Xántus János Állatkert

A győri Xántus János Állatkert Xántus János természettudósról kapta a nevét. Kezdetben elsősorban a hazai faunát kívánta bemutatni, napjainkban azonban igazi állatkertként minden földrész képviselteti magát. Gyűjteményében különösen hangsúlyos az afrikai állatok aránya.

Xántus János Állatkert
Ország  Magyarország
Adatok
Megnyitás 1967. május 1.
Terület9 ha
Fajok száma 100
Egyedek száma 650
Tagság MÁSZ, EAZA
Látogatók száma 150 000
Xántus János Állatkert weboldala

TörténeteSzerkesztés

A győri állatkert elődje a Püspök-erdőben, az erdészeti fatelep mellett jött létre 1959-ben, mint vadaspark. Kezdeti célja az volt, hogy bemutassa a hazai vadállományt. A vadaspark további fejlesztésének az szabott határt, hogy az 1966-os dunai árvíz elöntötte a területét. Az akkor élt állatok nagy része elpusztult. A többi állatot pedig magánbirtokon helyezték el ideiglenesen. A katasztrófát követően a város vezetői elhatározták, hogy Győrnek egy biztonságos területen elhelyezkedő vadasparkra van szüksége.

Az elhatározást hamarosan a terület kijelölése és az alapozó munkák, megkezdése követte. A jelenlegi helyén, 1967. május 1-jén jött létre a Május 1. park, hat hektáros területén. Háromhektáros területen a vadaspark helyezkedett el és a hasonló méretű vidámpark is helyet kapott. Az elérendő cél továbbra sem változott: a hazai vadon élő, őshonos állatok bemutatása. A növekvő látogatói igény ösztönző hatására a vadaspark állatállományát egzotikus fajokkal bővítették.

A vadaspark 1985-ben állatkertté alakult. 1988-ban egy akvárium és terráriumház létesült, ahol halakat, kétéltűeket és hüllőket mutattak be. Utána a meglévő kifutók felújítása következett.Az újabb cél, hogy kis területen minél több állatot mutassanak be nem bizonyult sikeresnek. Az állatkert állatállománya nőtt, de a tartási körülményekben nem történt javulás. Sajnálatos módon a következő időszakban is ez a tendencia volt a jellemző. Ez 1996-ig romlott, míg megkérdőjelezték az állatkert állattartásra való alkalmasságát.

1997-ben vezetőváltás és ezzel gyökeres fordulat következett be az állatkert életében. Számos állatfajtól megvált az intézmény, hogy a megmaradt állatállomány részére tágasabb kifutókat tudjon biztosítani. Ennek szellemében elkészült a Gibbon-sziget ahova már új fajként költözhetett be a két fiatal gibbon. Az 1999-es évben sivatagi hiúzok, vöröshomlokú makik, mókus- és selyemmajmok érkeztek. Természetesen az újonnan érkezett egyedek új kifutói mellett a régi tartóhelyek korszerűsítése sem állt meg. 2000-ben új házba költözött a Magyarországon először itt látható törpe víziló, aki a Európai Fajmegmentési Program keretében egy külföldi állatkertből érkezett. 2001-ben épült a tágas Afrika-kifutó, ahol zebrák, antilopok és egy recés zsiráf kapott elhelyezést. A fejlesztések nem álltak meg, ezt jól példázza a „ragadozósor” rácserdőinek felszámolása, melyek helyét korszerű és tágas kifutók vették át. Így 2002-ben méltó helyet biztosítottak a tigriseknek, oroszlánoknak és medvéknek. 2003-ban a kapucinusmajmok vehették birtokba új, tágas otthonukat. 2004-ben sikerült átadni az Afrika-házat is, ahol többek között a csimpánzokat is elhelyezték. 2005-ben további három hektárral bővült az állatkert területe. A volt vidámparki területen megkezdődtek a munkálatok, ahol patás-karámok kialakítása volt a cél. Erre a területre erdei sétaút került, piknikező helyekkel, őzekkel, dámokkal, skót felföldi marhákkal és tevékkel. Még ebben az évben hozzákezdtek az új Zsiráf– és Zebraház építéséhez is, valamint a Terráriumház korszerűsítéséhez. 2007-ben a negyvenéves állatkert befejezte megkezdett munkálatait, házait, kifutóit. A zsiráfok, antilopok, zebrák új házukban a téli hónapokban is látogathatók. A Dél-Amerika ház lakói a tapírok, lajhárok, pampanyulak, vízidisznók hamar belakták új korszerű otthonukat. 2008-ban megújult a törpevíziló-ház és új helyre költözött a vöröshomlokú makik kibővült csapata is. Megkezdődött a Terrárium-tó felújítása is. Az Állatkert fontosnak tartja a hazai állatvilág védelmét is. Ennek érdekében 2008-ban jelentős beruházásként egy 30 m hosszú madár-rehabilitáló röpdét épített.

A Modern Városok Program keretében a tervek szerint 2020-ig különleges új főbejárat és fogadóépület, zsiráfház fejlesztés, emberszabású-majomház és kifutó, Közép-Ázsia bemutató, fóka és pingvinbemutató, elefánt-ház, valamint Állategészségügyi Központ is létesül.[1]

Zoológiai gyűjteményeSzerkesztés

Az állatok az élőhelyüknek megfelelő környezetben láthatók. Területileg és fajszámot tekintve is az afrikai állatok teszik ki a legnagyobb részt, ezt követi a dél-amerikai, illetve ázsiai gyűjtemény. A Terráriumház kivételt képez ez alól, mert ott több kontinens trópusi flórája és faunája található meg jelenleg.

Dél-Amerika-ház és környékeSzerkesztés

A 2019-ben átadott bejárattól indulva először a Dél-Amerika bemutatóhoz érkezünk. Az első kifutó a sörényes hangyászé, a következő röpdében skarlát íbíszek élnek. A közelben a tengerimalacok férőhelye létesült. Ezután a tapírok, vízidisznók és nagy marák tágas kifutója látható, míg ezzel szemben az ormányos medvék tanyáznak. A mellettük lévő kifutóban élnek a lámák. A Dél-Amerika-ház egyik oldalán a kétujjú lajhárok és a zöld leguánok kifutója létesült. A szemközt található két kifutó lakói az Apella csuklyásmajmok és a közönséges mókusmajmok. Itt láthatók egy szigeten az ázsiai bóbitás gibbonok.

Afrika élővilágaSzerkesztés

A gibbonok melletti kifutóban huszármajmok élnek. Tovább haladva az oroszlánkifutóhoz és azzal szemben a galléros páviánok, sörényes juhok, varacskos disznók közös kifutójához érkezünk. A szomszéd kifutó lakói a hazánkban csak itt látható hiénakutyák.

Az oroszlánok mellett található a 2019-ben átadott zsiráf-és orrszarvúház. A házban és a hozzá tartozó tágas kifutóban két Rotschild-zsiráf, a szomszéd férőhelyeken a Magyarországon csak itt élő keskenyszájú orrszarvúak laknak. Az afrikai szavannák élővilágát terjedelmes kifutó mutatja be, ahol a zebrák, vörös bivalyok, jávorantilopok, fekete lóantilopok és fakó lóantilopok élnek. A mellettük lévő kifutóban szitutungák és struccok láthatók. Élnek még a környéken alföldi anoák, dámvadak, kétpúpú tevék, és dromedárok., melyek a dromedárok kivételével nem Afrikában élnek.

A közelben lettek elhelyezve a házi állatok: kameruni törpekecskék, házi juhok, háziszamarak.

Az állatkert logójában is látható törpe vízilovak kifutója a következő állomás. A mellettük lévő kifutóban élnek a marabuk és a sarkantyús teknősök. A közelben találhatóak a vöröslábú kígyászdarvak.

A 2020-ban felújított csimpánzházban és tágas kifutójában a csimpánzok nyolcfős csapata él.

Akvárium és terráriumházSzerkesztés

Az akvárium és terráriumházban a következő fajok élnek: tompaorrú krokodilk, királypitonk, kockás pitonok, tigrispitonok, görög teknősk, mór teknősök, szavanna varánuszok, nílusi repülőkutyák, farksodrók, Liszt-majmocskák, fehérpamacsos selyemmajomok és számos hal faj. A ház oldalán a rózsás flamingók tava látható. A következő kifutóban Bennett-kenguruk, a közelükben pedig emuk élnek.

Ázsia élővilágaSzerkesztés

Ázsia élővilágával többségében az állatkert végén találkozhatunk. Először az örvös medvék kifutója aztán a fehér bengáli tigrisek lakrésze következik ezután az ázsiai kiskarmú vidrákhoz érkezünk.

Füles BástyaSzerkesztés

2011. decemberében az állatkert pár állata beköltözött a belvárosban található kazamatába. A kiállítás egyik leglátványosabb része egy 18 méter hosszú, 200 köbméteres paludárium, mely az Amazonas élővilágát mutatja be. A közönség a sétája során 40 méter hosszú útvonalon kísérheti végig a Föld legerősebb hangyájának, a levélvágó hangyák mindennapjait.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ZOO GYŐR (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2018. március 16.)

További információkSzerkesztés