Latin-Amerika
Latin-Amerika
| Területe | 21,069,501 km² |
|---|---|
| Népessége | 560,287,688 |
| Államok | 20 |
| Függő területek | 4 |
| GDP | 2260 milliárd $ (Deviza) 4500 milliárd $ (PPP) |
| Beszélt nyelvek | spanyol, portugál, francia, kecsua, ajmara, azték, maja nyelvek, guaraní, olasz, angol, német, walesi, holland |
| Időzónák | UTC -3:00-tól (Brazília) UTC -8:00-ig (Mexikó) |
| Legnagyobb városai | Mexikóváros São Paulo Buenos Aires Rio de Janeiro Lima Bogotá Santiago de Chile Havanna |
Latin-Amerika az Amerikai Kontinens újlatin – főként spanyol és portugál nyelvű[1] – országainak összefoglaló (nem földrajzi alapú) megnevezése.[2]
Földrajzilag magában foglalja (Északtól Dél felé haladva):
- Mexikót (Észak-Amerika),
- Közép-Amerikát a Karib-térséggel, valamint
- Dél-Amerikát,
vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az összes amerikai országot.
Tartalomjegyzék
DefinícióSzerkesztés
- Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol spanyolul vagy portugálul beszélnek.
- Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszél. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy kezdetben már magát fogalmat is III. Napóleon alkotta meg a Franciaország területi érdekei miatt.
- Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.
| Független államok | Franciaország tengerentúli területei |
Hollandia társult államai |
Egyesült Államok társult állama | ||
|---|---|---|---|---|---|
.svg){kind=small}
ÉrdekességekSzerkesztés
- A latin-amerikai népesség műveletlen rétegei nincsenek is tisztában azzal, hogy nyelvük a latin folytatása, s hogy ezért kapta a kontinens ezt a megkülönböztető elnevezést az angolszász országokkal – USA és Kanada – szemben.
- Az USA-ban élők közül – szintén az iskolázatlanabbak – vannak, akik tévedésből azt hiszik, hogy Latin-Amerikában latinul beszélnek.
- A magyar médiában tájékozatlanságból Latin-Amerika fogalmát sokszor Dél-Amerikáéval azonosítják.[forrás?]
A név eredeteSzerkesztés
A Latin-Amerika elnevezés ötlete a magyarban kevésbé ismert Latin-Európa kifejezésből származik, amelyet Európa újlatin nyelvet beszélő országaiban előszeretettel használnak.[forrás?] Ennek mintájára alkotta meg III. Napóleon az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére.[forrás?] Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.[forrás?]
DemográfiaSzerkesztés
Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is.
AmerindiánokSzerkesztés
Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).[forrás?]
| Ország | Népesség | Fehér | Mesztic | Mulatt | Amerindián | Fekete | Fehér és mesztic |
Kevert | Egyéb |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Argentína | 40,301,927 | 97%[3] | 3% | ||||||
| Aruba | 100,018 | 80% | 20% | ||||||
| Belize | 311,500 | 49% | 25% | 11% | 6% | 10% | |||
| Bolívia | 9,119,152 | 15% | 30% | 55% | |||||
| Brazília2 | 190,010,647 | 53,7% | 38,5% | 6,2% | 1,6% | ||||
| Chile | 16,800,000 | 52.7-90%[3][4] | 10%-44% | 3,2% | 0,1% | ||||
| Kolumbia | 44,379,598 | 20% | 58% | 14% | 1% | 4% | 3% | ||
| Costa Rica | 4,133,884 | 1% | 3% | 94% | 2% | ||||
| Kuba3 | 11,394,043 | 65% | 10% | 25% | |||||
| Dominikai Köztársaság | 9,365,818 | 16% | 11% | 73% | |||||
| Ecuador | 13,755,680 | 65% | 25% | 3% | 7% | ||||
| El Salvador | 6,948,073 | 9% | 90% | 1% | |||||
| Francia Guyana | 199,509 | 12% | 88% | ||||||
| Guadeloupe | 452,776 | 5% | 95% | ||||||
| Guatemala | 12,728,111 | 40,5% | 59,4% | 0,1% | |||||
| Haiti | 8,706,497 | 95% | 5% | ||||||
| Honduras | 7,483,763 | 1% | 90% | 7% | 2% | ||||
| Martinique | 436,131 | 5% | 95% | ||||||
| Mexikó | 108,700,891 | 12% | 75% | 12% | 1% | ||||
| Holland Antillák | 223,652 | 85% | 15% | ||||||
| Nicaragua | 5,675,356 | 17% | 69% | 5% | 9% | ||||
| Panama | 3,242,173 | 10% | 70% | 6% | 14% | ||||
| Paraguay | 6,669,086 | 95% | 5% | ||||||
| Peru | 28,674,757 | 15% | 37% | 45% | 3% | ||||
| Puerto Rico | 3,944,259 | 80,5% | 0,4% | 8% | 4,1% | 7% | |||
| Saint-Barthélemy | 6,852 | 100% | |||||||
| Saint-Martin | 33,102 | 100% | |||||||
| Saint-Pierre és Miquelon | 7,036 | 100% | |||||||
| Uruguay | 3,460,607 | 88% | 8% | 4% | |||||
| Venezuela 4 | 26,023,528 | 21% | 2% | 10% | 67% | ||||
| Átlag | 562,461,667 | 33,8% | 27% | 15,2% | 10,9% | 4,9% | 4,8% | 1,7% | 1,8% |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Az adott országokban hivatalos nyelvek, a spanyolt ezen kívül használják még az USA-ban, Belizében és Brazíliában is.
- ↑ Nem keverendő Dél-Amerikával, illetve Spanyol- (Hispano-) Amerikával. Az előbbi földrajzi megnevezés, az utóbbi a spanyol nyelvű országok összefoglaló neve.
- ↑ a b Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI (PDF)
- ↑ Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19.
