A zöld leguán (Iguana iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj.

Zöld leguán
Zöld leguán egy chilei állatkertben
Zöld leguán egy chilei állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Család: Leguánfélék (Iguanidae)
Nem: Iguana
Faj: I. iguana
Tudományos név
Iguana iguana
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Lacerta iguana Linnaeus, 1758
  • Lacerta igvana Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld leguán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld leguán témájú médiaállományokat és Zöld leguán témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A zöld leguán Amerika trópusi területein, Dél-Mexikótól Paraguayig, valamint Brazília déli részén nagyon elterjedt. Néhány Karib-tengeri szigeten is előfordul. Bár manapság nem veszélyeztetett faj, húsáért és a terráriumoknak való eladásért vadásszák ezt az állatot.

Alfajai szerkesztés

  • Iguana iguana iguana
  • Iguana iguana rhinolopha

Megjelenése szerkesztés

Az állat testhossza 1,2–2 méter, testtömege 1,2–8 kilogramm. A kifejlett hím pikkelye szürkészöld, toroklebenye jól fejlett, háttaraja hosszú és hátrahajló. A kifejlett nőstény testfelépítése könnyedebb, mint a hímé, toroklebenye és háttaraja kisebb. Farokhossza a törzs hosszának háromszorosát is elérheti; izmos és ostorhoz hasonló, védekezésre is alkalmas. Hosszú és hátrahajló karmai vannak, így az állat jól meg tud kapaszkodni az ágakon; a nőstény ásásra is használja őket. A fiatal leguán fényesebb színű, toroklebenye még alig fejlődött ki, háttaraja rövid.

Életmódja szerkesztés

A zöld leguán alkalmanként csoportosan él, és nappal tevékeny. Tápláléka levelek, bogyók, gyümölcsök és más növényi táplálék. Anyagcseréjükhöz némi állati eredetű táplálékra is szüksége van. Növendékkorában gerincteleneket is fogyaszt.[1]

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A párzási időszak a földrajzi fekvéstől függ. A nőstény évente egyszer rak tojást, de ekkor 25–60 darabot. A tojásokat 30 centiméter mély alagútba rakja. A kis leguánok 90 nap múlva fejlődnek ki.

Rokon fajok szerkesztés

A zöld leguán legközelebbi rokona és az Iguana hüllőnem másik faja, a kis-antilláki leguán (Iguana delicatissima).

Állatkertekben szerkesztés

Szinte minden állatkertben élnek zöld leguánok. Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Debreceni Állatkertben, a Kecskeméti Vadaskertben, a Győri Állatkertben, a Miskolci Állatkertben a Pécsi Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben és a Gyöngyösi Állatkertben tartanak zöld leguánokat.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés