > latin
1
(caminar)
1%
germán (> középkori latin)
1
(blanco)
1%
ismeretlen / belső keletkezésű / hangutánzó
1
(perro)
1%

Szövegminták alapjánSzerkesztés

Az alábbi szövegminták a ténylegesen használt szókincs eredetének megoszlására vonatkozóan nyújthatnak némi információt.

Bábel tornya (új, nemzetközi spanyol változat, 1999)[12]

En ese entonces se hablaba un solo idioma en toda la tierra. Al emigrar al oriente, la gente encontró una llanura en la región de Sinar, y allí se asentaron. Un día se dijeron unos a otros: «Vamos a hacer ladrillos, y a cocerlos al fuego.» Fue así como usaron ladrillos en vez de piedras, y asfalto en vez de mezcla. Luego dijeron: «Construyamos una ciudad con una torre que llegue hasta el cielo. De ese modo nos haremos famosos y evitaremos ser dispersados por toda la tierra». Pero el Señor bajó para observar la ciudad y la torre que los hombres estaban construyendo, y se dijo: «Todos forman un solo pueblo y hablan un solo idioma; esto es sólo el comienzo de sus obras, y todo lo que se propongan lo podrán lograr. Será mejor que bajemos a confundir su idioma, para que ya no se entiendan entre ellos mismos». De esta manera el Señor los dispersó desde allí por toda la tierra, y por lo tanto dejaron de construir la ciudad. Por eso a la ciudad se le llamó Babel, porque fue allí donde el Señor confundió el idioma de toda la gente de la tierra, y de donde los dispersó por todo el mundo.

A fenti, általános jellegű szövegben – a két névtől (Babel és Sinar) eltekintve mindössze egyetlen nem latin származású szó található, a félig arab eredetű hasta elöljáró. Számokban kifejezve, a (nevek nélkül) 205 szót tartalmazó szövegből 1 nem latin eredetű, amely 1/205, azaz 0,4%-os arányt jelent; míg a maradék 99,6%-a latin elemekből áll.

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata spanyol nyelven (kihirdető rész és 1–10. cikkely)[13]

La Asamblea General proclama la presente Declaración Universal de Derechos Humanos como ideal común por el que todos los pueblos y naciones deben esforzarse, a fin de que tanto los individuos como las instituciones, inspirándose constantemente en ella, promuevan, mediante la enseñanza y la educación, el respeto a estos derechos y libertades, y aseguren, por medidas progresivas de carácter nacional e internacional, su reconocimiento y aplicación universales y efectivos, tanto entre los pueblos de los Estados Miembros como entre los de los territorios colocados bajo su jurisdicción. [1] Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y derechos y, dotados como están de razón y conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros. [2] Toda persona tiene todos los derechos y libertades proclamados en esta Declaración, sin distinción alguna de raza, color, sexo, idioma, religión, opinión política o de cualquier otra índole, origen nacional o social, posición económica, nacimiento o cualquier otra condición. Además, no se hará distinción alguna fundada en la condición política, jurídica o internacional del país o territorio de cuya jurisdicción dependa una persona, tanto si se trata de un país independiente, como de un territorio bajo administración fiduciaria, no autónomo o sometido a cualquier otra limitación de soberanía. [3] Todo individuo tiene derecho a la vida, a la libertad y a la seguridad de su persona. [4] Nadie estará sometido a esclavitud ni a servidumbre, la esclavitud y la trata de esclavos están prohibidas en todas sus formas. [5] Nadie será sometido a torturas ni a penas o tratos crueles, inhumanos o degradantes. [6] Todo ser humano tiene derecho, en todas partes, al reconocimiento de su personalidad jurídica. [7] Todos son iguales ante la ley y tienen, sin distinción, derecho a igual protección de la ley. Todos tienen derecho a igual protección contra toda discriminación que infrinja esta Declaración y contra toda provocación a tal discriminación. [8] Toda persona tiene derecho a un recurso efectivo ante los tribunales nacionales competentes, que la ampare contra actos que violen sus derechos fundamentales reconocidos por la constitución o por la ley. [9] Nadie podrá ser arbitrariamente detenido, preso ni desterrado. [10] Toda persona tiene derecho, en condiciones de plena igualdad, a ser oída públicamente y con justicia por un tribunal independiente e imparcial, para la determinación de sus derechos y obligaciones o para el examen de cualquier acusación contra ella en materia penal.

A fenti, hivatalos stílusban íródott szövegben minden szó latin eredetű (beleértve a görög jövevényszavakat is a latinban), így a szöveg 100%-ban latin elemeket tartalmaz.

Spanyol népdal (Una niña se ha muerto)

Una niña se ha muerto de mal de amores / La culpa la han tenido Juan y Dolores / Madre, ¡qué linda noche, cuántas estrellas! / Abra usted la ventana, que quiero verlas / No, hija mía, no, que estás enferma / Y el aire de la noche dañarte pueda / ¿Qué es ese ruido, madre? – Son rondadores / Que es sábado y cortejan los mis amores / La voz de Juan escucho entre unos cuantos / Mira, no te equivoques, como son tantos / No, madre mía / Porque Juan me ha jurado que me quería / Y ya no me quiere / Qué triste queda el mundo, cuando una muere / Todas irán a verla, menos Dolores / A poner en su tumba lirios y flores / Todas vendrán a verme / al cuarto mío / A besar el mi rostro pálido y frío / Dígale usted a Dolores que venga a verme / Que ella no tiene culpa si Juan la quiere / Écheme de mortaja la ropa toda / Que tenía guardada para mi boda / Después de que me hayan amortajado / Quítenme los pendientes que Juan me ha dado / Porque no crea / Que le he estado queriendo hasta que muera / Si viene Juan a verme después de muerta / No le deje usted entrar, cierre la puerta / Jueves por la mañana pasó el entierro / Juan estaba en la puerta, se metió dentro / Adela mía / Que no pensaba yo que te morías / Allá en la lejanía se escucha un tiro / Y una voz que decía: me voy contigo / Adela mía / Que no pensaba yo que te morías

A fenti, 247 szóból álló népdalban a latin eredetű szavakon kívül 4 germán elem található (ropa, guardada, valamint kétszer az Adela név), 1 arab szó (az hasta elöljáró), valamint 1 bizonytalan eredetű indoeurópai szó (tiro). Számokban kifejezve: 97,6% latin, 1,6% germán, 0,4% arab és 0,4% bizonytalan eredetű elemet tartalmaz a szöveg.

Germán és arab jövevényszavakSzerkesztés

Mint az előzőekből kiderült, a jövevényszavak között a két legfontosabb idegen réteget – időrendben – a germán, majd az arab elemek alkotják. Ezek között számos nemzetközi szó található (vastag szedéssel jelölve), amely nemcsak az újlatin nyelvekbe, hanem több európai nyelvbe és a magyarba is bekerült. Az alábbiakban a köznyelvben leggyakrabban használt arab és germán jövevényszavak felsorolása szerepel, zárójelben az eredeti – vagy *kikövetkeztetett – alakok feltüntetésével.

Germán jövevényszavakSzerkesztés

A germánból (a gót közvetítésével) eredeti jelentésük alapján a katonáskodással, fegyverekkel, háborúval kapcsolatos szavak származnak. A germán jövevényszavak száma jóval kevesebb, mint az arab eredetűeké, viszont a köznyelvben gyakrabban használatosak:

  • albergar (< gót *haibairgon) ’elszállásol’
  • banda (< gót bandwo) ’banda’
  • bandera (< banda) ’zászló’
  • botar (< *botan) ’eldob, kidob, hajít’; ’visszapattan’
  • blanco, -ca (< blank) ’fehér’
  • brote (< gót *brut) ’bimbó, hajtás’
  • espía (< gót *spaiha) ’kém’
  • esquina (< gót *skina) ’(utca)sarok’
  • falda (< frank) ’szoknya’
  • fresco, -ca (< *frisk) ’friss’
  • ganar (< gót *ganan) ’nyer, keres’
  • gripe v. (Mex.) gripa (francia közvetítéssel) ’influenza
  • guardar (< *warda) ’őriz’
  • guardia (< gót *wardja) ’őrség, őr, gárda’
  • guerra (< *werra) ’háború’
  • jardín (< frank *gard) ’kert’
  • lista ( < *lista) ’lista’
  • robar (< népi lat. RAUBARE < *raubon) ’rabol’
  • orgullo (< ófelnémet *urgoli vagy *orguoli) ’büszkeség’
  • rico (< gót reiks) ’gazdag, kiadós; finom’
  • ropa (< gót *raupa) ’ruha’
  • tapa (< gót *tappa) ’fedél’

Arab jövevényszavakSzerkesztés

Az arabból főként a mezőgazdasággal, növényekkel, állatokkal és mesterségekkel kapcsolatos szavak kerültek a spanyolba. Az újlatin nyelvek közül a spanyolban van a legtöbb arab jövevényszó (számuk – a származékokkal együtt – mintegy együtt 4000-re tehető[7]), amelyek közül leggyakrabban az alábbiakat használják a köznyelvben:

  • albañil (< al-bannā’ < gör.) ’kőműves’
  • albericoque (< al-barqūq) ’sárgabarack’
  • alcalde (< al-qāḍī) ’polgármester’
  • alcázar (< al-qaṣr < lat. CASTRA) ’[arab építésű] erőd, vár’
  • alcohol (< al-kuḥl) ’alkohol’
  • aldea (< al-ḍay‘a) ’falu’
  • alfombra (< al-ḥanbal) ’szőnyeg’
  • algarabía (< al-‘arabiyya) ’hangzavar, lárma’
  • álgebra (< lat. ALGEBRA < al-ǧabru wa-l-muqābala, al-H̱wārizmī arab tudós könyvének címe: „A rövidítés és a törés tudománya”) ’algebra’
  • algodón (< al-quṭn) ’gyapot’
  • algoritmo (< al-H̱wārizmī arab tudós nevéből) ’algoritmus’
  • ajedrez (< aš-šiṭranǧ < pehlevi < szanszkrit) ’sakk’
  • almacén (< al-maẖzan; azonos eredetű a ’magazin’ szó) ’raktár’
  • almohada (< al-muẖaddah) ’párna’
  • alquilar (< al-kirā’) ’bérel’
  • alquitrán (< al-qaṭran) ’kátrány’
  • arroz (< al-urz) ’rizs’
  • azafrán (< az-zaʿfarān) ’sáfrány’
  • azúcar (< as-sukkar < gör. < pehlevi) ’cukor’
  • azucena (< as-sūsana) ’fehér liliom’
  • azul (< lāzaward < perzsa < szanszkrit) ’kék’
  • cero (< k. lat. ZEPHYRUM < ṣifr) ’nulla, zérus’
  • cifra (< k. lat CIFRA < ṣifr) ’számjegy’ [mint mennyiség]
  • garra (< ġarfa) ’karom’
  • hasta (< ḥattā + lat. AD ISTA) ’-ig’; ’sőt, még’
  • jabalí (< ǧabalī) ’vaddisznó’
  • jarabe (< šarāb; azonos eredetű a ’szirup’ szavunk) ’szörp’
  • loco, -ca (< lawqā, nőnem < alwaq) ’bolond, őrült’
  • mono, -na (< maymūn) ’majom’; biz. ’szép, csinos’
  • naranja (< nāranǧ < perzsa < szanszkrit) ’narancs’
  • ojalá (< law šā’a l-Lāh) ’bárcsak’
  • química (< al-kīmiyā < gör.) ’kémia, vegytan’
  • sandía (< sindiyya, a pakisztáni Szind tartomány nevéből[14]) ’görögdinnye’
  • rehén (< rihān) ’túsz’
  • zanahoria (< *safunnarya < gör.) ’sárgarépa’
  • tarea (< hisp. ṭaríḥa) ’feladat, tennivaló’
  • tarifa (< ta‘rīfa) ’díjtáblázat, tarifa’
  • zumo (< zūm < görög) ’lé, nedv’

E szavak közül néhányat csak Spanyolországban használnak, illetve értenek, és többnek van latin eredetű szinonimája is.

A spanyolországi és a latin-amerikai spanyol szókincsSzerkesztés

A szókincsbeli különbségek részletes ismertetésére e szócikk keretein belül nincsen mód, így csak a lényegesebb szempontok áttekintésére szorítkozunk. A művelt spanyol nyelvi norma viszonylag egységes, így az alapvető szókincsben nincsenek a két kontinensen beszélt spanyol nyelvváltozatok között olyan éles különbségek, hogy a mindennapi érintkezés szintjén két beszélő ne értené meg egymást. Az eltérések főleg a népies, illetve a bizalmas nyelvben, a szlengben jelentkeznek: mondhatni minden spanyol nyelvű országnak megvan a saját szlengje,[15] de még országokon belül is lehetnek területi különbségek bizonyos szavak használatában.

A mindennapi szóhasználatban míg például a spanyolok a ¡vaya! (’menjen!’) indulatszót használják a csodálkozás kifejezésére, addig Mexikóban azt mondják, hogy ¡órale! (’most neki!’); vagy például Spanyolországban úgy veszik fel a telefont, hogy diga, dígame (’mondja!’) vagy egyszerűen (’igen’), Kolumbiában azt mondják, hogy a ver (’lássuk’) vagy aló (’halló’), Mexikóban pedig bueno (’jó’) stb. Spanyolországban a conducir igével vezetnek autót, Latin-Amerikában pedig a manejar (’kezel’) ige használatos. Érdekesség, hogy pl. a coger ige Spanyolországban az egyszerű ’(meg)fogni’ jelentéssel bír, azonban Latin-Amerikában elsődlegesen durva szó, amely a nemi közösülésre utal, ezért használata ott kerülendő.

Mint arról már szó volt az előzőekben, a latin-amerikai spanyolban jóval kevesebb arabizmust használnak, mint a spanyolországi nyelvváltozatokban: például az albaricoque (’sárgabarack’), alcázar (’arab építésű erőd’), aldea (’falu’) szavak, melyek Spanyolországban teljesen közhasználatúak, a latin-amerikaiak számára ismeretlenek. Ugyanakkor az amerikai nyelvhasználatban az USA kereskedelmi befolyása miatt terjednek az angol átvételek.

Az őslakos indián népektől származó átvételek is főleg a népies nyelvre jellemzőek, azonban van közöttük néhány nemzetközi szó is, amelyet a spanyol nyelv közvetítésével ismerhetett meg a világ: ilyenek pl. a chocolate (’csokoládé’), a cacao (’kakaó)’, az huracán (’hurrikán’) stb.

Szókincsbeli egyezés a többi újlatin nyelvvelSzerkesztés

 
Dialektuskontinuumok Európában: az újlatin nyelvek a zöld szín árnyalataival vannak jelölve.

A spanyol a tőle nyugatabbra elhelyezkedő asztúriai–leóni dialektusokkal, a galiciaival és portugállal, valamint a tőle keletre beszélt aragóniaival és katalánnal az ún. újlatin dialektuskontinuum legnyugatibb részét alkotja. A katalántól ez kelet felé folytatódik az okcitánnal, a rétoromán dialektusokkal, majd az északolasz nyelvjárásokkal, a sztenderd olasszal, dél-itáliai dialektusokkal (beleértve a nápolyi és a szicíliai nyelvet), s végül a szárddal. A dialektuskontinuumban az egymáshoz közelebb eső nyelvek között általában magasabb fokú kölcsönös érthetőség áll fenn, mint a távolabbi területeken beszéltekkel, főleg írásban. A spanyol nyelv esetében – az Ethnologue nyelvkatalógus[16] által szolgáltatott adatok szerint – az alábbi szókincsbeli egyezés mutatható ki a többi újlatin nyelvvel:[17]

Spanyol Portugál Katalán Olasz Szárd Francia Rétoromán Román
89%
85%
82%
76%
75%
74%
71%

Érdekességként megemlítendő, hogy sok esetben egyazon nyelv területi változatai között kisebb a kölcsönös érthetőség, mint két újlatin nyelv sztenderd változata között: például a logudorói és a campidanói szárd nyelvjárások között mindössze 73%-os a szókincsbeli egyezés, a sztenderd spanyol és a sztenderd olasz nyelváltozatok közötti 82%-kal szemben.[18]

ÉrdekességSzerkesztés

A spanyol és olasz nyelv tanulói számára megtévesztő lehet több olyan szó, amelyet mindkét nyelvben használnak, viszont teljesen eltérő jelentéssel: ezek az ún. hamis barátok. Néhány példa az alábbi táblázatban látható.

Spanyol szó
és jelentése
Olasz szó
és jelentése
Eredet
caro
’drága’ [sokba kerül]
caro
’drága, kedves’
< lat. CARUS
guardar
’(meg)őriz’
guardare
’néz’
< germán
haber
’van, létezik’, ’kell’
avere
’neki van’
< lat. HABERE
querer
’akar, kíván, óhajt; szeret’
chiedere
’kér, megkérdez’
< lat. QUÆRERE
se
’magát/magukat; magának/maguknak’
se
’ha’
< lat. SE és SI
si
’ha’
si
’magát/magukat’
< lat. SI és SE, SIBI
tener
’neki van’
tenere
’(meg)tart, fog’
< lat. TENERE
tras
’mögött, után; miután’
tra
’között’
< lat. TRANS és INTRA

Jegyzetek és hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Lásd: Manual de lingüística románica, Gargallo–Bastardas, Ariel, Barcelona, 2007, p. 285.
  2. Matteo Bartoli és az általa vezetett neolingvisztikai iskola ismerte fel, hogy a szókincs összefüggésben áll a területek kiterjedésével és elhelyezkedésével: a szélső, az elszigetelt, valamint a nagyobb kiterjedésű összefüggő területek nyelve és szókincse általában konzervatívabb, mint a központi, vagy a kisebb kiterjedésű területeké. (Manual de lingüística románica, Gargallo–Bastardas, Ariel, Barcelona, 2007, pp. 283–285.)
  3. Lásd: Historia de la lengua española, Rafael Cano (coord.), Ariel, Barcelona, 2005, p. 49.)
  4. Egyes források (lásd pl. A világ nyelvei) a keltibér nyelvet nevezik ibér nyelvnek.
  5. Lásd: Historia de la lengua española, coord. Rafael Cano, Ariel, Barcelona, 2005, p. 45.
  6. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003, p. 101.
  7. a b c d e f Lengua española III, Antonio Quilis, UNED, Madrid, 1991.
  8. A legtöbb a franciából: az összes újlatin jövevényszó 55%-át, az összes jövevényszó 6%-át teszi ki.
  9. Beleértve a germánt is.
  10. A RAE által szolgáltatott adatok a DRAE 22. kiadásának elektronikus változata alapján.
  11. Lásd: Lista Swadesh.
  12. Lásd: La torre de Babel (Omniglot.com).
  13. Lásd: Declaración Universal de los Derechos Humanos.
  14. Ez azonos eredetű a hindu és India szavakkal is, amely valószínűleg e gyümölcs kultuszára utal ezeken a területeken.
  15. Lásd: Jergas de habla hispana, online spanyol szlengszótár
  16. Ethnologue – Languages of the World, 15. kiadás, SIL International, 2005.
  17. Lásd: Spanish (Ethnologue.com)
  18. Lásd: Sardinian, Campidanese (Ethonologue.com)

Felhasznált irodalomSzerkesztés

  • Manual de lingüística románica. José Enrique Gargallo Gil – Maria Reina Bastardas (coords.). Barcelona: Ariel Lingüística. 2007. ISBN 978-84-344-8268-5  
  • Lengua española III, Antonio Quilis, UNED, Madrid, 1991.
  • Diccionario de la lengua española, RAE, 22. kiadás, Espasa, Madrid, 2001.
  • Historia de la lengua española. Rafael Cano (coord.). Barcelona: Ariel Lingüística. 2005. ISBN 8434482614  
  • Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
  • Vocabolario Etimologico della Lingua Italiana (Etimo.it), Ottorino Pianigiani, 1907–1926.
  • Ethnologue – Languages of the World, 15. kiadás, SIL International, 2005.

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés