Latin-Amerika
Latin-Amerika
| Területe | 21,069,501 km² |
|---|---|
| Népessége | 560,287,688 |
| Államok | 20 |
| Függő területek | 4 |
| GDP | 2260 milliárd $ (Deviza) 4500 milliárd $ (PPP) |
| Beszélt nyelvek | spanyol, portugál, francia, kecsua, ajmara, azték, maja nyelvek, guaraní, olasz, angol, német, walesi, holland |
| Időzónák | UTC -3:00-tól (Brazília) UTC -8:00-ig (Mexikó) |
| Legnagyobb városai | Mexikóváros São Paulo Buenos Aires Rio de Janeiro Lima Bogotá Santiago de Chile Havanna |
Latin-Amerika azon amerikai országok és területek gyűjtőneve, ahol újlatin nyelveket használnak hivatalos vagy fő beszélt nyelvként; elsősorban spanyol és portugál, továbbá francia nyelvet.[1]
Földrajzilag magában foglalja (északról dél felé haladva):
- Mexikót (Észak-Amerika),
- Közép-Amerikát a Karib-térséggel, valamint
- Dél-Amerikát,
vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az amerikai országok zömét.
DefinícióSzerkesztés
- Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol spanyolul vagy portugálul beszélnek.
- Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszél. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy kezdetben már magát fogalmat is III. Napóleon alkotta meg a Franciaország területi érdekei miatt.
- Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.
A név eredeteSzerkesztés
A kifejezést először 1856-ban egy konferencián Francisco Bilbao chilei filozófus használta először,[2] majd III. Napóleon francia császár kormánya népszerűsítette tovább az 1860-as években.[3]
III. Napóleon kormánya az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére. Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.
A spanyol Amerika kifejezést az Egyesült Államokban általánosan a 19. század végéig használták, és az Egyesült Államoktól délre fekvő országokat és területeket jelölte, ahol a domináns nyelv a spanyol volt. Ezt a kifejezést később felváltotta a pontosabb Latin-Amerika kifejezés.[4]
Országok és területekSzerkesztés
| Független államok | Franciaország tengerentúli területei |
Egyesült Államok társult állama | ||
|---|---|---|---|---|
.svg){kind=small}
Kisebb karibi országok és függő területek és Francia Guyana kivételével az országok:
| Ország | Népesség (2018) |
Terület | Főváros | Legnagyobb város |
Elnök (2020-'21 táján) |
|---|---|---|---|---|---|
 Argentína
|
44,7 millió | 2 766 890 km² | Buenos Aires | Buenos Aires | Alberto Fernández |
 Bolívia
|
11,3 millió | 1 098 581 km² | Sucre | Santa Cruz de la Sierra | Jeanine Áñez (ideiglenes) |
 Brazília
|
208,9 millió | 8 547 877 km² | Brasilia | São Paulo | Jair Bolsonaro |
 Chile
|
17,9 millió | 756 950 km² | Santiago | Santiago | Sebastián Piñera |
 Kolumbia
|
48,2 millió | 1 141 748 km² | Bogota | Bogota | Iván Duque |
 Costa Rica
|
5 millió | 51 100 km² | San José | San José | Carlos Alvarado |
 Dominikai Köztársaság
|
10,3 millió | 48 730 km² | Santo Domingo | Santo Domingo | Danilo Medina |
 Kuba
|
11,1 millió | 110 861 km² | La Havane | La Havane | Miguel Díaz-Canel |
 Ecuador
|
16,5 millió | 283 560 km² | Quito | Guayaquil | Lenín Moreno |
 Guatemala
|
16,6 millió | 108 890 km² | Guatemala | Guatemala | Alejandro Giammattei |
 Haiti
|
10,8 millió | 27 750 km 2 | Port au Prince | Port au Prince | Jovenel Moses |
 Honduras
|
9,2 millió | 112 090 km² | Tegucigalpa | Tegucigalpa | Juan Orlando Hernández |
 Mexikó
|
126 millió | 1 972 550 km² | Mexico | Mexico | Andrés Manuel López Obrador |
 Nicaragua
|
6,1 millió | 129 494 km² | Managua | Managua | Daniel Ortega |
 Panama
|
3,7 millió | 75 640 km² | Panama | Panama | Laurentino Cortizo |
 Paraguay
|
7 millió | 406 750 km² | Asuncion | Asuncion | Mario Abdo |
 Peru
|
31,3 millió | 1 285 220 km² | Lima | Lima | Martín Vizcarra |
 Puerto Rico
|
3,2 millió | 8870 km² | San Juan | San Juan | Joe Biden, kormányzó: Alejandro García Padilla |
 Salvador
|
6,2 millió | 21 040 km² | San Salvador | San Salvador | Nayib Bukele |
 Uruguay
|
3,4 millió | 176 220 km² | Montevideo | Montevideo | Luis Lacalle Pou |
 Venezuela
|
31,7 millió | 916 445 km² | Caracas | Caracas | Nicolás Maduro |
| Össz. | 618,3 millió | 20 021 506 km² |
DemográfiaSzerkesztés
Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is.
AmerindiánokSzerkesztés
Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).[forrás?]
| Ország | Népesség | Fehér | Mesztic | Mulatt | Amerindián | Fekete | Fehér és mesztic |
Kevert | Egyéb |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Argentína | 40 301 927 | 97%[5] | 3% | ||||||
| Aruba | 100 018 | 80% | 20% | ||||||
| Belize | 311 500 | 49% | 25% | 11% | 6% | 10% | |||
| Bolívia | 9 119 152 | 15% | 30% | 55% | |||||
| Brazília2 | 190 010 647 | 53,7% | 38,5% | 6,2% | 1,6% | ||||
| Chile | 16 800 000 | 52.7-90%[5][6] | 10%-44% | 3,2% | 0,1% | ||||
| Costa Rica | 4 133 884 | 1% | 3% | 94% | 2% | ||||
| Dominikai Köztársaság | 9 365 818 | 16% | 11% | 73% | |||||
| Ecuador | 13 755 680 | 65% | 25% | 3% | 7% | ||||
| Francia Guyana | 199 509 | 12% | 88% | ||||||
| Guadeloupe | 452 776 | 5% | 95% | ||||||
| Guatemala | 12 728 111 | 40,5% | 59,4% | 0,1% | |||||
| Haiti | 8 706 497 | 95% | 5% | ||||||
| Holland Antillák | 223 652 | 85% | 15% | ||||||
| Honduras | 7 483 763 | 1% | 90% | 7% | 2% | ||||
| Kolumbia | 44 379 598 | 20% | 58% | 14% | 1% | 4% | 3% | ||
| Kuba3 | 11 394 043 | 65% | 10% | 25% | |||||
| Martinique | 436 131 | 5% | 95% | ||||||
| Mexikó | 108 700 891 | 12% | 75% | 12% | 1% | ||||
| Nicaragua | 5 675 356 | 17% | 69% | 5% | 9% | ||||
| Panama | 3 242 173 | 10% | 70% | 6% | 14% | ||||
| Paraguay | 6 669 086 | 95% | 5% | ||||||
| Peru | 28 674 757 | 15% | 37% | 45% | 3% | ||||
| Puerto Rico | 3 944 259 | 80,5% | 0,4% | 8% | 4,1% | 7% | |||
| Saint-Barthélemy | 6 852 | 100% | |||||||
| Saint-Martin | 33 102 | 100% | |||||||
| Saint-Pierre és Miquelon | 7 036 | 100% | |||||||
| Salvador | 6 948 073 | 9% | 90% | 1% | |||||
| Uruguay | 3 460 607 | 88% | 8% | 4% | |||||
| Venezuela 4 | 26 023 528 | 21% | 2% | 10% | 67% | ||||
| Átlag | 562 461 667 | 33,8% | 27% | 15,2% | 10,9% | 4,9% | 4,8% | 1,7% | 1,8% |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Dressing, J. David. "Latin America" in The Encyclopedia of Latin American History and Culture", vol. 3, p. 390. New York: Charles Scribner's Sons 1996.
- ↑ Iniciativa de la América. Idea de un Congreso Federal de las Repúblicas (spanyol nyelven), 1856. június 22. (Hozzáférés: 2017. július 16.)
- ↑ John A. Britton. Cables, Crises, and the Press: The Geopolitics of the New Information System in the Americas, 1866–1903, 16–18. o. (2013). ISBN 9780826353986
- ↑ Испанская Америка. www.amerika.org.ua. (Hozzáférés: 2021. szeptember 8.)
- ↑ a b Composición Étnica de las Tres Áreas Culturales del Continente Americano al Comienzo del Siglo XXI (PDF)
- ↑ Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19.. [2009. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 26.)