Főmenü megnyitása

Belize (ejtsd: belíz) kis ország Közép-Amerika keleti partján, a Karib-tenger mellett. Északon Mexikóval, nyugaton és délen Guatemalával határos. Belize politikai rendszere parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, perszonálunióban Nagy-Britanniával. Az országban II. Erzsébet mint Belize királynője (Queen of Belize) uralkodik. A Belize nevet használják a Belize folyóra, Belize leghosszabb folyójára, valamint a volt fővárosra és Belize legnépesebb városára, Belizevárosra is.

Belize
Belize
Belize zászlaja
Belize zászlaja
Belize címere
Belize címere
Nemzeti mottó: Under the shade I flourish
Nemzeti himnusz: Land of the Free
LocationBelize.svg

Fővárosa Belmopan
é. sz. 17° 15′, ny. h. 88° 46′
Államforma monarchia
Vezetők
Király II. Erzsébet belize-i királynő
Főkormányzó Colville Young
Miniszterelnök Dean Barrow
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek spanyol, kreol, maja, garifuna
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Dátum 1981. szeptember 21.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint374 681 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban180[2]
Becsült398 050 fő (2018[3])
Rangsorban180[2]
Népsűrűség14 fő/km²
GDP2017-es becslés[4]
Összes1829 millió dollár (169)
PPP: 3252 millió dollár
Egy főre jutó4724 dollár (97)
PPP: 8399 dollár
HDI (2015) 0,715 (101) – magas
Földrajzi adatok
Terület22 966 km²
Rangsorban 149
Víz0,7%
IdőzónaCST (UTC-6)
Egyéb adatok
Pénznem belize-i dollár (BZD)
Nemzetközi gépkocsijel BZ
Hívószám 501
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 90
Internet TLD.bz
Villamos hálózat
  • 550 volt
  • 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • NEMA 5-15
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Belize témájú médiaállományokat.

Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, 1973-ig Brit Honduras néven volt ismert. 1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.

Belize a legkisebb népességű független állam az amerikai kontinens szárazföldi államai között. Népszerű adóparadicsom.[5]

A negyed magyarországnyi területű trópusi ország területének felét a Karib-tenger lagúnás partját övező, mocsaras síkság foglalja el, amely őserdőkkel borított dombvidékbe megy át. A mezőgazdaság legfontosabb terményei a cukornád és a banán. Jelentős a trópusi esőerdő értékes fafajtáinak (mahagóni) kitermelése.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

DomborzataSzerkesztés

A Közép-Amerika északkeleti részén, a Yucatán-félszigeten elterülő ország széles, mocsaras parti síksággal érintkezik a Yucatán-tenger sekély, korallzátonyos térségével. Északnyugati, 200 méter fölé emelkedő része a yucatáni mészkőtáblához tartozik. Az ország déli részén a Maja-hegység húzódik. Legmagasabb pontja: Victoria Peak (1160 méter). A tengerpart előtt húzódik 320 km hosszan a világ második leghosszabb korallzátonya. (Az első Ausztráliában a Nagy-korallzátony.)

VízrajzaSzerkesztés

Legnagyobb folyói: A Karib-tengerbe ömlő széles, homokos, mocsaras deltájú Belize River (Belize-folyó), és az ország északi részén a tengerbe ömlő New River. A tengerparton lagúnák alakultak ki, északon nagy területek mocsarasak.

ÉghajlataSzerkesztés

Éghajlata szubtrópusi, meleg és párás. Az esős évszak május közepétől november végéig tart, hosszabb szárazabb időszak februártól május elejéig van. A part mentén 25 °C-tól (télen) 31 °C-ig (nyáron) változik a hőmérséklet, míg az ország belsejében télen valamivel hidegebb, nyáron pedig melegebb is lehet. A hurrikán szezon júniustól novemberig tart (de még decemberben is előfordul). Északon az átlagos csapadékmennyiség kb. 1500 mm évente, míg a hegyek övezte déli területeken a 4000 mm-t is meghaladja.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Az országban több ezer fajta növény él, 200 fajta orchidea és mintegy 500 különböző faféle. Az esőerdő nagy területet tesz ki. Az ország fele lakatlan ill. a természeté.

Az országban őshonos a jaguár, a tapír, a tukán, az arakanga, különböző majomfélék is előfordulnak. A folyókban gyakran krokodilok élnek.

Képek

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

Valamilyen formában az ország területének 37%-a védett. Egy lista a legfontosabb védett területekről.[6]

Természeti világörökségeiSzerkesztés

Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a part előtti korallzátony élővilágát.[7]

TörténelmeSzerkesztés

 
Cahal Pech maja romjai

Belize őslakói a maja indiánok. A maja civilizáció Belizében i. e. 1500 és i. sz. 300 között terjedt el, fénykorát 900-ig élte.

Az első európai telepesek brit kalózok és hajótöröttek voltak 1638-tól.

A Belize név eredete bizonytalan; a legvalószínűbb, hogy Peter Wallace családnevének spanyol ejtéséből származik. Peter Wallace alapította az első települést Belizében 1638-ban. A Belize név eredetére másik lehetőség, hogy a maja ja'belix' szóból származik, ami zavaros vizet jelent, és a Belize folyóra alkalmazták.

A partvidék megakadályozta a terület korai gyarmatosítását. Területét a 16. század elején hódították meg a spanyolok, azonban nem telepedtek itt le. A korai „Belize település a Hondurasi-öbölben” kevés lakossal bírt, Belize Town és St. George's Caye településekből állt és gyakorlatilag az Egyesült Királyság gyarmatává vált a 18. század végén. A korai 19. századtól a települést Brit Hondurasnak hívták, és 1871-ben koronagyarmat lett.

Mivel a spanyolok képtelenek voltak a mai Belize ellenőrzésére, az angolok elkezdték a kékfát (Haematoxylum Campechianum L.), angolul logwood, kitermelni, amely nagyon keresett volt Európában, a gyapjúszövet-gyártásban használták festékként. 1770 táján egy másik trópusi fafajta, a mahagóni (Swietenia macrophylla King) vette át Belize fő exportcikkének szerepét. A mahagóni-kitermelés volt Belize gazdaságának alapja az 1900-as évek elejéig, amikor a citrusfélék, cukornád- és banántermelés vette át ezt a szerepet.

A Hattie hurrikán súlyos károkat okozott 1961-ben. A kormány úgy döntött, hogy a partvidéken a tengerszint alatt fekvő főváros túl veszélyes. Néhány év alatt a brit gyarmati kormányzat felépítette az új fővárost, Belmopant az ország földrajzi központjában és 1970-ben megkezdődött a hivatalok fokozatos átköltözése.

 
Brit Honduras zászlaja 1919-1981 között

Brit Honduras belső önkormányzattal rendelkező koronagyarmat lett 1964-ben, a Belize nevet 1973. június 1-jén vette fel; az Egyesült Királyság utolsó gyarmata volt az amerikai kontinensen. George Price vezette a teljes függetlenségbe az országot 1981. szeptember 21-én. A szomszédos Guatemala nem ismerte el hivatalosan az új államot területi vita miatt. A közép-amerikai spanyol gyarmatok függetlenné válásakor (1820 körül) Belize területére igényt tartott Mexikó és Guatemala is. Belize további történetén keresztül Guatemala mindig magának követelte területének egészét vagy egy részét. Ezt az igényt jelzik azok a térképek, amelyek Belizét Guatemala huszonharmadik megyéjeként jelzik. A határvita megoldatlan maradt, pedig az Egyesült Királyság, a CARICOM kormányfők, az Amerikai Államok Szervezete és egy ízben az Egyesült Államok próbálkozott a közvetítéssel. A függetlenség óta is Belizében maradt a brit helyőrség a kormány kérésére. Mind Guatemala, mind Belize részt vesz az Amerikai Államok Szervezete egyeztető folyamataiban, beleértve a Guatemala-Belize Nyelvcsere Projektet.

2005-ben nyugtalanságot okozott az ország uralkodó pártjának adóemelési törekvése.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
A parlament épülete Belmopanban

Alkotmány, államformaSzerkesztés

 
A II. Erzsébetet képviselő főkormányzó személyes zászlaja. A Szent Edward koronán álló oroszlán az Egyesült Királyság királyi címerének eleme, e zászlón a monarchiát szimbolizálja

Államformája alkotmányos monarchia perszonálunióban Nagy-Britanniával, a Nemzetközösség keretein belül (Commonwealth realm). II. Erzsébet az országban mint Belize királynője (Queen of Belize) uralkodik, hivatalos címe: "Elizabeth The Second, by the Grace of God, Queen of Belize and of Her Other Realms and Territories, Head of the Commonwealth". Az uralkodót főkormányzó (Governor General of Belize) képviseli, ezt a posztot 1993 óta Sir Colville Young (1932- ) tölti be. Az ország valutája, a belize-i dollár valamennyi forgalmi érméjén és bankjegyén II. Erzsébet királynő portréja szerepel fő motívumként.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Politikai pártokSzerkesztés

MiniszterelnökökSzerkesztés

Név hivatali ideje
George Cadle Price 1981. április 7. – 1984. december 15.
Manuel Esquivel 1984. december 15. – 1989. szeptember 4.
George Cadle Price 1989. szeptember 5. – 1993. július 1.
Manuel Esquivel 1993. július 2. – 1998. augusztus 28.
Said Wilbert Musa 1998. augusztus 28. - 2008. február 7.
Dean Barrow 2008. február 7. óta

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Az ország 6 körzetre (district) van felosztva:

  1. Belize District
  2. Cayo District
  3. Corozal District
  4. Orange Walk District
  5. Stann Creek District
  6. Toledo District

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

 
Belizeváros
 
Asszonyok egy banánfeldolgozó üzemben

Legnépesebb településekSzerkesztés

Név Népesség (2010-ben)[8] Körzet
Legfőbb városok
Belizeváros 68 189 Belize
Belmopan 17 861 Cayo
Kisvárosok
Benque Viejo del Carmen 7168 Cayo
Corozal 11 587 Corozal
Dangriga 10 791 Stann Creek
Orange Walk 12 709 Orange Walk
Punta Gorda 6351 Toledo
San Ignacio 17 878 Cayo
San Pedro 11 665 Belize

Etnikai összetételSzerkesztés

A népesség 53%-a mesztic, 26%-a kreol, 11%-a maja indián, 6% garifuna, a maradék egyéb népcsoportokhoz tartozik.[9]

A meszticek, a helyi indián őslakosság és a betelepülő fehérek keveredéséből létrejött népcsoport. Egy részük a szomszédos országokból érkezett és spanyolul beszél.

A kreolok afrikai feketék, nagy részüket a Karib-szigetekről hozták az országba, rabszolgaként. 6% a lakosságnak, úgynevezett garifuna más néven zambó. A zambók a feketék és indiánok keveredéséből létrejött etnikai csoport. A maradékból körülbelül 4% a fehér (angol) telepesek utóda vagy mai bevándorló. A maradék népesség nagy része mulatt (fekete-fehér keverék). Ezenkívül ázsiaiak is élnek még itt, főleg indiaiak és kínaiak.

Nyelvi összetételSzerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv az angol, beszélt nyelvek még a spanyol, a kreol, a maja és a garifuna. A beszélt nyelvek a lakosság százalékában (2010-ben)ː angol 62.9%, spanyol 56.6%, kreol 44.6%, maja 10.5%, ónémet 3.2%, garifuna 2.9%. [10]

Vallási megoszlásSzerkesztés

2010-es becslés alapján a lakosság 40%-a római katolikus, 31,5%-a protestáns vallású (pünkösdi, adventista, baptista, mennonita, anglikán stb.), 12,5% más vallású (Jehova tanúi, bahái, mormon stb.), 16%-a egyik sem.[11]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

Képek

A közelmúltban az ország az offshore cégalapítások egyik globális helyszínévé vált.[12]

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Gazdasági alapja a növénytermesztés (cukornád, kávé, banán, kakaó, citrusfélék), de kiemelkedő az értékes trópusi fák termelése is.

IparSzerkesztés

Kőolaj-kitermelés,[13] a mezőgazdasági áruk feldolgozása, építőipar.

KereskedelemSzerkesztés

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

  • Turizmus

KözlekedésSzerkesztés

 
Út San Ignacio és Belmopan között
  • Közutak hossza: 2880 km
  • Repülőterek száma: 4
  • Kikötők száma: 4

KultúraSzerkesztés

Képek

Oktatási rendszerSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

Sokféle konyha található meg itt: észak-amerikai, angol és spanyol ízlésnek megfelelőek, továbbá kínai és libanoni vendéglők is. Tengeri hal- és rákételek nagy választékban kaphatók.

TurizmusSzerkesztés

Képek

Jelentős az idegenforgalom a természetvilág, a szubtrópusi klíma, a tenger és a maja kultúra vonzásának köszönhetően.

Javasolt oltások Belize-be utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

SportSzerkesztés

 
A nemzeti férfi kosárlabda-válogatott, 2010

Belize eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

A belize-i labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményt.

ÜnnepekSzerkesztés

  • Újév (január 1.)
  • Bliss báró napja (március 9.)
  • nagypéntek (március/április)
  • húsvétvasárnap és húsvéthétfő (március/április)
  • a munka ünnepe (május 1.)
  • Nemzetközösség-nap (május 21.)
  • St. George’s Caye napja (szeptember 10.)
  • a függetlenség napja (szeptember 21.)
  • Kolumbusz-nap (október 12.)
  • Garifuna-nap (Garifuna Settlement Day) (november 19.)
  • karácsony (december 25-26.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Population 2016. Világbank. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  3. Population and Household. The Statistical Institution of Belize. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  4. Belize. Nemzetközi Valutaalap. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  5. Okkal hihette Bróker Marcsi, hogy biztonságban van. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  6. http://www.turq.com/belize/belnatpk.html
  7. http://whc.unesco.org/en/list/764
  8. Population Data – Census 2010. Statistical Institute of Belize. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  9. https://www.indexmundi.com/belize/ethnic_groups.html
  10. https://www.indexmundi.com/belize/languages.html
  11. https://www.indexmundi.com/belize/religions.html
  12. http://www.offshore.co.hu/view/main/61.html
  13. http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=6248500

ForrásokSzerkesztés

  • A Világ országai. Nyír-Karta Bt. (2008) 
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Belize témájú médiaállományokat.