Latin-Amerika

Map-Latin America2.png

Területe 21,069,501 km²
Népessége 560,287,688
Államok 20
Függő területek 4
GDP 2260 milliárd $ (Deviza)
4500 milliárd $ (PPP)
Beszélt nyelvek spanyol, portugál, francia, kecsua, ajmara, azték, maja nyelvek, guaraní, olasz, angol, német, walesi, holland
Időzónák UTC -3:00-tól (Brazília)
UTC -8:00-ig (Mexikó)
Legnagyobb városai Mexikóváros
São Paulo
Buenos Aires
Rio de Janeiro
Lima
Bogotá
Santiago de Chile
Havanna

Latin-Amerika azon amerikai országok és területek gyűjtőneve, ahol újlatin nyelveket használnak hivatalos vagy fő beszélt nyelvként; elsősorban spanyol és portugál, továbbá francia nyelvet.[1]

Földrajzilag magában foglalja (északról dél felé haladva):

vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az amerikai országok zömét.

DefinícióSzerkesztés

  • Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol spanyolul vagy portugálul beszélnek.
  • Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszél. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy kezdetben már magát fogalmat is III. Napóleon alkotta meg a Franciaország területi érdekei miatt.
  • Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.

A név eredeteSzerkesztés

A kifejezést először 1856-ban egy konferencián Francisco Bilbao chilei filozófus használta először,[2] majd III. Napóleon francia császár kormánya népszerűsítette tovább az 1860-as években.[3]

III. Napóleon kormánya az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére. Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.

A spanyol Amerika kifejezést az Egyesült Államokban általánosan a 19. század végéig használták, és az Egyesült Államoktól délre fekvő országokat és területeket jelölte, ahol a domináns nyelv a spanyol volt. Ezt a kifejezést később felváltotta a pontosabb Latin-Amerika kifejezés.[4]

Országok és területekSzerkesztés

 
Latin-Amerika uralkodó nyelvei
zöld - spanyol
sárga - portugál
kék - francia
Független államok Franciaország
tengerentúli területei
Egyesült Államok
társult állama

Kisebb karibi országok és függő területek és Francia Guyana kivételével az országok:

Ország Népesség
(2018)
Terület Főváros Legnagyobb
város
Elnök
(2020-'21 táján)
  Argentína 44,7 millió 2 766 890 km² Buenos Aires Buenos Aires Alberto Fernández
  Bolívia 11,3 millió 1 098 581 km² Sucre Santa Cruz de la Sierra Jeanine Áñez (ideiglenes)
  Brazília 208,9 millió 8 547 877 km² Brasilia São Paulo Jair Bolsonaro
  Chile 17,9 millió 756 950 km² Santiago Santiago Sebastián Piñera
  Kolumbia 48,2 millió 1 141 748 km² Bogota Bogota Iván Duque
  Costa Rica 5 millió 51 100 km² San José San José Carlos Alvarado
  Dominikai Köztársaság 10,3 millió 48 730 km² Santo Domingo Santo Domingo Danilo Medina
  Kuba 11,1 millió 110 861 km² La Havane La Havane Miguel Díaz-Canel
  Ecuador 16,5 millió 283 560 km² Quito Guayaquil Lenín Moreno
  Guatemala 16,6 millió 108 890 km² Guatemala Guatemala Alejandro Giammattei
  Haiti 10,8 millió 27 750 km 2 Port au Prince Port au Prince Jovenel Moses
  Honduras 9,2 millió 112 090 km² Tegucigalpa Tegucigalpa Juan Orlando Hernández
  Mexikó 126 millió 1 972 550 km² Mexico Mexico Andrés Manuel López Obrador
  Nicaragua 6,1 millió 129 494 km² Managua Managua Daniel Ortega
  Panama 3,7 millió 75 640 km² Panama Panama Laurentino Cortizo
  Paraguay 7 millió 406 750 km² Asuncion Asuncion Mario Abdo
  Peru 31,3 millió 1 285 220 km² Lima Lima Martín Vizcarra
  Puerto Rico 3,2 millió 8870 km² San Juan San Juan Joe Biden,
kormányzó: Alejandro García Padilla
  Salvador 6,2 millió 21 040 km² San Salvador San Salvador Nayib Bukele
  Uruguay 3,4 millió 176 220 km² Montevideo Montevideo Luis Lacalle Pou
  Venezuela 31,7 millió 916 445 km² Caracas Caracas Nicolás Maduro
Össz. 618,3 millió 20 021 506 km²
 
San José egy utcaképe Costa Ricában

DemográfiaSzerkesztés

Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is.

AmerindiánokSzerkesztés

Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).[forrás?]

Ország Népesség Fehér Mesztic Mulatt Amerindián Fekete Fehér
és mesztic
Kevert Egyéb
Argentína 40,301,927 97%[5] 3%
Aruba 100,018 80% 20%
Belize 311,500 49% 25% 11% 6% 10%
Bolívia 9,119,152 15% 30% 55%
Brazília2 190,010,647 53,7% 38,5% 6,2% 1,6%
Chile 16,800,000 52.7-90%[5][6] 10%-44% 3,2% 0,1%
Kolumbia 44,379,598 20% 58% 14% 1% 4% 3%
Costa Rica 4,133,884 1% 3% 94% 2%
Kuba3 11,394,043 65% 10% 25%
Dominikai Köztársaság 9,365,818 16% 11% 73%
Ecuador 13,755,680 65% 25% 3% 7%
El Salvador 6,948,073 9% 90% 1%
Francia Guyana 199,509 12% 88%
Guadeloupe 452,776 5% 95%
Guatemala 12,728,111 40,5% 59,4% 0,1%
Haiti 8,706,497 95% 5%
Honduras 7,483,763 1% 90% 7% 2%
Martinique 436,131 5% 95%
Mexikó 108,700,891 12% 75% 12% 1%
Holland Antillák 223,652 85% 15%
Nicaragua 5,675,356 17% 69% 5% 9%
Panama 3,242,173 10% 70% 6% 14%
Paraguay 6,669,086 95% 5%
Peru 28,674,757 15% 37% 45% 3%
Puerto Rico 3,944,259 80,5% 0,4% 8% 4,1% 7%
Saint-Barthélemy 6,852 100%
Saint-Martin 33,102 100%
Saint-Pierre és Miquelon 7,036 100%
Uruguay 3,460,607 88% 8% 4%
Venezuela 4 26,023,528 21% 2% 10% 67%
Átlag 562,461,667 33,8% 27% 15,2% 10,9% 4,9% 4,8% 1,7% 1,8%

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dressing, J. David. "Latin America" in The Encyclopedia of Latin American History and Culture", vol. 3, p. 390. New York: Charles Scribner's Sons 1996.
  2. Iniciativa de la América. Idea de un Congreso Federal de las Repúblicas (spanyol nyelven), 1856. június 22. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
  3. John A. Britton. Cables, Crises, and the Press: The Geopolitics of the New Information System in the Americas, 1866–1903, 16–18. o. (2013). ISBN 9780826353986 
  4. Испанская Америка. www.amerika.org.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 8.)
  5. a b Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI (PDF)
  6. Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19.. [2009. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)