Kordillerák
A Kordillerák a cirkumpacifikus övnek, közismertebb nevén a tűzgyűrűnek a Csendes-óceán keleti partja mentén húzódó hegylánca, mely közel 15 000 km hosszúságban az amerikai kontinens nagy reliefű nyugati peremét képezi. A hegyvonulat földrajzilag és geológiailag több részre oszlik. Kialakulását geodinamikailag a szubdukciónak köszönhetjük, rövid kivételektől eltekintve a teljes hosszában óceáni kőzetlemez bukik kontinentális kőzetlemez alá. A szubdukció szakaszonként különböző jellege okozza, hogy egyes részein aktív vulkánosság van, más részei e tekintetben inaktívak. Ugyanakkor – szintén a szubdukció miatt – az egész ív erős földrengésaktivitást mutat, a földrengések hipocentrumai sok helyen nagyon látványosan kirajzolják az alábukó kőzetlemezt (Wadati–Benioff zóna). E tekintetben az Andok egyes területeit szokták tankönyvi példaként említeni, illetve ábrán bemutatni. Az északi részen egy hosszabb szakaszon a helyzetet bonyolítja a már alábukott Farallon-lemez, illetve a maradványai, pl. a Juan de Fuca-lemez; emiatt és részben más okokból a hegylánc itt kiszélesedik.
Kordillerák | |
Aconcagua, a hegylánc legmagasabb pontja | |
Magasság | 6962 m |
Hely |
Észak-Amerika és Dél-Amerika![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Hegység | Pacifikus-hegységrendszer |
Legmagasabb pont | Aconcagua (6962 m) |
Típus | vulkanikus, gyűrődéses |
Hosszúság | 15 000 km |
Elhelyezkedése | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kordillerák témájú médiaállományokat. |
Nevének eredeteSzerkesztés
A név spanyol eredetű: a cuerda (kötél) kicsinyített alakja: cordilla.[1] A kordillerák elnevezést még több, más kontinensen emelkedő hegységre is használják (például Új-Guinea: Central Cordillera, vagy Irán: Abors Cordillera, stb.)
A Kordillerák kifejezést főleg a Dél-Amerikai Andokra használják, és ritkábban a Csendes-óceán mellett emelkedő részekre. Kolumbiában és Venezuelában a hegy pozíciója szerint hívják Nyugati-, Középső-, és Keleti-Kordilleráknak, míg Ecuadorban, Peruban, Bolíviában, Chilében és Argentínában különböző helyi elnevezéseket kaptak.
FelépítéseSzerkesztés
A Kordillerák vonulatai az Aleut-szigetektől Panamán keresztül a dél-amerikai Tűzföldig húzódnak, és a földrész teljes területének mintegy egyharmadát foglalják el. A hegyvonulat szerkezete komplex, és részben tektonikus mozgások, részben pedig vulkanikus tevékenység során alakult ki. Észak-Amerikában a hegylánc két vonulatból áll, a Nyugati-Kordillerából és a Keleti-Kordillerából. A két nagy vonulat között számos fennsík és medence fekszik, ezek közül a nevezetesebbek: Columbia-fennsík, Colorado-fennsík és a Mexikói-fennsík.
A Keleti-Kordillerák északról dél felé haladva a következő részekből áll: Mackenzie-hegység, Sziklás-hegység, Keleti-Sierra Madre, valamint Közép-Amerika nem vulkanikus hegységei. A Keleti-Kordillera képezi a vízválasztó-hegységet a Csendes-óceán és a Jeges-tenger, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger vízgyűjtő területei között.
A Nyugati-Kordillerák vonulatához a Cascade-hegység, a Sierra Nevada és a Parti-hegység tartozik, közöttük hosszanti süllyedékek (pl: Kaliforniai-árok) húzódnak.
Dél-Amerikában számos vulkáni csúcs található. Argentínában van a nyugati félteke legmagasabb hegycsúcsa, az Aconcagua, mely 6962 méter magas.[2] A tűzhányók többsége a történelmi idők előtt volt aktív, és számos hegygerinc az állandó hóhatár felett van. A hegyláncok között több völgy, medence és alacsony fekvésű plató található, mely lakott településeknek ad otthont.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://books.google.hu/books?id=r2cMAAAAYAAJ&pg=PA687&dq=cordillera+and+%22physical+geography%22+encyclopedia&hl=en&ei=UMmGTZ7fMYq2sAOPqYmDAg&sa=X&oi=book_result&ct=result&redir_esc=y
- ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 3.)
IrodalomSzerkesztés
- Juhász Erika: Az összeragadt kontinens: Fejezetek az észak-amerikai Kordillerák történetéből, Természet világa: természettudományi közlöny, 1992. (123. évf.) 2. sz. 66-70. old.