Belize

állam Közép-Amerikában

Belize (ejtsd: belíz) kis ország Közép-Amerika keleti partján, a Karib-tenger mellett. Északon Mexikóval, nyugaton és délen Guatemalával határos.

Belize
Belize
Belize zászlaja
Belize zászlaja
Belize címere
Belize címere
Nemzeti mottó: Under the shade I flourish
Nemzeti himnusz: Land of the Free

FővárosaBelmopan
é. sz. 17° 15′, ny. h. 88° 46′17.250000°N 88.766667°WKoordináták: é. sz. 17° 15′, ny. h. 88° 46′17.250000°N 88.766667°W
Legnagyobb városBelizeváros
Államformamonarchia
Vezetők
KirályIII. Károly belize-i király
FőkormányzóFroyla Tzalam
MiniszterelnökJohnny Briceño
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekspanyol, kreol, maja, garifuna
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Dátum1981. szeptember 21.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint374 681 fő (2017)[1]
Rangsorban180[2]
Becsült413 000 [3] fő (2022)
Rangsorban180[2]
Népsűrűség17 fő/km²[4]
GDP2017-es becslés[5]
Összes1829 millió dollár (169)
PPP: 3252 millió dollár
Egy főre jutó4724 dollár (97)
PPP: 8399 dollár
HDI (2015)0,715 (101) – magas
Földrajzi adatok
Terület22 966 km²
Rangsorban149
Víz0,7%
IdőzónaCST (UTC-6)
Egyéb adatok
Pénznembelize-i dollár (BZD)
Nemzetközi gépkocsijelBZ
Hívószám501
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 90
Internet TLD.bz
Villamos hálózat
  • 550 volt
  • 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
  • BS 1363
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Belize témájú médiaállományokat.

Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, 1973-ig Brit Honduras néven volt ismert. 1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.

Belize a legkisebb népességű független állam az amerikai kontinens szárazföldi államai között. Népszerű adóparadicsom.[6]

A negyed magyarországnyi területű trópusi ország területének felét a Karib-tenger lagúnás partját övező, mocsaras síkság foglalja el, amely őserdőkkel borított dombvidékbe megy át. A mezőgazdaság legfontosabb terményei a cukornád és a banán. Jelentős a trópusi esőerdő értékes fafajtáinak (mahagóni) kitermelése.

Etimológia

szerkesztés

A Belize nevet használják 1973-tól az országra (korábban Brit Honduras volt), a Belize folyóra, a leghosszabb folyóra, valamint a volt fővárosra és Belize legnépesebb városára, Belizevárosra is.

A "Belize" név legkorábbi ismert feljegyzése Fray José Delgado domonkos pap iratában jelent meg, 1677-ben.[7]

A név eredete bizonytalan; talán Peter Wallace családnevének spanyol ejtéséből származik. Egyesek szerint Peter Wallace alapította az első települést Belizében 1638-ban.[8] De sokan Wallace létezését mítosznak tekintik.[9][7]

A Belize név eredetére másik lehetőség, hogy a maja ja'belix' szóból származik, ami zavaros vizet jelent, és a Belize folyóra alkalmazták.

Domborzata

szerkesztés

A Közép-Amerika északkeleti részén, a Yucatán-félszigeten elterülő ország széles, mocsaras parti síksággal érintkezik a Yucatán-tenger sekély, korallzátonyos térségével. Északnyugati, 200 méter fölé emelkedő része a yucatáni mészkőtáblához tartozik. Az ország déli felén a Maja-hegység húzódik. Legmagasabb pontja: Victoria Peak (1160 méter). A tengerpart előtt húzódik 320 km hosszan a világ második leghosszabb korallzátonya. (Az első Ausztráliában a Nagy-korallzátony.)

Legnagyobb folyói: A Karib-tengerbe ömlő széles, homokos, mocsaras deltájú Belize River (Belize-folyó), és az ország északi részén a tengerbe ömlő New River. A tengerparton lagúnák alakultak ki, északon nagy területek mocsarasak.

Éghajlata

szerkesztés

Éghajlata trópusi, meleg és párás. A hőmérséklet a tengerszint feletti magasságtól, a tengerpart közelségétől és a karibi északkeleti szelek mérséklő hatásainak függvényében változik.[10] Az esős évszak május közepétől november végéig tart, hosszabb szárazabb időszak februártól május elejéig van. A part mentén 25 °C-tól (télen) 31 °C-ig (nyáron) változik a hőmérséklet, míg az ország belsejében télen valamivel hűvösebb, nyáron pedig melegebb is lehet. A hurrikán szezon júniustól novemberig tart (de még decemberben is előfordul). Északon az átlagos csapadékmennyiség kb. 1500 mm évente, míg a hegyek övezte déli területeken a 4000 mm-t is meghaladja.

Élővilág, természetvédelem

szerkesztés

Az országban több ezer fajta növény él, 200 fajta orchidea és mintegy 500 különböző faféle. Az esőerdő nagy területet tesz ki. Az ország fele lakatlan ill. a természeté.

Az országban őshonos a jaguár, a tapír, a tukán, az arakanga, különböző majomfélék is előfordulnak. A folyókban gyakran krokodilok élnek.

Képek

Nemzeti parkjai

szerkesztés

Valamilyen formában az ország területének 37%-a védett. Egy lista a legfontosabb védett területekről.[11]

Természeti világörökségei

szerkesztés

Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a part előtti korallzátony élővilágát.[12]

Történelme

szerkesztés
 
Cahal Pech maja romjai

Belize őslakói a maja indiánok. A maja civilizáció Belizében i. e. 1500 és i. sz. 300 között terjedt el, fénykorát 900-ig élte.

Az első európai telepesek brit kalózok és hajótöröttek voltak 1638-tól.

A partvidék megakadályozta a terület korai gyarmatosítását. Területét a 16. század elején hódították meg a spanyolok, azonban nem telepedtek itt le. A korai „Belize település a Hondurasi-öbölben” kevés lakossal bírt, Belize Town és St. George's Caye településekből állt és gyakorlatilag az Egyesült Királyság gyarmatává vált a 18. század végén. A korai 19. századtól a települést Brit Hondurasnak hívták, és 1871-ben koronagyarmat lett.

Mivel a spanyolok képtelenek voltak a mai Belize ellenőrzésére, az angolok elkezdték a kékfát (Haematoxylum Campechianum L.), angolul logwood, kitermelni, amely nagyon keresett volt Európában, a gyapjúszövet-gyártásban használták festékként. 1770 táján egy másik trópusi fafajta, a mahagóni (Swietenia macrophylla King) vette át Belize fő exportcikkének szerepét. A mahagóni-kitermelés volt Belize gazdaságának alapja az 1900-as évek elejéig, amikor a citrusfélék, cukornád- és banántermelés vette át ezt a szerepet.

A Hattie hurrikán súlyos károkat okozott 1961-ben. A kormány úgy döntött, hogy a partvidéken a tengerszint alatt fekvő főváros túl veszélyes. Néhány év alatt a brit gyarmati kormányzat felépítette az új fővárost, Belmopant az ország földrajzi központjában és 1970-ben megkezdődött a hivatalok fokozatos átköltözése.

 
Brit Honduras zászlaja 1919-1981 között

Brit Honduras belső önkormányzattal rendelkező koronagyarmat lett 1964-ben, a Belize nevet 1973. június 1-jén vette fel; az Egyesült Királyság utolsó gyarmata volt az amerikai kontinensen. George Price vezette a teljes függetlenségbe az országot 1981. szeptember 21-én. A szomszédos Guatemala nem ismerte el hivatalosan az új államot területi vita miatt. A közép-amerikai spanyol gyarmatok függetlenné válásakor (1820 körül) Belize területére igényt tartott Mexikó és Guatemala is. Belize további történetén keresztül Guatemala mindig magának követelte területének egészét vagy egy részét. Ezt az igényt jelzik azok a térképek, amelyek Belizét Guatemala huszonharmadik megyéjeként jelzik. A határvita megoldatlan maradt, pedig az Egyesült Királyság, a CARICOM kormányfők, az Amerikai Államok Szervezete és egy ízben az Egyesült Államok próbálkozott a közvetítéssel. A függetlenség óta is Belizében maradt a brit helyőrség a kormány kérésére. Mind Guatemala, mind Belize részt vesz az Amerikai Államok Szervezete egyeztető folyamataiban, beleértve a Guatemala-Belize Nyelvcsere Projektet.

2005-ben nyugtalanságot okozott az ország uralkodó pártjának adóemelési törekvése.

Államszervezet és közigazgatás

szerkesztés
 
A parlament épülete Belmopanban

Alkotmány, államforma

szerkesztés

Belize egy parlamentáris alkotmányos monarchia, perszonálunióban Nagy-Britanniával, a Nemzetközösség keretein belül (Commonwealth realm). A kormányzat felépítése a brit parlamenti rendszerre épül, a jogrendszer pedig az angol jogrendszerre épül. III. Károly az országban mint Belize királya (King of Belize) uralkodik, hivatalos címe: "Charles the Third, by the Grace of God, King of Belize and of His Other Realms and Territories, Head of the Commonwealth". Az uralkodót a főkormányzó (Governor General of Belize) képviseli.

Az ország valutája, a belize-i dollár valamennyi forgalmi érméjén és bankjegyén II. Erzsébet királynő portréja szerepel fő motívumként.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

szerkesztés

Politikai pártok

szerkesztés

Miniszterelnökök

szerkesztés
Név hivatali ideje
George Cadle Price 1981. április 7. – 1984. december 15.
Manuel Esquivel 1984. december 15. – 1989. szeptember 4.
George Cadle Price 1989. szeptember 5. – 1993. július 1.
Manuel Esquivel 1993. július 2. – 1998. augusztus 28.
Said Wilbert Musa 1998. augusztus 28. – 2008. február 7.
Dean Barrow 2008. február 8. – 2020. november 12.
Johnny Briceño 2020. november 12. óta

Közigazgatási beosztás

szerkesztés
 

Az ország 6 körzetre (district) van felosztva:

Védelmi rendszer

szerkesztés

Népesség

szerkesztés
 
Belizeváros
 
Asszonyok egy banánfeldolgozó üzemben

Népességének változása

szerkesztés
A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
92 068
109 344
127 148
138 972
160 342
191 368
218 484
258 346
301 016
374 681
1960196619721978198419911997200320092017
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

szerkesztés

Etnikai összetétel

szerkesztés

A népesség 53%-a mesztic, 26%-a kreol, 11%-a maja indián, 6% garifuna, a maradék egyéb népcsoportokhoz tartozik.[14]

A meszticek, a helyi indián őslakosság és a betelepülő fehérek keveredéséből létrejött népcsoport. Egy részük a szomszédos országokból érkezett és spanyolul beszél.

A kreolok afrikai feketék, nagy részüket a Karib-szigetekről hozták az országba, rabszolgaként. 6% a lakosságnak, úgynevezett garifuna más néven zambó. A zambók a feketék és indiánok keveredéséből létrejött etnikai csoport. A maradékból körülbelül 4% a fehér (angol) telepesek utóda vagy mai bevándorló. A maradék népesség nagy része mulatt (fekete-fehér keverék). Ezenkívül ázsiaiak is élnek még itt, főleg indiaiak és kínaiak.

Nyelvi összetétel

szerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de annak leginkább a kreol változatát beszélik. Főbb beszélt nyelvek még a spanyol és a maja.

A beszélt nyelvek a lakosság százalékában (2010-ben): angol 62.9%, spanyol 56.6%, kreol 44.6%, maja 10.5%, ónémet 3.2%, garifuna 2.9%. [15]

Vallási megoszlás

szerkesztés

2010-es becslés alapján a lakosság 40%-a római katolikus, 31,5%-a protestáns vallású (pünkösdi, adventista, baptista, mennonita, anglikán stb.), 12,5% más vallású (Jehova tanúi, bahái, mormon stb.), 16%-a egyik sem.[16]

Szociális rendszer

szerkesztés
Képek
 
Olajkút. A kőolaj az ország fő kiviteli cikke.
 
Cukornád feldolgozó üzem, Orange Walk Town
 
Piackép, Punta Gorda Market
 
Belikin sör

Az idegenforgalom az első számú ágazat ebben a kis közép-amerikai gazdaságban, amelyet a cukor, a banán, a citrusfélék termelése, a halászat és a kőolajkitermelés követ.[17] A közelmúltban az ország az offshore cégalapítások egyik globális helyszínévé vált.[18]

Bár a 2010-es évek végén Belize-ben közép-amerikai szinten a harmadik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, a gazdagok és a szegények között hatalmas jövedelmi különbségek alakultak ki, és a kormányzat egyik legfontosabb célja továbbra is a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése.[17]

A külföldi hitelminősítők alapján az ország besorolása 2020-ban: Moody's: Caa3; Standard & Poor’s: CCC + .[17]

Gazdasági ágazatok

szerkesztés

Mezőgazdaság

szerkesztés

A mezőgazdaság alapja a növénytermesztés (cukornád, banán, kukorica, rizs, cirok, papaya, grapefruit, szójabab, citrusfélék),[17] de kiemelkedő az értékes trópusi fák kitermelése is. Az erdők kiirtása volt korábban a gazdaság vezető ágazata.[19] A kiirtott erdők helyén gyarkran cukornádültetvények jöttek létre.

Kőolaj-kitermelés,[20] a mezőgazdasági áruk feldolgozása, ruha- és építőipar. [17]

Kereskedelem

szerkesztés

Fő áruk: [17]

  • Importtermékek: gépek és szállítóeszközök, ipari termékek; üzemanyagok, vegyszerek, gyógyszerek; élelmiszer, dohány.
  • Exporttermékek: cukor, banán, citrusfélék, ruházat, haltermékek, melasz, fa, nyersolaj.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben: [17]

  • Import:   USA 35,6%,   Kína 11,2%,   Mexikó 11,2%, Guatemala 6,9%
  • Export:   Egyesült Királyság 33,9%,   USA 22%, Jamaica 6,7%, Olaszország 6,4%, Barbados 5,9%, Írország 5,5%, Hollandia 4,3%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

szerkesztés
  • Turizmus. A télen is kellemes klíma, a meleg tenger, a látnivalók és a beszélt angol nyelv csábítja az amerikai turistákat.

Közlekedés

szerkesztés
 
A Hummingbird Highway
 
Út San Ignacio és Belmopan között

Négy fontosabb főútvonala van:

  • Hummingbird Highway (Belmopan–Dangriga),
  • Southern Highway (Dangriga–Punta Gorda),
  • George Price Highway (Belize City–Belmopan–guatemalai határ),
  • Philip Goldson Highway (Belize City–Orange Walk–mexikói határ).

A 2010-es években a mellékutak nagy része burkolatlan és rossz állapotban van. A közlekedés 1961-től jobb oldali.[21]

Burkolt pályájú repülőtér a 2010-es években négy van. A nemzetközi repülőtér Belizeváros mellett van.

A kikötők száma: 4. A fontosabb kikötők Belizevárosban és Big Creek-ben vannak.

Telekommunikáció

szerkesztés
Hívójel prefix V3
ITU zóna 11
CQ zóna 7
Képek
 
Katolikus iskola Belizevárosban
 
Garifuna zenészek
 
Garifuna táncosok
 
A maja civilizáció egyik emléke Altun Ha
 
Xunantunich maja romjai
 
Caracol maja romjai
 
Lubaantun romjai

A belizei kultúra a kreol, maja, kelet-indiai, garifuna, mesztic, mennonita és sok más keleti (pl. kínai, libanoni) hatás és befolyás keveredéséből alakult ki. Belize az egyetlen közép-amerikai ország, amelynek nemzeti nyelve az angol, és ez annak köszönhető, hogy az ország újkori története jórészt a brit imperializmus korához köthető. Ennek eredményeként az angol nyelv a nyugati kultúrával együtt maradandó nyomot hagyott Belize kultúrájában.

Oktatási rendszer

szerkesztés

Kulturális intézmények

szerkesztés

Művészetek

szerkesztés

Hagyományok, néprajz

szerkesztés

Társadalom

szerkesztés

Az udvariasság fontos a legtöbb belizei számára. Nem ritka, hogy a belizeaiak akkor is üdvözlik egymást az utcán, ha még soha nem látták egymást. A társadalmi érintkezések megkövetelik a címek és vezetéknevek használatát, és pl. a gyermekektől elvárják, hogy Miss / Mister-rel forduljanak az idősebbekhez, és "Igen, asszonyom" vagy "Nem, uram" stb. formulákkal válaszoljanak.

Noha az angolt tartják a politikai és társadalmi érintkezés előnyben részesített formájának, Belize-szerte az angol kreol változatú népnyelvét beszélik.[22] Ha valaki kreol angolt beszél, az a Belize-ben élők számára azt jelenti, hogy "született-belizei", ami automatikusan a „kívülállók” fölé helyezi. Noha a spanyol nyelvűek alkotják a belizei vidéki többséget, a kreol angol nyelvűek általában úgy tekintenek a spanyol nyelvűekre, mint a guatemaliakra és a mexikóiakra. A kreol angol és a spanyolul beszélők közötti feszültség a többi közép-amerikai országból érkező bevándorlókból, valamint az ország spanyol-brit konfliktusok történetéből fakad.[23]

Gasztronómia

szerkesztés

Sokféle konyha található meg itt: észak-amerikai, angol és spanyol ízlésnek megfelelőek, továbbá kínai és libanoni vendéglők is. Tengeri hal- és rákételek nagy választékban kaphatók.

Képek
 
Nagy Kék Lyuk (Great Blue Hole)
 
Sartaneja
 
Placencia
 
Big Rock Falls
 
Lamanai romjai

Jelentős az idegenforgalom a természetvilág, a szubtrópusi klíma, a tenger és a maja kultúra vonzásának köszönhetően.

Javasolt oltások Belize-be utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

 
A nemzeti férfi kosárlabda-válogatott, 2010

A legnépszerűbb sportágak a futball és a kosárlabda.

Belize eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

Labdarúgás

szerkesztés

A belize-i labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményt.

  • Újév (január 1.)
  • Nemzeti hősök napja (március 9.)
  • Nagypéntek (március/április)
  • Húsvétvasárnap és húsvéthétfő (március/április)
  • A munka ünnepe (május 1.)
  • Nemzetközösség-nap (május 24.)
  • St. George’s Caye-i csata napja (szeptember 10.)
  • A függetlenség napja (szeptember 21.)
  • Kolumbusz-nap (október 12.)
  • Garifuna-nap (Garifuna Settlement Day) (november 19.)
  • Karácsony (december 25-26.)
  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Population 2016. Világbank. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  3. Worldometers
  4. Worldometers 2020
  5. Belize. Nemzetközi Valutaalap. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  6. Okkal hihette Bróker Marcsi, hogy biztonságban van. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  7. a b Twigg, Alan. Understanding Belize: A Historical Guide. Madeira Park, BC: Harbour Publishing, 9–10, 38–45. o. (2006). ISBN 978-1550173253 
  8. British Honduras, Encyclopædia Britannica 12. New York: The Britannica Publishing Company (1892) 
  9. (2019. február 21.) „Creating "Belize": The Mapping and Naming History of a Liminal Locale”. Terrae Incognitae 51 (1), 5–35. o. DOI:10.1080/00822884.2019.1573962.  
  10. Guyana and Belize: country studies, 2nd, Washington, D.C.: Federal Research Division, Library of Congress, 191-193. o. (1993. július 12.). ISBN 0-8444-0778-X. OCLC 28066032 
  11. http://www.turq.com/belize/belnatpk.html
  12. http://whc.unesco.org/en/list/764
  13. Population Data – Census 2010. Statistical Institute of Belize. [2014. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 27.)
  14. https://www.indexmundi.com/belize/ethnic_groups.html
  15. https://www.indexmundi.com/belize/languages.html
  16. https://www.indexmundi.com/belize/religions.html
  17. a b c d e f g CIA World Factbook
  18. Archivált másolat. [2016. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
  19. Tóth József: Világföldrajz (2010)
  20. http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=6248500
  21. The Rule of the Road: An International Guide to History and Practice, Peter Kincaid, Greenwood Press, 1986, 50. oldal
  22. Conference 1, Association of Social Anthropologists of the Commonwealth; Conference, Association of Social Anthropologists of the Commonwealth (1995). Worlds Apart: Modernity Through the Prism of the Local. Psychology Press. ISBN 9780415107891.
  23. Bonner, Donna M. (January 2001). "Garifuna children's language shame: Ethnic stereotypes, national affiliation, and transnational immigration as factors in language choice in southern Belize". Language in Society. 30 (1): 81–96. doi:10.1017/S004740450100104X. ISSN 0047-4045.
  • A Világ országai. Nyír-Karta Bt. (2008) 
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • CIA World Factbook: Belize

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Belize témájú médiaállományokat.