Honduras

állam Közép-Amerikában

Honduras (jelentése spanyolul „Mélységek”; teljes spanyol nevén República de Honduras, IPA: reˈpuβlika ðe onˈduɾas) Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában.

Hondurasi Köztársaság
República de Honduras
Honduras zászlaja
Honduras zászlaja
Honduras címere
Honduras címere
Nemzeti mottó: Libre, Soberana e Independiente
„Szabad, Önálló és Független”
Nemzeti himnusz: Tu bandera es un lampo de cielo

Fővárosa Tegucigalpa
Koordináták: é. sz. 14° 37′ 60″, ny. h. 86° 49′ 00″
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Xiomara Castro[1]
Alelnök Salvador Nasralla
Hivatalos nyelv spanyol
Beszélt nyelvek spanyol, garifuna, indián nyelvek, angol
Függetlenség Spanyolországtól
Dátum 1821. szeptember 15.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint8 303 771 fő (2013)
Rangsorban94
Becsült10 400 000 [2] fő (2022)
Rangsorban94
Népsűrűség93 fő/km²[3]
GDP2013-as becslés
Összes8981 millió dollár (113)
PPP: 21 552 millió dollár
Egy főre jutó1213 dollár (122)
PPP: 3131 dollár
HDI (2007) 0,732 (112) – közepes
Földrajzi adatok
Terület112 492 km²
Rangsorban 102
Vízelhanyagolható%
IdőzónaCST (UTC-6)
Egyéb adatok
Pénznem Hondurasi lempira (HNL)
Nemzetközi gépkocsijel HN
Hívószám 504
Segélyhívó telefonszám
  • 198
  • 199
Internet TLD.hn
Villamos hálózat 110 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Hondurasi Köztársaság témájú médiaállományokat.

A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.

Történelme Szerkesztés

 
Copán romjai a maja civilizáció idejéből

Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a Maja Birodalom része volt (770 - 1000 között).

1000-1200 között a nagy-nakaja (indián) kultúra befolyása alatt állt.

Partjait először Kolumbusz pillantotta meg 1502 augusztusában, de meghódítására csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben került sor.

Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra, mialatt két vesztes háborút vívott Salvadorral és Guatemalával. A vereségek következtében kormányválságok alakultak ki.

Földrajz Szerkesztés

A közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Főbb szigetei (a Karib-tengerben): Utila, Roatan, Guanaja.

 
 
 
Honduras domborzati térképe

Domborzata Szerkesztés

Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A Kordillerák két fő vonulata K-Ny irányban: északon az Esperanza-hegység, délebbre a Sierra Madre.[4] A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a Lempira megyében emelkedő, a 2800 méteres magasságot is meghaladó Cerro Las Minas (más néven Pico Celaque), amelynek magasságáról különböző forrásokban különböző adatok olvashatók.[5][6][7]

Vízrajza Szerkesztés

Fontosabb folyói a Karib-tengerbe ömlenek. Jelentősebb folyói: Aguán, Sico, Patuca, Guayape, Choluteca[4]

  • Río Patuca, az ország leghosszabb folyója
  • Río Ulúa, gazdaságilag a legfontosabb folyója
  • Río Choluteca, ez a főváros folyója
  • Río Negro, határfolyó a nicaraguai határon
  • Río Coco, egy másik határfolyó a nicaraguai határon
  • Río Goascorán, határfolyó a salvadori határon

Éghajlata Szerkesztés

Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog. Az északi part jóval nedvesebb, mint az ország többi része. La Ceiba (északi part) évi átlagos csapadékmennyisége 3200 mm, Cholutecáé (déli part) 1700 mm.[8] A főváros régiójában és a déli parton a száraz évszak novembertől áprilisig tart; az északi parton nincs kifejezett száraz évszak, csak április-május környékén kevesebb csapadék hull.[9] A hegyvidékek némileg hűvösebbek, mint az alacsony területek.

Időnként hurrikán okoz súlyos károkat az országban (például 1998 márciusában).

Élővilág, természetvédelem Szerkesztés

Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.

Nemzeti parkjai Szerkesztés

 
Részlet a Cusuco Nemzeti Parkból

Hondurasban a nemzeti parkok és természetvédelmi területek megtalálhatók minden tájon. Összesített területük 25 000 km². Az alábbi felsorolásban csak a legkönnyebben látogathatók szerepelnek:[10]

  • Barbareta Tengeri Nemzeti Park (Islas de la Bahía megye) - papagájhalak és más különös, ritka élőlények.
  • Capiro-Calentura Nemzeti Park - nagy darab esőerdő az északi parton, a spanyol gyarmatosítás korai korszakából származó emlékekkel.
  • Celaque Nemzeti Park - magas hegycsúcsokon köderdők és hideg vizű források.
  • Cerro Azul - nehezen megközelíthető helyen hévízű források, különleges barlangok.
  • Cusuco Nemzeti Park - kvézál (quetzal) madár.
  • La Muralla - ez is a kvézál madárról nevezetes.
  • La Tigra - Honduras első nemzeti parkja (1980), de már az ötvenes évek elejétől természetvédelmi terület volt.

Ez korántsem teljes felsorolás. Van még ezen kívül is sok nemzeti park, bioszféra rezervátum, állatrezervátum, és az egész Moszkitó-part (Moskitia) nevű táj védelem alatt áll.

Természeti világörökségei Szerkesztés

Az UNESCO természeti világörökségnek nyilvánította a Río Plátano Bioszféra-rezervátumot.

Politika és közigazgatás Szerkesztés

Honduras elnöki rendszerű köztársaság.

Az elnök egyben állam- és kormányfő, akit népszavazással választanak meg négy évre.[11] A 128 fős, egykamarás Nemzeti Kongresszus tagjait szintén négy évre választják.[11]

A politikai pártok nagyrészt szabadon működhetnek, bár a hatalom az 1980-as évek eleje óta többnyire a Liberális Párt (PL) és a Nemzeti Párt (PN) kezében összpontosul.[11]

Az intézményi gyengeség, a korrupció, az erőszak és a büntetlenség aláássák az állam általános stabilitását. Az újságírók, politikai aktivisták és nők gyakran válnak erőszak áldozataivá, és az elkövetőket ritkán állítják bíróság elé.[11] Míg szabályos választásokat tartanak, a 2017-es elnökválasztás körüli szabálytalanságok arra késztették a választási megfigyelőket, hogy megkérdőjelezzék az eredményt.[11]

A Freedom House 2022-ben a »részben szabad« országok közé sorolta.[11]

Közigazgatási beosztás Szerkesztés

Az ország 18 megyére (spanyol: departamento) oszlik, melyek a következők:

 
  1. Atlántida
  2. Choluteca
  3. Colón
  4. Comayagua
  5. Copán
  6. Cortés
  7. El Paraíso
  8. Francisco Morazán
  9. Gracias a Dios
  10. Intibucá
  11. Islas de la Bahía
  12. La Paz
  13. Lempira
  14. Ocotepeque
  15. Olancho
  16. Santa Bárbara
  17. Valle
  18. Yoro

Politikai pártok Szerkesztés

Elnökök Szerkesztés

Védelmi rendszer Szerkesztés


Népesség Szerkesztés

 
A főváros, Tegucigalpa
 
Ojojona temploma

Általános adatok Szerkesztés

Az ország népessége 2017-ben 9,3 millió fő, melynek kb. 56%-a városokban él.[12]

Népességének változása Szerkesztés

A népesség alakulása 1960 és 2021 között
Lakosok száma
2 002 333
2 420 234
2 845 261
3 413 422
4 111 424
5 041 781
5 852 719
6 628 171
7 469 844
10 062 994
1960196619721978198419911997200320092021
Adatok: Wikidata

Legnépesebb városok Szerkesztés

Etnikai, nyelvi összetétel Szerkesztés

A lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián (maja, lenka, pipil, paja, miszkito stb.), 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt és több indián nyelvet is.

Vallási összetétel Szerkesztés

A lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.

Szociális rendszer Szerkesztés

Gazdasága Szerkesztés

 
A banán az ország egyik legfontosabb exportcikke

Honduras 2020 táján Közép-Amerika második legszegényebb országa, a jövedelem rendkívül egyenlőtlen eloszlásától, valamint a magas alulfoglalkoztatástól szenved.[13] Míg történelmileg a banán és a kávé exportjától függött, mára diverzifikálta exportbázisát, így abban a ruházat és autóhuzal-kábelkötegek gyártása is megtalálható, de gazdasága nagymértékben függ az amerikai (USA) kereskedelemtől és az onnan érkező pénzátutalásoktól.[13]

A korrupció komoly probléma; némi pénzmosási tevékenység is van.[13]

Gazdasági ágazatok Szerkesztés

Mezőgazdaság Szerkesztés

A lakosság saját szükségletére kukoricát, rizst és babot termeszt. A jórészt külföldiek tulajdonában lévő ültetvényekről banán, kávé, cukornád, dohány és gyapot kerül a világpiacra. Jelentős az USA-ba irányuló garnélarák- és homárexport.[14]

Ipar Szerkesztés

Főbb iparágak: cukor- és kávéfeldolgozás, szövött és kötött ruházati ipar, szivargyártás, faipar.

Bányászat Szerkesztés

Gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom, réz és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.

Külkereskedelem Szerkesztés

Fő árucikkek:[13]

  • Exporttermékek: kávé, ruházat, kávé, garnélarák, gépkocsi kábelköteg, szivar, banán, arany, pálmaolaj, gyümölcs, homár, fűrészáru.
  • Importtermékek: kommunikációs berendezések, gépek és közlekedési eszközök, ipari nyersanyagok, vegyipari termékek, üzemanyag, élelmiszer.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[13]

  • Export:   USA 34,5%, Németország 8,9%, Belgium 7,7%, El Salvador 7,3%, Hollandia 7,2%, Guatemala 5,2%, Nicaragua 4,8%
  • Import:   USA 40,3%, Guatemala 10,5%, Kína 8,5%, Mexikó 6,2%, El Salvador 5,7%, Panama 4,4%, Costa Rica 4,2%

Az országra jellemző egyéb ágazatok Szerkesztés

Kábítószerek az USA-ba irányuló egyik átrakási pontja. Kis parcellákon és elsősorban helyi fogyasztásra használt kannabisztermelés is jellemző.[13]

Közlekedés Szerkesztés

 
Egy főút képe, Tegucigalpa

Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még viszonylag fejletlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km.

Légi Szerkesztés

A 2010-es években 103 repülőtér található az országban, ebből burkolt pályájú 13.[13]

Vízi Szerkesztés

Fő tengeri kikötők:[13]

  • La Ceiba,
  • Puerto Cortes,
  • San Lorenzo,
  • Tela

Kultúra Szerkesztés

 
Hagyományos, gyarmati stílusú épület, Choluteca

Oktatási rendszer Szerkesztés

Kulturális világörökség Szerkesztés

 
Keresztény körmenet a nagyhét alatt

Művészetek Szerkesztés

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyomány és néprajz Szerkesztés

Gasztronómia Szerkesztés

Az egyik legismertebb hondurasi étel a baleada nevű tortilla.[15]

Turizmus Szerkesztés

 
Roatán szigetének (Karib-tenger) tengerpartja

Honduras mint turisztikai célpont, a természeti környezete, strandjai, korallzátonyai, növény- és állatvilága, valamint régészeti lelőhelyei miatt lehet vonzó. További látnivalók közé tartozik a kultúra és a gasztronómia.

Bűnözés Szerkesztés

Világviszonylatban itt az egyik legmagasabb a bűnözési arány.[16] San Pedro Sula a gyilkossági számokat tekintve gyakran kerül a városok közt globálisan az első helyre.[17][18]

Egészség Szerkesztés

Javasolt oltások a Hondurasba utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport Szerkesztés

 
Carías nemzeti stadion

Labdarúgás Szerkesztés

Hondurasban igen népszerű a labdarúgás. A hondurasi labdarúgó-válogatott eddig háromszor jutott ki labdarúgó-világbajnokságra, ám csoportjából egyszer sem jutott tovább.[19]

Az ország legjelentősebb rangadója a két legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapat, az Olimpia és a Motagua összecsapása. Mindkettő együttes otthona a főváros, Tegucigalpa.[20]

Magyarországon az egyik legismertebb hondurasi sportoló Luis Ramos, aki a Debreceni Lokiban is játszott, mely bejutott a 2009–2010-es BL-be. Ramos azt nyilatkozta, hogy hosszú ideje nem volt ilyen eredményes országának egy játékosa sem, és országáért focizik.

Világviszonylatban is kiemelkedő játékos Wilson Palacios, aki jelenleg az angol Stoke City FC játékosa, középpályás poszton, de korábban játszott a Tottenhamben is.

Olimpia Szerkesztés

Ünnepnapok Szerkesztés

  • Újév (január 1.)
  • Az amerikai ország napja (április 14.)
  • a munka ünnepe (május 1.)
  • a függetlenség napja (szeptember 15.)
  • Morazán születésnapja (október 3.)
  • Kolumbusz napja (október 12.),
  • a hadsereg napja (október 21.)
  • Karácsony (december 25-26.)

Jegyzetek Szerkesztés

  1. Honduras' new leader, 2022. január 26. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  2. World Population Review
  3. World Population Review 2022
  4. a b http://honduras.terkepek.net/
  5. Parque Nacional Celaque (spanyol nyelven). Hondurastips. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  6. Celaque ofrece la montaña mas alta de Honduras (spanyol nyelven). La Tribuna, 2007. május 6. [2014. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  7. Cerro Las Minas, Honduras. Peakbagger. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  8. NOAA
  9. NOAA National Oceanic and Atmospheric Administration
  10. Archivált másolat. [2009. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 11.)
  11. a b c d e f Honduras: Country Profile (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 16.)
  12. https://www.worldometers.info/demographics/honduras-demographics/
  13. a b c d e f g h CIA World Factbook
  14. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  15. Baleada, sabor hondureño en el paladar del mundo (spanyol nyelven). La Prensa. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  16. Crime Index by Country 2021. www.numbeo.com. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
  17. Bacon, David: If San Pedro Sula Is Murder Capital of the World, Who Made It That Way? (amerikai angol nyelven). The American Prospect, 2019. június 13. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
  18. Honduran City is World Murder Capital; Juarez Drops for Second Year in a Row (amerikai angol nyelven). Fox News, 2016. december 17. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
  19. Honduras válogatottjának adatlapja a FIFA honlapján (spanyol nyelven). [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  20. Lo que no sabías del clásico Olimpia-Motagua (spanyol nyelven). El Heraldo, 2012. október 18. (Hozzáférés: 2014. július 26.)

Források Szerkesztés

További információk Szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Honduras témájú médiaállományokat.